Így is vállalhat munkát egy nyugdíjas

Miért jött létre a nyugdíjas-szövetkezet?

A kormánypártok idén májusban nyújtottak be egy törvényjavaslatot a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásáról. Az volt ezzel a céljuk, hogy könnyebben munkához segítsék a dolgozni akaró nyugdíjasokat, ezzel enyhítve a munkaerőhiányt, és megakadályozva az idősek elszigetelődését is.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott most azt is elmondta, már minden megyében megalakult legalább egy nyugdíjas-szövetkezet, így mindenütt elérhetővé vált ez a lehetőség.

Hogyan működik egy ilyen szövetkezet?

A jelenlegi szabályozás szerint ha egy nyugdíjas munkát vállal, akkor ugyanúgy adózik, mint mindenki más. A korkedvezményes nyugdíjasok és azok a nők, akik 40 év munkaviszony után mentek nyugdíjba, nem kereshetnek annyit, amennyit csak tudnak, rájuk ugyanis kereseti korlát vonatkozik. A nyugdíjuk és a munkabérük összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 18-szorosát, azaz évi 2,295 millió forintot. Ez alatt meg lehet tartani a nyugdíjat, felette azonban nem.

A nyugdíjas-szövetkezetben való munkavállalásnál más a helyzet! A nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel. Az érintettek a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják. A cégeknek azért előnyös ez a konstrukció, mivel a munkavégzés költségét nem terhelik a közterhek.

A tagoknak anyagi hozzájárulást kell vállalni a szövetkezetben. Ez általában egy jelképes, pl. 100 Ft-os összeg. Azt, hogy pontosan mennyit és mikor kell fizetni, az adott szövetkezet dönti el.

Miért éri meg a nyugdíjasoknak belépni egy ilyen szövetkezetbe?

Miért éri meg a munkáltatóknak nyugdíjas-szövetkezeti tagokat alkalmazni?

Ezt is érdemes tudni erről a szervezeti formáról