Így is vállalhat munkát egy nyugdíjas

Egyre több nyugdíjas-szövetkezetet jegyeznek be Magyarországon. Kinek éri meg belépni, és milyen feltételeket biztosítanak a nyugdíjas munkavállalóknak?

nyugdíjas

nyugdíjas szövetkezet

szövetkezet

szövetkezeti munka

Miért jött létre a nyugdíjas-szövetkezet?

A kormánypártok idén májusban nyújtottak be egy törvényjavaslatot a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásáról. Az volt ezzel a céljuk, hogy könnyebben munkához segítsék a dolgozni akaró nyugdíjasokat, ezzel enyhítve a munkaerőhiányt, és megakadályozva az idősek elszigetelődését is.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott most azt is elmondta, már minden megyében megalakult legalább egy nyugdíjas-szövetkezet, így mindenütt elérhetővé vált ez a lehetőség.

Hogyan működik egy ilyen szövetkezet?

A jelenlegi szabályozás szerint ha egy nyugdíjas munkát vállal, akkor ugyanúgy adózik, mint mindenki más. A korkedvezményes nyugdíjasok és azok a nők, akik 40 év munkaviszony után mentek nyugdíjba, nem kereshetnek annyit, amennyit csak tudnak, rájuk ugyanis kereseti korlát vonatkozik. A nyugdíjuk és a munkabérük összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 18-szorosát, azaz évi 2,295 millió forintot. Ez alatt meg lehet tartani a nyugdíjat, felette azonban nem.

A nyugdíjas-szövetkezetben való munkavállalásnál más a helyzet! A nyugdíjasoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel. Az érintettek a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják. A cégeknek azért előnyös ez a konstrukció, mivel a munkavégzés költségét nem terhelik a közterhek.

A tagoknak anyagi hozzájárulást kell vállalni a szövetkezetben. Ez általában egy jelképes, pl. 100 Ft-os összeg. Azt, hogy pontosan mennyit és mikor kell fizetni, az adott szövetkezet dönti el.

Miért éri meg a nyugdíjasoknak belépni egy ilyen szövetkezetbe?

Az egyik legnyomósabb érv az, hogy a nyugdíjas-szövetkezeti tagok nyugdíját nem érinti a foglalkoztatás, ugyanis a szövetkezeten keresztül végzett munka nem minősül munkaviszonynak!

A szövetkezet segít a munkakeresésben is. Eleve olyan cégekkel szerződik le, amelyek várják az aktív időskorú munkavállalókat.

Mivel a szövetkezeten keresztül végzett munka nem minősül munkaviszonynak, nincs jövedelemkorlát, függetlenül attól, hogy mennyit keres például egy korkedvezményes nyugdíjban részesülő nő a szövetkezetben.

A szövetkezet a tagoknak és azok családtagjainak adómentes juttatást nyújthat! Egészen pontosan idén 31 875 Ft, jövőre pedig 34 500 Ft Erzsébet-utalványt a tagok munkabérének terhére.

Miért éri meg a munkáltatóknak nyugdíjas-szövetkezeti tagokat alkalmazni?

Röviden azért, amiért diákokat. Csak itt a béreket érintő 23,5 %-os közteher "megúszásán" túl még több évtizedes szakértelem is jár egy nyugdíjas dolgozóval.

A nyugdíjas munkavállalót ugyanúgy megilletik a Munka Törvénykönyvében leírt jogosultságok, mint az aktív korú dolgozókat (pl. szabadság, fizetett ünnepnapok, felmondással járó kötelező kiadások). A szövetkezeten keresztül kölcsönzött munkaerő esetében viszont ezek a költségek nem a munkáltatót terhelik!

Ha a foglalkoztató nincs megelégedve a kölcsönzött nyugdíjas munkavállalóval, csak jeleznie kell a szövetkezetnek, és nem kell az elbocsájtással járó kötelezettségekkel bajlódnia.

Ezen kívül a munkáltató csak a ledolgozott órák után köteles fizetni a szövetkezeteknek.

Ezt is érdemes tudni erről a szervezeti formáról

Aki mostanában megy nyugdíjba, és szívesen dolgozna tovább a jelenlegi munkahelyén például 4-5 órában, a nyugdíjszövetkezeteken keresztül megteheti. Így növelheti is a nyugdíját. Ugyanis, ha nyugdíjba mehetnénk, de tovább dolgozunk, nem kérjük a nyugdíj-megállapítást, magasabb lesz a nyugdíjunk.

Egy ilyen szövetkezetnek lehet tagja nem nyugdíjas is, ha a tagok 90%-a öregségi nyugdíjban részesül, de a kedvező adó- és járulékfizetési szabályok csak a nyugdíjas tagokra érvényesek.

Vannak olyan szövetkezetek, ahol azok is vállalhatnak munkát, akik aktív korukban közalkalmazottként vagy közszolgálati jogviszonyban dolgoztak. Egyéb esetekben ez csak előzetes kormányzati engedéllyel lehetséges, és még így is le kell mondaniuk a nyugdíjukról.

A szövetkezetbe való belépésnek nincs felső korhatára.

A szövetkezetek a munkáltatóktól kapott munkaerő-kölcsönzési jutalékból tartják fent magukat, nem pedig a tagok hozzájárulásából.