kulcsár edina
A Suzuki, a Samsung és a Nokia sem azt forgalmazta, gyártotta elõször, mint amit most! Volt amelyik szárított hallal, szövõgéppel vagy papírfeldolgozással kezdte.
Ha azt mondjuk, Suzuki, mindenki az autóra gondol, ha azt, hogy Nokia, a telefonra, a Wrigley’s pedig egyértelműen egy rágó. Ha az eredeti terméknél maradt volna ez a három cég, most szövőgépre, papírra és szappanra asszociálnánk.
Az eredetileg londoni családi vállalkozás 1833-ban indult. Akkor még kagylókat importáltak. Később jött a rizs, a selyem és a tányérok. Exporttal is foglalkoztak: textilt és különböző gépeket szállítottak Japánba.
De ők voltak az elsők, akik tankhajóval olajat kezdtek el szállítani!
1903-ban egy petróleumcéggel fogtak össze egy harmadik cég ellen. Ekkor alakult meg a Royal Dutch Shell.
1938-ban, állítólag 27 dollárból alapították meg, és eredetileg egy élelmiszerbolt volt Koreában. Szárított hal, zöldség és tészta import-export volt a cég fő profilja, később felvették tevékenységi körükbe a cukorfeldolgozást, a biztosításokat és a textilanyagok forgalmazását is.
Egy időben a Samsungé volt a legnagyobb textilgyár egész Koreában.
A 60-as években vágtak bele a háztartási elektronikai (TV, mikró, telefon, fax, mosógépek) cikkek forgalmazásába, mígnem 1987-ben kettévált a cég, és megalakult a Samsung Electronics.
1865-ben papírfeldolgozó vállalkozásként indította el Fredrik Idestam. Hat évvel később ő nevezte el Nokia Ab-nek, a helyben található Nokianvirta folyóról.
Később fogtak csak bele az elektromosáram-bizniszbe, aztán megvette őket egy gumigyártó cég, majd 1922-ben az állami kábelcég.
1967-ben WC-papírt, autókhoz féket, gumicsizmákat, bicikliket és számítógépeket gyártottak!
1984-ben gyártották le az első autós telefont, majd 1988-ban az első mobiltelefont. A ’90-es évek eleje óta pedig már csak telefonokkal foglalkoznak.
Az 1889-ben alapított Nintendo eredetileg kártyajátékokkal foglalkozott. A Nintendo Koppai néven ismert kártyák hatalmas sikert arattak Japánban, ahol a jakuzák előszeretettel használták őket a szerencsejátékhoz.
Később szerelmi légyottokra létrehoztak egy ablak nélküli hotelt is. Alapítottak taxicéget, de foglalkoztak rizstermesztéssel és porszívók forgalmazásával is!
Ezt követően felvásárolták a világ első játékkonzoljának forgalmazóját, a Magnavox Odyssey-t és 1983-tól foglalkoznak csak játékkonzolokhoz gyártott játékok tervezésével és gyártásával.
Az autógyártó konszern Sakichi Toyoda (nem elírás!) nevéhez kötődik, aki elkészítette Japán első mechanikus szövőgépét, még 1897-ben. 1927-ben már tömeggyártásban készültek nála a szövőgépek.
A fia kezdett el az autóipar kutatásával foglalkozni!
1935-ben rakták össze első autójukat Chrysler, Ford és Chevrolet alkatrészekből. Ugyanebben az évben már egy kamionnal is előrukkoltak, rá egy évre pedig megváltoztatták a cég nevét Toyotára.
Az anyacégből létrejövő Loom Works a mai napig szövőgépeket és motorokat gyárt a Toyota autóihoz.
A rágó eredetileg csak egy ajándék reklámtermék(repitermék) volt a William Wrigley 1909-ben alapított vállalkozásnál.
A cég ekkoriban szappanokat készített, aztán áttértek a jövedelmezőbb szódabikarbónára, amihez ajándék rágót osztogattak. Innen már ki lehet találni a folytatást: a rágóguminak hatalmas sikere lett, ezért inkább azt adták pénzért a szódabikarbóna helyett. 1909-ben megvették a rágógyártó Zeno céget, és megalapították a Wm Wrigley Jr.-t.
Egy malmot üzemeltetett Jean-Pierre és Jean-Frédéric Peugeot 1810-ben. Belefogtak a fűrészpenge, kávéőrlő és paprikaőrlő-gyártó bizniszbe, ahonnan a logójuk is ered! Az ordító oroszlán az örlők erősségét szimbolizálta.
Az autógyártás előtt még esernyővázakat, szekérkerekeket és bicikliket is gyártottak. Az első háromkerekű autójukat 1889-ben készítették el. A huszadik században már csak autók és biciklik gyártásával foglalkoztak.
Ahogy a Toyota, úgy a Suzuki is szövőgépek gyártásával foglalkozott eredetileg. Michio Suzuki alapította a céget 1909-ben, autókat csak a 20-as években kezdtek gyártani. 1937-ben készítették el az első autó prototípusát, négy évvel később pedig piacra is dobták.
A második világháború során a japán kormány parancsára a hadiipart szolgálták ki, és csak a háború után térhettek vissza eredeti profiljukhoz.
Fotó: Listverse
A világ második legnagyobb (az első a Mattel) játékgyártóját 1923-ban alapították a Hassenfled-testvérek. Elhasznált csomagolóanyagokból készítettek tolltartókat és más termékeket, amit a tollak mellett árultak.
Miután beszállítójuk a ’30-as években megdrágította a tollakat, nagyobb hangsúlyt fektettek a tolltartókra, majd később saját tollakat és játékokat kezdtek gyártani.
1968-ban Hasbro Industriesre változtatták a nevüket és felosztották a céget. Az egyik divízió játékokkal, a másik tollak gyártásával foglalkozott tovább.
Fotó: Best China News
Öt vállalkozó bányászcégként alapított a ma már naponta 50 000 terméket (főleg irodai kellékeket) gyártó 3M márkát. Korundot bányásztak, amit feldolgozva smirglipapír előállításához használtak fel. Innen jön az eredeti nevük is: Minnesota Mining and Manufactoring Company.
A vállalkozás nem bizonyult sikeresnek, a befektetők mentették meg őket. Õk voltak az első irodai post-itek és floppyk előállítói, és a 3M-re rövidült névebn a papír-írószer gyártás mellett sikeresek az egészségügyi ellátásban és szállítmányozásban is.