kulcsár edina
Ha nem is szánon, de autójával hajnaltól estig rótta az utakat Gáspár Zsolti, hogy a beteg gyerekek se maradjanak mikuláscsomag nélkül.
Zsolti gazda napok óta járta már az ország kórházait, különös tekintettel az intézmények gyermekosztájaira, hiszen ahogy évek óta minden decemberben, most is rengeteg mikuláscsomagot készített össze édesapjával és segítőivel, hogy személyesen vigyék el őket a gyógyúló apróságoknak. A Ripost elkísérte a két Gáspárt egy nappal december 6. előtt az utolsó nagy körútra.
Zsolti gazdával reggel fél kilencet beszéltünk meg, de ő már nyolckor ránk telefonált, hogy már megérkezett a Bethesda Gyermekkorházba a csomagokkal és csak ránk vár. Végül miután a kórház orvosai és ápolói átvették a piciknek szánt édességeket és Zsolt átadott néhányat a különböző vizsgálatokra érkező lurkóknak és szüleiknek, indultunk is tovább, hiszen hosszú nap elé néztünk.
"A Bethesda és a Heim Pál gyermekkórházak a szívügyeim, hiszen mindkét intézményben kezelték a fiamat, Nikolaszt, akivel gyermekkorában sajnos nagyon sok időt kellett kórházban töltenünk."
Az itteni orvosoknak köszönhetjük, hogy teljesen rendbejött és ma élheti a korabéli fiatalok boldog és egészséges életét
- mesélte a Ripost-nak Gáspár Zsolti útban Nógrád vármegye felé, ahonnan származik. Zsolti arról is mesélt, hogy rá is igaz az a mondás, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, vagyis esetében szűkebb pátriájában.
"Érdekes dolog Gáspár néven élni itt Nógrádban. Én is tapasztalom azt, amit a testvérem, Győző, vagyis, hogy míg máshol mindig tárt karokkal fogadnak, itt valahogy előítéletesek az emberek velünk kapcsolatban. Ez annyit jelent, hogy errefelé minden elismerő szóért extrán meg kell dolgoznunk, de mi nem félünk a munkától. Itt élünk, amióta csak az eszünket tudjuk és édesapánk itt építette fel a birodalmát" - magyarázta Zsolti, aki az idén a jövőre 70. születésnapját ünneplő, idősebb Gáspár Győző nyomdokain jár, vagyis tőle tanulta, hogy a sok jót, amit az élettől kapott, meg kell osztania azokkal, akik kevésbé szerencsések. "Édesapánk nagy szegénységben nőt fel, és amikor megismerkedett édesanyánkkal, egymásnak fogadták meg, hogy ha megtehetik, adományokkal segítik majd a rászorulókat."
Apa ezt a fogadalmát harmincöt éve nem szegte meg.
"Most, hogy jövőre hetven éves lesz, én vettem át tőle a jótékonysági akciók szervezését. Persze még idén is derekasan kivette a részét a háttérmunkából, de ma már főként azért tart velem ilyenkor az adventi időszakban, hogy lássa a gyerekek mosolyát, amikor megkapják a mikuláscsomagokat" - árulta el Zsolti gazda.
Miközben Salgótarjánból a roskadásig pakolt kisbusszal már a pásztói kórház felé tartottunk, Gáspár Zsolti arról kezdett mesélni, hogy idén változtattak egy kicsit az adományozó körút állomásain és nemcsak gyermekkorházakat látogatnak meg, hiszen egy barátja felhívta a figyelmét arra, hogy az ünnep közeledtével rengeteg olyan idős ember érzi magát magányosnak, akik kórházi kezelésre szorulnak és egy kórteremben kénytelenek eltölteni az ünnepeket. "A helyzet az, hogy ennek a bizonyos barátomnak nagyon igaza van. Eddig csak a gyerkőcökre koncentráltunk, pedig ott vannak az idős emberek is, akik közül sokakakat sajnos senki sem látogat meg, még az ünnepek idelyén sem. Ezért döntöttünk úgy, hogy például Pásztóra és Balassagyarmatra is egységcsomagokat adunk át a kórházak vezetőinek. A feleségem és a segítőink egész éjszaka szendvicseket készítettek, melyekből kettő-kettő került be egy csomagba. Mellé tettünk banánt, almát és diabetikus nápolyit" - sorolta Zsolti gazda, akit minden állomáson nagy szeretettel fogadtak.
Végül késő délután indultunk vissza a fővárosba, és bizony alaposan elfáradtunk, miközben próbáltunk lépést tartani Zsoltival, aki Miklós napján sem pihen majd. Kora reggel indul majd Nógrádmegyerből és meg sem áll a Heim Pál Kórházig, ahol még rengeteg gyerek várja, hogy a mikulás az ő csizmácskájukban is hagyjon finomságokat.