tóth gabi
Caramel kendőzetlen őszinteséggel vallott a gyermekkoráról a Palikék világa by Manna legújabb epizódjában.
Caramel ma már csak jó emlékként tekint vissza arra az időszakra, mikor édesanyjával a szeméttelepeket járva kutatott élelem és egyéb dolgok után. Másoknak furcsának tűnhet, hogy az énekes miért is tekint minderre szeretetteljesen vissza, azonban őt ez egy cseppet sem zavarja. Büszke arra, honnan jött és meddig jutott el.
Mi a szeméttelep mellett nőttünk fel, és ha szégyen, ha nem, mi gyerekkorunkban úgy tartottuk el magunkat, hogy kukáztunk a szeméttelepen. Pont a minap mondta anyám: kisfiam, soha nem fogom elfelejteni, mikor 3 évesen a kis bot a kezedben volt, és kerested vele a gyógyszeres üvegeket a szeméttelepen... Ez elgondolkodtató, hogy mennyire összeköt minket. Ez elvehetetlen. Egy rossz emlék is milyen szép tud lenni, hiszen egymásért kukáztunk. Lehet furcsa lesz, amit mondok és egyesek fel is hördülnek rajta, de nagyon hálásnak kell lennem ezért, hogy ezt én megtapasztalhattam. Azért, hogy nem egy burokba, nem egy tökéletes családba nőttem fel. Mert ez különleges
- kezdte a Palikék világa by Manna műsorában az énekes, hozzátéve: tudja, hogy rengeteg gyerek él most is hasonló nélkülözésben, mint annak idején ő. Szeretné, hogy példaként ott állhasson előttük, ezért mindig arra bátorítja őket, hogy becsüljék meg az életük minden pillanatát, hiszen a rossz is tudja majd a javukat szolgálni egyszer.
"A szegény gyerekeknek is mindig azt mondom, amikor beszélgetünk, hogy tudom, nagyon rossz, de ezt is meg kell becsülni. Nagyon nehéz abban a pillanatban, igazságtalannak éreztem én is, de ha jó szemszögből tudjuk nézni a helyzetünket, akkor még a javunkat is szolgálhatja. Azt is mondhatnám, hogy kötelességünk tanulni belőle. Kötelességünk megtalálni a rossz dolgokban is a jót. Hülyék lennénk, ha nem próbálnánk meg mindezt a javunkra fordítani" - zárta gondolatait Caramel.