kulcsár edina
Erdei Zsolt hat éve vesztette el imádott édesanyját, Gizi nénit. Halálát máig nem tudta feldolgozni az egykori bokszoló.
Erdei Zsolt újra felidézte élete egyik legnehezebb időszakát, amikor az anyukája, Gizi néni beteg lett. Mint mondta, az asszonyt sorra érték a csapások, kórházba nem akart menni, családja körében, méltósággal küzdött a gyilkos kórral.
„Ez egy hosszú folyamat volt. Jött először a mellrák, a kórházban kivették a csomókat. Utána nem volt gond egy darabig, de valamilyen rutintüdőszűrésre elment, és felfedeztek a tüdejében egy-két tumort. Utána agydaganat is lett, végül áttétek lettek a szervezetében” – sorolta LifeTV Összezárva Hajdú Péterrel című műsor felvételén a bokszoló, aki nem tudta elrejteni érzéseit a kamera előtt.
Zsolton ma is látszik, mennyire összetörte az édesanyja halála, és az, hogy végig kellett néznie a szenvedését.
„Otthon volt, nem ment kórházba. Szépen lassan láttuk elsorvadni. Morfiumot kapott, hogy ne éljen meg olyan fájdalmakat és akkor kiszállt... Nem volt ott... De voltak olyan pillanatok, amikor visszajött” – mondta Erdei, aki úgy emlékszik, visszakapták Gizi nénit, amikor az ölébe ültették a kisunokáját, Grétit, ám utána újra elveszítették. „Ott volt az egész család, amikor letérdeltem elé és könyörögtem: 'Anyuci, menj el, itt vagyok, vigyázok az egész családra'. Egy-két napra rá el is ment” – mondta elhomályosuló szemmel.
Erdei a Blikknek elmondta, igazságtalannak tartja, hogy ilyen hamar kellett búcsúznia az édesanyjától.
„Túl korán ment el, és ilyenkor az ember picit elveszíti a hitét. Nagyon családcentrikus volt, az unokái voltak a mindenei, megérdemelte volna még, hogy a legkisebbel is találkozzon és az ölében tarthassa. Ráadásul Vilmoska nagyon hasonlít is rá, főleg a szeme, ami ugyanolyan kék, mint az övé volt. Mintha az ő reinkarnációja lenne” – magyarázta Erdei Zsolt, akinek most is összeszűkült a torka édesanyja emlékétől. „A szüleim korán elváltak, az anyukám egyedül nevelt fel. A második házassága sem sikerült jól, én pedig a családfő, családfenntartó szerepét kaptam. Nehéz élete volt, én pedig végigkísértem ebben. Összekovácsolt minket a sok megpróbáltatás, de a mi kapcsolatunkat mindig is a szeretet határozta meg, ez volt a kulcs.”