kulcsár edina
A rendezõ, ha csak lehetett, minden darabba beiktattatott számára egy zenei betétet, mert a közönség nagyon szerette az énekhangját.
79 évesen elhunyt Csorba Ilona színésznő, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító tagja, ott dolgozott 2007-es nyugdíjba vonulásáig - írta a nyiregyhaza.hu.
Csorba Ilona 1938. augusztus 18-án született Nekézsenyben. Szép, csengő énekhangját már 6. osztályos korában felfedezte Igó István, aki azt javasolta, hogy a tehetséges kislány zenei tanulmányokat folytasson. Erre családi okok miatt nem kerülhetett sor, így középiskolába az ózdi közgazdasági technikumba került. Az 1950-es években Ózdon virágkorát élte az amatőr színjátszás, Stefanek Béla színész és Zudla Pál rendező pedig felismerték a fiatal lány tehetségét és felkészítették a szereplésekhez, de ő is képezte magát, csiszolta a hangját.
A pályáját 1963-ben kezdte az egri Gárdonyi Géza Színházban, majd 1966-67-ben a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt. Két évadot a kaposvári Csiky Gergely Színházban töltött, 1970-től pedig ismét a Miskolci Nemzeti Színházban játszott, ahol a nézők az operettirodalom legszebb primadonnaszerepeiben láthatták, hallhatták. Játszotta Helénát, Junót a Szép Helénában, a Nagyhercegnőt a Sybill, Arzénát A cigánybáró, Izabellát a Boccaccio című operettekben, és ezekben az években sok templomban az ő hangján szólalt meg az Ave Maria. Simándy József operaénekes többször hívta a fővárosba és külföldi fellépésekre is, ám ő nem hagyta el Miskolcot, hiszen akkor már férjnél volt, s a gyermekük is megszületett.
Férje Vass László prózai színész volt, sokat járták együtt a vidéket, kedvelt fellépői voltak környékünk rendezvényeinek, ünnepi programjainak
- írta a portál.
Csorba Ilona 1981-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító tagja lett, ott dolgozott egészen 2007-ig, nyugdíjba vonulásáig; egyike a színház Örökös Tagjainak. Zenés epizód- és karakterszerepeket játszott, a teátrum második bemutatójában, Móricz Zsigmond Úri murijában Trézsi szerepét alakította, de játszott a Rómeó és Júliában, a La Mancha lovagjában, a Jó estét nyár, jó estét szerelem, A dzsungel könyve, a Szentivánéji álom című darabokban is.
Verebes István, aki az 1990-es évek közepén volt a színház igazgatója és rendezője, ha csak lehetett, minden darabba beiktattatott számára egy zenei betétet, mert a közönség nagyon szerette az énekhangját.
Nyugodjék békében!