5 trükk, amivel leszívják a pénzed a neten

Az adathalászat szerepel a vezető helyen az internetes csalások között – derül ki az amerikai National Consumer League legfrissebb adataiból. Gyakori még a vásárlásokkal összefüggő lehúzás és a zsarolás is.

1. Adathalász e-mailek

Az ilyen típusú csalásokban a felhasználónevünket, bankkártya-adatainkat, jelszavainkat próbálják megszerezni a kiberbűnözők. Tavaly ősszel például az OTP figyelmeztetett arra, hogy ügyfeleikhez hamis banki értesítők érkezhetnek, és abban egy link egy hamis OTP-s oldalra mutat, ahol az adatainkat kérik, de az OTP soha nem kér úgynevezett szolgálat-megerősítést az ügyfeleitől. Hasonló célzattal már a repülőjegy értékesítő oldalakat is hamisítják.

 2. Hamis fizetési felszólítás

Ez esetben a bűntudatunkra gyakorolva próbálnak pénzt kicsalni tőlünk. Például résztvevője vagy egy online játéknak, amiben tokeneket lehet gyűjteni, és ebből a virtuális térben vásárolhatunk. Az egyik játékos társadnak kevés tokenje van, ezért adsz neki a tiedből. E-mailen jön a figyelmeztetés a játékot üzemeltető honlaptól, hogy törvénybe ütközik a játékpénzzel való kereskedelem, ezért amennyiben nem fizetsz egy megszabott összegű bírságot, feljelentenek. Mondani sem kell, hogy az egész kamu.

Egy másik most divatos lehúzás, ha valaki felnőtt tartalmakat közlő oldalakat látogat, majd váratlanul a Nemzeti Nyomozó Iroda hivatalosnak tűnő levele borítja el a képernyőt , hogy megsértette a Btk. tiltott pornográf képekre vonatkozó szabályait. Persze ez is átverés, méghozzá a súlyosabb fajtából, mert egy vírus fertőzte meg a gépedet, ami blokkolja az adataidat.

A lehúzás az, hogy 25 ezer forintot kérnek tőled a blokkolás feloldására. De tudd: a rendőrség nem végez számítógép-blokkolást és nem szab ki büntetést interneten keresztül. Ha nem tudod magad leirtani a vírust, viheted szervizbe a gépedet.

Tavaly pedig vállakozásokat próbálták egy ilyen hamis felhívással átverni. Az intézmény, amelyre a csalók hivatkoznak, nem létezik, de sokan bedőltek a trükknek és fizettek, aztán a csalók felszívódtak.

3. Internetes vásárlási csalás

Ez az egyik leggyakoribb lehúzás. Jól tudja ezt az a komlói férfi is, aki 92 ezer forintot küldött egy okostelefonért, aztán amikor megérkezett a küldemény, a csomagban két tábla csoki volt.

Egy másik esetben egy már bíróság elé állt társaság internetes aukciós oldalakon kínált eladásra műszaki cikkeket, az árat pedig előre kérték egy bankszámlára. Mondani se kell, hogy aki bedőlt nekik, futhat a pénze után. Hogy ne érjen bennünket kár, jobb, ha csak hivatalos honlapokon vásárolunk, ahol figyelve a vásárlói értékeléseket, jó eséllyel kiszűrhetjük a netes tolvajokat.

4. A barátnak látszó csibész

A Facebookon bejelöl egy már meglévő ismerősöd, azt állítván, hogy feltörték a régi profilját, és az, amin bejelölt, az új, valós oldala. Innen kezdve, a bizalmadra apellálva könnyűszerrel csalhat ki tőled akármit. Csekkold le a régi ismerőst, és az újat is, hogy tényleg minden rendben van-e vele.

5. Online társkeresés

Manapság a kapcsolatok jó része már a neten kezdődik, de nem egy esetben rosszul végződik. Egy felmérés szerint például tavaly Nagy-Britanniában 1200 ilyen bűnügyben indított nyomozást a rendőrség, de ennél sokkal többen lehetnek azok, akik nem tesznek feljelentést.

A csalók – akik gyakran előre kiválasztják áldozatukat, és annak adatai alapján készítik el saját profiljukat, szinte válaszként leendő áldozatuk elképzeléseire – két módszert alkalmaznak, írja az életforma.hu. Az egyik, amikor hosszas levelezés, csajozós dumák és kisebb ajándékok után egy tragédiára hivatkozva kérnek pénzt az áldozatuktól. A másik, hogy valamelyik közösségi oldalra és intim részletekre terelik a beszélgetést, majd annak nyilvánossá tételével fenyegetőzve pénz követelnek.