Lopják a képeidet az internetről! Ügyes trükkel gazdagszik a tolvaj!

Az internet nem felejt. Amit egyszer föltettél, kiposztoltál vagy kommenteltél, az örökre ott is marad, te pedig nem befolyásolhatod a további sorsát. Ezért szól úgy a jótanács, hogy ne posztolj semmit, amiről nem szeretnéd, ha a leendő főnököd látná!

Az aktuális botrány a szerzői jogokhoz köthető: a Washington Post megírta, hogy Richard Prince festő és fotográfus, ügyesen kihasználva a jog hézagait, az Instagramról vett képeket állított ki és adott el igen jó pénzért. Egyszerűen fogta mások képeit és mindenféle engedély vagy figyelmezetés nélkül felnagyította, majd kiállította őket a New York-i Frieze Művészeti Vásár egyik attrakciójaként.

Az Új Portrék nevű kollekció darabjai főleg nőket ábrázolnak, sokukat szexuális töltetű pozíciókban. A képek nem festmények, hanem screenshotok, azaz a képernyőről fotózott képek, majdnem két méteresre nagyítva. Volt, amelyik képért 90 ezer dollárt fizett egy gyűjtő!

Hogyan tehette meg?

Ehhez a kérdéshez tudni kell, hogy Richard Prince az 1970-es évek óta használja mások műveit a sajátjaihoz. természetesen sokszor tévedt ingoványos talajra, citálták már bíróság elé. A pert első fokon ugyan elveszette, de másodfokon a bíróság neki adott igazat, azzal az indokkal, hogy a művei „átalakítottak”.
Magyarul, ha fogja valaki más képét és kisebb kiigazításokat végez rajta, máris az ő szellemi termékévé válik és védhető lesz az ügy, akár árulhatja is nyugodtan.

Pontosan ezt tette az Instagram-képekkel is: bár a felhasználóneveken és a fotókon magukon nem változtatott, a kommenteket átírta.
Tisztában van azzal, hogy kevesen fognak ellene jogi eljárást indítani, és élvezi a rá irányuló figyelmet: az összes utálkozó és szidalmazó kritikát retwitteli.

Veled is megtehetné?

Hát persze! Olvastad például az Instagram felhasználási feltételeit?  Mi igen. A szolgáltató, köszöni, de hárítja a felelősséget: ha valaki valahogyan felhasználja a képedet, mossa kezeit. Ha mégis vele támadna problémád, akkor a jogi ügyekben kiköti az Amerikai Választottbírósági Szövetség (American Arbitration Association) illetékességét, azaz hiába vagy te magyar állampolgár és hiába véd téged a magyar szabadalmi jogi törvény, azzal, hogy a regisztrációkor rákattintottál az „Elfogadom” ikonra, alártad, hogy az ő szabályai szerint játszol.

A Facebook egy fokkal rosszabb az Instagramnál: a legnagyobb közösségi oldal felhasználási szabályzata szerint  amikor feltöltesz egy képet, azzal automatikusan lemondasz róla. Az FB tulajdonába megy át és onnantól arra használja, amire csak akarja: nem szólhatsz bele és nem kérhetsz érte pénzt.

Mégis mit tehetsz?

Nem kell azért feltenni a két kezed. Ha azt veszed észre, hogy mondjuk egy reklámügynökség a te képedet használja úgy, hogy előtte nem kérte el tőled, fordulj nyugodtan bírósághoz: polgári, de akár büntetőügy is lehet belőle. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (leánykori nevén a Szabadalmi Hivatal) a honlapján részletesen és közérthetően leírják, hogyan tudod megvédeni  a szellemi termékeidet – márpedig egy általad készített fotó például annak számít, akkor is, ha csak a családi szülinap vagy a kiskutyád szerepel rajta. Miért engednéd meg, hogy más keressen pénzt a te műveddel?

És bármilyen hervasztó is, el kellene olvasnod a szerződési feltételeket minden olyan oldal esetében, amelyikre azért regisztrálsz, hogy bármit is föltölts. Jusson eszedbe az a kampány, amelyik figyelemfelhívásként megcsinálta, hogy az ingyenwifiért cserébe egy kattintással lemondatta a felhasználókat a saját gyerekeikről – és bőven volt, aki bedőlt neki!