3 billió dollár: rekordösszegű pénzt költött fegyverekre az emberiség tavaly

Tavaly rekordszintet értek el a globális katonai kiadások, melyek együttvéve megközelítették a 2887 milliárd amerikai dollárt - olvasható a stockholmi székhelyű Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfőn kiadott legfrissebb jelentésében. Reálértéken ez szám 2,9 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és egyben azt is, hogy immár tizenegyedik éve folyamatosan emelkednek a világszinten a hadi kiadások. Az intézet megállapítása szerint ez a tendencia azt mutatja, hogy jelenleg a II. világháború utáni korszak legjelentősebb fegyverkezési hulláma söpör végig a világon.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a katonai kiadások ma már a világgazdaság jelentős szeletét teszik ki: a globális GDP mintegy 2,5 százalékát fordítják védelemre és fegyverkezésre. Ez a szám nem csupán abszolút értékben magas, hanem hosszabb távon is jelentős növekedést mutat, hiszen 2016 óta több mint 40 százalékkal emelkedtek a kiadások.

A globális költések több mint felét mindössze három ország adja: az Egyesült Államok, Kína és Oroszország. Az USA továbbra is toronymagasan vezeti a listát, bár 2025-ben enyhe visszaesés volt megfigyelhető, főként az Ukrajnának nyújtott támogatások csökkenése miatt. Kína ezzel szemben immár több mint három évtizede folyamatosan növeli katonai kiadásait, ami jól tükrözi a nagyhatalmi státusz megszilárdítására irányuló törekvéseit. Oroszország esetében a magas kiadási szint egyértelműen az ukrajnai háború következménye, és a gazdaság jelentős részét közvetlenül a hadviselés szolgálatába állítja.

Regionális szinten Európa emelkedik ki a legdinamikusabb növekedéssel. A kontinens országai 2025-ben mintegy 14 százalékkal növelték katonai költéseiket, ami az egyik leggyorsabb bővülési ütem az elmúlt évtizedekben. Ennek hátterében elsősorban az ukrajnai háború, valamint az Oroszországgal szembeni fenyegetettségérzet áll. A NATO-tagállamok közül egyre többen érik el vagy haladják meg a GDP-arányos 2 százalékos védelmi kiadási célt, ami korábban inkább politikai vállalás volt, mára azonban biztonságpolitikai szükségszerűséggé vált.

Ázsiában szintén jelentős növekedés figyelhető meg, különösen Kína, Japán és Tajvan esetében. A térségben fennálló feszültségek – például a Tajvani-szoros helyzete vagy Észak-Korea fegyverprogramja – hozzájárulnak ahhoz, hogy az országok egyre nagyobb összegeket fordítsanak haderejük fejlesztésére. Ezzel párhuzamosan a fegyverkezési verseny egyre inkább regionális szinten is erősödik, ami tovább növeli a globális kiadásokat.

A jelentés rámutat arra is, hogy bizonyos országok esetében a katonai költések már extrém szintet érnek el. Ukrajna például GDP-jének mintegy 40 százalékát fordítja védelemre, ami klasszikus háborús gazdaságra utal. Oroszország esetében is hasonló tendencia figyelhető meg, ahol a katonai kiadások a gazdaság jelentős részét lefoglalják.

Elemzők szerint a SIPRI jelentése azt bizonyítja, hogy a világ egy új, tartós fegyverkezési korszakba lépett. Bár a növekedés üteme rövid távon ingadozhat, az alapvető trend egyértelmű: a geopolitikai feszültségek, a regionális konfliktusok és a nagyhatalmi rivalizálás hosszú távon is magas szinten tartják a katonai kiadásokat.