Üzemanyag-hiány: egyre több ázsiai ország vezet be jegyrendszert

Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása nyomán kialakuló kőolajhiány miatt Délkelet-Ázsia egyre több országában vezetnek be energiatakarékossági korlátozásokat. Ezek nem elszigetelt intézkedések, hanem egymásra épülő, több szinten ható lépések: az üzemanyaghoz való hozzáférés szűkítésétől a mindennapi élet átalakításán át egészen az energiapolitika kényszerű újragondolásáig terjednek – számolt be róla a BBC.

A térségben kialakult válság hátterében az áll, hogy az itt fekvő országok olajszükségletük jelentős részét a Közel-Keletről fedezik. Az iráni konfliktus következtében azonban a Hormuzi-szoros – amelyen a világ olaj- és LNG-szállításának mintegy egyötöde halad át – gyakorlatilag megbénult, így az ezen az útvonalon zajló szállítások szinte teljesen leálltak.

A kőolajhiány legdrámaibb módon Srí Lankán jelentkezik. A szigetországban a hatóságok nemrég üzemanyag-jegyrendszert vezettek be, amely szerint az autósok legfeljebb heti 15 literhez juthatnak hozzá. Ezzel párhuzamosan a kormány négynapos munkahétre állt át, hogy csökkentse a közlekedési igényt és mérsékelje az üzemanyag-felhasználást.

Bangladesben és Pakisztánban hasonló megszorítások körvonalazódnak: áramkimaradások nehezítik a mindennapokat, az oktatás részben az online térbe költözött, és a hatóságok már egy, a Srí Lankáéhoz hasonló üzemanyag-jegyrendszer bevezetését is mérlegelik.

A megszorítások azonban nem állnak meg az üzemanyagnál. Délkelet-Ázsiában egyre több ország vezeti be az áramfogyasztás korlátozását és az energiahasználat központi szabályozását. A Fülöp-szigeteken, Vietnámban és Thaiföldön az állami intézmények energiahasználatát visszafogják, és kampányokat indítottak a lakossági fogyasztás csökkentésére . Egyes helyeken rövidített nyitva tartás, kötelező otthoni munkavégzés, és az utazások visszafogása is megjelent, ami gyakorlatilag a gazdasági aktivitás szándékos lassítását jelenti.

Közben a nagyobb gazdaságok – Japán, Dél-Korea vagy India – inkább tartalékaikhoz nyúlnak, és alternatív beszerzési forrásokat keresnek. Ezek az intézkedések azonban csak átmeneti megoldást jelentenek. A stratégiai készletek felhasználása időben korlátozott, és ha a szállítási útvonalak nem állnak helyre, a hiány újra jelentkezik. Emiatt több ország már most hosszabb távú lépésekre készül: Dél-Korea például növeli a nukleáris és szénalapú energiatermelést, míg más államok szintén visszanyúlnak a szénhez, hogy pótolják a kieső gázt

Szakértők szerint a kilátások egyelőre bizonytalanok a térségben. Rövid távon minden azon múlik, hogy sikerül-e helyreállítani a közel-keleti szállítási útvonalakat. Ha a Hormuzi-szoros tartósan zárva marad, a jelenlegi intézkedések várhatóan tovább szigorodnak, és egyre több ország kényszerülhet radikális lépésekre.