
Spanyolország lezárta a légterét az amerikai katonai gépek előtt
Jelzésértékű döntést hozott Madrid.
Spanyolország határozatlan időre megtiltotta a légterének a használatát azoknak az amerikai katonai repülőgépeknek, melyek részt vesznek az Irán elleni katonai műveletekben - jelentette a Reuters nemzetközi hírügynökség.

A légtértilalmat hétfő reggel jelentette be egy rádióinterjúban Margarita Robles spanyol védelmi miniszter. A tárcavezető szerint a kormány semleges álláspontot képvisel az iráni háborúval kapcsolatban, és ezt már a kezdetektől fogva világossá tették az amerikai kormány számára.
"Spanyolországnak nem szabad semmi olyat tennie, ami eszkalálhatja a háborút, ezért lezárjuk a légterünket az amerikai katonai gépek előtt"
- fogalmazott Robles, hozzátéve, hogy a döntés összhangban van az ENSZ alapelveivel.
A spanyol légtérzár egy hosszabb ideje tartó külpolitikai mintázatba illeszkedik. Madrid már az iráni háború legelején jelezte, hogy távolságot kíván tartani az amerikai hadműveletektől. Először a spanyolországi katonai bázisok használatát korlátozták az amerikai erők számára, ami már önmagában is komoly jelzés volt. Amikor Spanyolország ezt a hozzáférést megnehezítette, az amerikai hadsereg kénytelen volt alternatív útvonalakat és támaszpontokat keresni. A mostani légtérkorlátozás ennek a folyamatnak a következő lépcsője, amely már nemcsak a földi infrastruktúrát, hanem a légi közlekedést is érinti.
Madrid döntésére az Egyesült Államok élesen reagált: nyilvánosan bírálta a lépést, hangsúlyozva, hogy az nem szolgálja a közös biztonsági érdekeket és gyengíti a szövetségesi együttműködést. Sőt, a politikai nyomásgyakorlás részeként Donald Trump gazdasági és kétoldalú kapcsolatokra gyakorolt következményeket is kilátásba helyezett.
Elemzők szerint Madrid ezzel a politikával gyakorlatilag azt üzeni, hogy nem hajlandó közvetetten sem hozzájárulni olyan műveletekhez, amelyeket jogilag megkérdőjelezhetőnek tart. Ez nem csupán jogi, hanem belpolitikai döntés is: a spanyol társadalomban hagyományosan erős az idegen katonai beavatkozásokkal szembeni szkepticizmus, különösen a 2003-as iraki háború tapasztalatai után.







