
Dél-Korea: szűz lányok importjával oldaná meg a népességfogyást egy kormánypárti politikus
Ahogy arra számítani lehetett, a tisztségviselő javaslata hatalmas felháborodást váltott ki.
Hatalmas visszhangot kiváltó botrány robbant ki Dél-Koreában, miután egy kormánypárti politikus arról beszélt, hogy a népességfogyás problémáját külföldről importált fiatal szűz lányokkal lehetne leghatékonyabban orvosolni - jelentette a helyi sajtó.

A botrányos kijelentést Kim Hee-soo, a délnyugati Jindo megye vezetője fogalmazta meg egy nyilvános gyűlés alkalmával. A kormánypárti tisztségviselő a vidéki térségek elnéptelenedéséről és az alacsony születési rátáról beszélt, majd azt vetette fel, hogy ha a demográfiai helyzet tovább romlik, akár külföldi nők – konkrétan vietnámi vagy srí lankai „fiatal hajadonok” – bevonásával lehetne segíteni a vidéki agglegények házasságkötését. A megfogalmazás szó szerint „szüzek importjáról” szólt, ami azonnali felháborodást váltott ki a médiában és a közvéleményben.
A politikus kijelentései hamar nemzetközi botrányt robbantottak ki: a vietnámi diplomácia hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy árucikként tekintsenek a állampolgáraikra. A civil szervezetek és nőjogi csoportok szintén bírálatot fogalmaztak meg, hangsúlyozva, hogy az ilyen retorika erősítheti a diszkriminációt a már Dél-Koreában élő bevándorlókkal szemben.
Az ügy végül odáig gyűrűzött, hogy a kormányzó Demokrata Párt vezetése rendkívüli tanácskozást hívott össze, melyen Kim Hee-soo kizárásáról döntöttek. A párt szóvivője szerint a politikus kijelentése „súlyos társadalmi botrányt okozott”, és egyhangú döntés született a fegyelmi szankcióról.
Kim Hee-soo ezt követően nyilvánosan bocsánatot kért, és azt állította, hogy nem sértő szándékkal beszélt, hanem a vidéki népességcsökkenés súlyosságára akarta felhívni a figyelmet. Magyarázata szerint a szóhasználat szerencsétlen volt, és nem tükrözte a bevándorló családok iránti tiszteletét. A bocsánatkérés azonban nem csillapította teljesen a kritikát, sőt újabb vitákat generált a politikai kommunikáció felelősségéről.
Dél-Korea egyébként a világ egyik legsúlyosabb demográfiai válságával néz szembe napjainkban. A termékenységi ráta évek óta jóval a reprodukciós szint alatt van (az utóbbi években 1 gyermeknél is kevesebb jut egy nőre), miközben a társadalom gyorsan öregszik. A jelenség mögött több tényező áll, például a magas lakhatási költségek, a versengő munka- és oktatási rendszer, a hosszú munkaidő, valamint a családalapítással kapcsolatos gazdasági bizonytalanság. Különösen a vidéki térségek érintettek: sok fiatal a nagyvárosokba költözik, ami helyben elöregedéshez és munkaerőhiányhoz vezet.
A kormány különféle támogatásokkal, családpolitikai intézkedésekkel és részben bevándorlási programokkal próbálja mérsékelni a problémát, de eddig korlátozott sikerrel.







