Antifa-terroristák halálra vertek egy jobboldali aktivistát Lyonban

Belehalt a sérüléseibe az a jobboldali aktivista, akit baloldali szélsőségesek vertek össze brutálisan fényes nappal a nyílt utcán Lyon belvárosában - jelentette a Le Monde francia napilap online kiadása. Gérald Darmanin francia igazságügyi miniszter szerint a kegyetlen politikai gyilkosság mögött az Antifa szervezet áll. 

A lincselés egy politikailag feszült rendezvény környékén történt Lyon központjában. Az áldozatot Quentin néven azonosították, a vezetéknevét nem hozták nyilvánosságra. A 23 éves fiatalember még csütörtökön lett brutális támadás áldozata.

A fiatal férfi épp egy baloldali politikus elleni békés tiltakozáson vett részt a Po Lyon intézet közelében, amikor az Antifa tagjai megtámadták őt és a társait. Az aktivistát olyan súlyosan bántalmazták, hogy fejsérülései miatt kómába került, majd szombaton belehalt a sérüléseibe. 

A fiatal aktivista halála azonnal heves közéleti reakciókat váltott ki. Francia politikusok széles köre – kormányzati és ellenzéki oldalon egyaránt – elítélte az erőszakot. Emmanuel Macron elnök nyugalomra és visszafogottságra szólított fel, hangsúlyozva, hogy a politikai gyűlölet és erőszak nem lehet része a demokratikus közéletnek.

Gérald Darmanin francia igazságügyi miniszter a "szélsőséges ultrabaloldalt" tette felelőssért a támadásért és ígéretett tett arra, hogy az elkövetőek a lehető leghamarabb elfogják és felelősségre vonják. A lyoni ügyészég súlyos emberölés gyanújával indítottak nyomozást, vasárnap pedig azt közölte, hogy már bizonyító erejű tanúvallomásokat gyűjtöttek össze, és a nyomozók dolgoznak az elkövetők azonosításán.

- fogalmazott Darmanin egy vasárnapi sajtótájékoztatón. 

A tragédia hatására több francia városban megemlékezéseket és tiltakozásokat tartottak. Ezeken általában az erőszak elutasítása és a politikai párbeszéd fontossága került előtérbe. A politikai vezetők többsége igyekezett mérsékelni a hangulatot, mivel attól tartanak, hogy további radikalizáció újabb erőszakhoz vezethet.

Az ügy különösen érzékeny Franciaországban, ahol az utóbbi években többször is előfordult politikai indíttatású utcai erőszak. A szélsőjobb és az antifasiszta mozgalmak közötti konfliktusok időnként fizikai összecsapásokhoz vezettek, bár halálos áldozat ritkán fordul elő. Emiatt a lyoni eset sokak számára riasztó jelzés arra nézve, hogy a politikai polarizáció veszélyes irányba tolódhat.

Emmanuel Macron francia államfő elítélte vasárnap az "antiszemita megnyilvánulások" felerősödését az Engedetlen Franciaország nevű radikális baloldali párt részéről, amelyet az egy hónap múlva esedékes helyhatósági választások előtt a belügyminisztérium a szélsőbaloldali pártok közé sorolt be.

Az ellenzéki párt vitatja a minősítést.

"Nem hiszem, hogy titok lenne, hogy ők a szélsőbaloldalon állnak" - mondta az államfő a Radio J zsidó közösségi rádiónak adott interjúban. "Megállapítom azt is, hogy az általuk képviselt álláspontok, különösen az antiszemitizmussal kapcsolatban, ellentétesek a köztársaság alapelveivel" - tette hozzá.

Manuel Bompard, az Engedetlen Franciaország egyik vezetője úgy vélte, hogy "nem a köztársasági elnök dolga politikai ellenfeleit besorolni". A pártvezető bírálta a belügyminisztérium döntését is, amely szerinte "ezeket a címkéket a megbélyegzés eszközeként használja". Ugyanakkor hozzátette, hogy számára a szélsőbaloldali besorolás általában "nem megalázó vagy sértő, hanem csak egyszerűen hamis".

Emmanuel Macron szerint "egyértelműen antiszemita megnyilvánulások erősödnek fel" az Engedetlen Franciaországnál. Az államfő úgy vélte, hogy a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés képviselőinek "ugyanilyen módon vannak olyan megnyilvánulásai, amelyek a köztársasági elvekkel ellentétes eszméket képviselnek".

Ennek kapcsán Manuel Bompard arra emlékeztett, hogy az Engedetlen Franciaország tagjai közül "senkit sem ítéltek el antiszemitizmus miatt, egyikük sem használt antiszemita kifejezéseket".

Emmanuel Macron a 2006-ban elrabolt és halálra kínzott zsidó fiatalember, Ilan Halimi emlékére a francia elnöki hivatalban pénteken rendezett megemlékezésen elítélte az "antiszemita hidrát", amely az elmúlt húsz évben a francia társadalom "minden szegletébe" behatolt.

Azt is jelezte, hogy

"a kormány és a parlament azon fog dolgozni, hogy megerősítse az antiszemita és rasszista cselekmények büntethetőségét", és törvénybe kívánja iktatni a választhatóságtól történő kötelező eltiltást az antiszemita, rasszista vagy diszkriminatív cselekedetekért és megnyilvánulásokért elítélt köztisztviselők és képviselők számára.

A francia elnök emellett nem osztja a jobbközép Köztársaságiak vezetőjének és egyik köztársasági elnökjelöltjének, Bruno Retailleau-nak a jogállamiságot bíráló álláspontját sem.

"Időnként meg kell változtatni a szabályokat, tehát a jogállamot, de nagyon vigyázni kell a jogállamra, mert az garantálja számunkra a szabad és közös élet lehetőségét" - fogalmazott Emmanuel Macron.

Úgy ítélte meg, hogy a Franciaország előtt álló kihívások megoldásához "nem szabad (...) felforgatni az alkotmányunkat, vagy azt a benyomást kelteni a franciákban, hogy a problémáik abból fakadnak".

Bruno Retailleau az X-en válaszolt a köztársasági elnöknek.

A volt belügyminiszter szerint az államfő "téved", mert "Franciaországnak változásra van szüksége", s Emmanuel Macront "egy mozdulatlan Franciaország ügyvédjének" nevezte.

"Miután nem sikerült megreformálnia az országot, Emmanuel Macron azt szeretné, ha 2027 után semmi sem változna" - írta a jobboldali elnökjelölt, utalva a jövőre esedékes elnökválasztásra.