Uniós külügyi főképviselő: a világ jelenlegi állása alapján ideje elkezdeni inni

A világpolitikai helyzetet értékelve Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője úgy fogalmazott, hogy a világ jelenlegi állapota alapján ez a megfelelő pillanat arra, hogy az ember elkezdjen inni - jelentette diplomáciai forrásokra hivatkozva a Politico hírportál. 

Az ironikus, de sokatmondó mondó kijelentéseit Kallas állítólag az Európai Parlament politikai frakcióinak vezetőivel folytatott megbeszélésén fogalmazta meg. A Politico úgy tudja, a külügyi főképviselő megjegyzései azután hangzottak el, hogy a vezető európai parlamenti képviselők boldog új évet kívántak egymásnak, majd Kallas kijelentette: 

A hírportálnak nyilatkozó források elmondása szerint Kallas úgy véli: az Európai Unió olyan korszakba lépett, amelyben a korábban adottnak tekintett szabályok és garanciák már nem működnek automatikusan. Az ukrajnai háború, a Közel-Kelet instabilitása, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti stratégiai verseny mind hozzájárulnak ahhoz az érzéshez, hogy a világpolitika „túlfeszített” állapotban van.

Kallas szerint a geopolitikai nyomás nem átmeneti jelenség, hanem egy hosszabb távú átalakulás része, amelyben Európa csak akkor tudja megőrizni befolyását, ha képes gyorsan és közösen reagálni.

Kallas nyilatkozata egyébként éppen akkor hangzott el, amikor a grönlandi és a dán külügyminisztert Washingtonban fogadta J. D. Vance amerikai alelnök és Marco Rubio külügyminiszter. Mint ismeret, nemrég Donald Trump amerikai elnök ismét kijelentette, hogy a Dániához tartozó, de autonóm státuszt élvező Grönlandra az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okok miatt szüksége van. Dánia ezt határozottan visszautasította, azonban a szituáció érezhetően nehéz helyzet elé állította az EU-s vezetőket, így Kallast is. 

A mai naptól kezdődően Dánia megerősíti a katonai jelenlétet Grönlandon – jelentette be szerdán a dán védelmi minisztérium.

„Hadgyakorlatok keretében a dán hadsereg a mai naptól fogva alakulatokat és képességeket telepít Grönlandra, így a szigeten és környékén fokozott lesz a katonai jelenlét, ami harci repülőgépeket, hadihajókat és katonákat jelent, beleértve a NATO-szövetségesek erőit is” – állt a tárca közleményében.

Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági célokra hivatkozva szerdán ismételten kijelentette, hogy az Egyesült Államok meg akarja szerezni a Dániához tartozó szigetet, és azt hangoztatta, hogy ebben a NATO-nak is támogatnia kellene Washingtont.

Mette Frederiksen dán kormányfő viszont azt mondta, Dánia és Grönland is egyértelműen elutasítja ezeket az elképzeléseket. A miniszterelnök úgy vélte, egy Grönland elleni támadás mindennek a végét, legfőképp a NATO végét jelentené.

Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter a szerdai közleményben hangsúlyozta: az Északi-sarkvidék kulcsfontosságú Dánia és sarkköri szövetségesei számára, emiatt erősítik tovább kapacitásaikat a térségben. A tárcavezető szerint 2026-ban olyan hadgyakorlatokat terveznek, amelyek során

„szövetséges csapatokat fogadnak, harci repülőgépeket telepítenek Grönlandra és környékére,

illetve tengeri katonai missziókat hajtanak végre”. Felidézte, hogy tavaly is rendeztek hadgyakorlatokat Grönlandon Németország, Franciaország, Svédország és Norvégia részvételével. Szerdán JD Vance amerikai alelnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter fogadja Dánia és Grönland külügyminiszterét a Fehér Házban.

Asztalhoz ül egymással a héten Dánia, Grönland és az Egyesült Államok külügyminisztere; Lokke Rasmussen, Vivian Motzfeldt és Marco Rubio megbeszélésén JD Vance amerikai alelnök is részt vesz – derült ki Rasmussen keddi bejelentéséből.

Dánia külügyminisztere a sajtónak elmondta, hogy a tárgyalásra szerdán kerül sor a Fehér Házban; a dán és a grönlandi fél célja, hogy a megbeszéléseket tárgyalószobába „terelje”, ahol az érintettek közvetlenül, szemtől szemben beszélhetnek az ügyben egymással. Mindeközben Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter bejelentette, január 19-én Brüsszelben egyeztet Mark Rutte NATO-főtitkárral az Északi-sarkvidék biztonsági helyzetéről, a megbeszélésen pedig jelen lesz a grönlandi külügyminiszter is. Elmondta, Koppenhága az utóbbi években prioritásként kezelte a NATO-val történő egyeztetéseket az Észak-atlanti Szerződés jelenlétéről az Északi-sarkvidéken és a régió környékén.

Ugyancsak kedden Johann Wadephul német külügyminiszter – nem sokkal amerikai hivatali partnerével Washingtonban folytatott egyeztetését követően – a sajtónak azt mondta, nem gondolná, hogy az Egyesült Államok katonai akciót tervezne Grönland ügyében, egyúttal üdvözölte a szerdára tervezett amerikai–dán tárgyalást, miközben hangsúlyozta azt is, hogy a Grönlanddal és Dániával kapcsolatos döntéseket az ott élőknek kell meghozniuk.

Leszögezte: a NATO arra törekszik, hogy kézzelfogható terveket dolgozzon ki az Északi-sarkvidék biztonsági helyzetét illetően, amiket az Egyesült Államokkal is meg fog vitatni. A tárcavezető barátinak és mélynek nevezte beszélgetését Rubióval, és kiemelte, hogy mindkét fél tudatában van annak, hogy országaikat szövetséges és baráti viszony köti össze.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „teljes mértékben szövetségben áll Európával politikai és katonai szempontból a NATO-n belül, és elkötelezett a nyugati világban a jog és a szabadság védelme mellett”, illetve arra intette az európai országokat, „ne kérdőjelezzék meg azokat az elkötelezettségeket, amelyeket Washingtonban sem kérdőjeleznek meg”

a NATO ötös, a kollektív védelemről szóló cikkelyére utalva, amely kimondja, hogy egy NATO-tagállam elleni fegyveres támadást az összes többi tagállam elleni támadásnak tekintenek.

Elmondta azt is, hogy Washington felé megállt a Grönlandtól mintegy 300 kilométerre délkeletre található Izlandon is, ahol egyeztetett izlandi kollégájával, Katrín Gunnarsdóttirral is az Északi-sarkvidék biztonsága ügyében. Mindeközben hétfőn Randy Fine, Florida állam republikánus képviselője olyan javaslatot nyújtott be, amely az Egyesült Államok 51. tagállamává nyilvánítaná Grönlandot, hangsúlyozva, hogy a sziget létfontosságú az ország nemzetbiztonsága szempontjából.

„Az amerikaiak nem hagyhatják a jövőjüket olyan rendszerek kezében, amelyek gyűlölik az általunk vallott értékeket, és alá akarják ásni nemzetbiztonságunkat”

– jelentette ki.

A kétoldalas törvényjavaslat felhatalmazná Donald Trump elnököt, hogy megtegyen minden szükséges intézkedést Grönland Egyesült Államokhoz csatolására. A héten emellett egy republikánusokból és demokratákból álló delegáció látogat Dániába, a hírt a küldöttséget vezető Chris Coons demokrata szenátor irodája jelentette be hétfőn. A delegációval utazó Tom Tillis republikánus szenátor a sajtónak elmondta, rendkívül fontos, hogy a kongresszus egységesen kinyilvánítsa támogatását az Egyesült Államok szövetségesei felé, és tiszteletét fejezze ki Dánia, illetve Grönland szuverenitása irányába.

Grönland fokozza erőfeszítéseit, hogy szavatolni tudja az északi-sarkvidéki régió védelmét a NATO égisze alatt – közölte hétfőn a nuuki kormányzat.

„Grönland a dán nemzetközösség részeként tagja a NATO-nak, Grönland védelmének ezért a NATO-n keresztül kell megvalósulnia” – húzta alá a Dániához tartozó sziget vezetése állásfoglalásában, Donald Trump amerikai elnök legutóbbi nyilatkozataira is reagálva.

„Az Egyesült Államok újfent megerősítette Grönland elcsatolására vonatkozó kívánságát. A grönlandi kormánykoalíció ezt semmiképpen sem fogadhatja el” – hangsúlyozták. „Minden NATO-tagállamnak, ideértve az Egyesült Államokat is, közös érdeke Grönland védelme” – tették hozzá.

Most „Dániával szeretnénk együttműködni annak biztosítása érdekében, hogy a párbeszéd és a grönlandi védelem továbbfejlesztése a NATO-együttműködés keretében valósuljon meg”

– emelte ki a grönlandi vezetés.

Donald Trump vasárnap az amerikai elnöki gépen nyilatkozva – egy kérdésre válaszolva – azt mondta, hogy „ha nem foglaljuk el Grönlandot, Oroszország vagy Kína fogja, és ezt nem fogom megengedni. (…) Grönland így vagy úgy, a miénk lesz” – tette hozzá.

Andrius Kubilius védelemért felelős európai uniós biztos hétfőn egy svédországi biztonsági konferencián arról beszélt, hogy az Európai Unió segíthet Grönlandnak a biztonság szavatolásában, amennyiben ezt Dánia kérné, ideértve csapatok küldését és katonai infrastruktúra telepítését is. Úgy vélte ugyanakkor, hogy Grönland amerikai katonai erővel történő elfoglalása a NATO végét jelentené.

„Egyetértek a dán miniszterelnökkel abban, hogy a NATO végét jelentené, s a lakosság körében is nagyon-nagyon népszerűtlen lenne” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek.

Hozzátette, hogy mindez „nagyon negatív hatással lenne az emberekre és a transzatlanti kapcsolatainkra”.

„Ki fogja elismerni ezt a megszállást, és milyen hatással lesz ez az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatokra, beleértve például a kereskedelmet, ahol az amerikaiak is meglehetősen fájdalmas negatív következményekkel szembesülhetnek?” – vetette fel Kubilius.

Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.

Az elnök megjegyezte, hogy alelnökének és külügyminiszterének részletes beszámolóját várja, ugyanakkor megismételte véleményét, miszerint Dánia nem képes Grönland védelmét garantálni, és amennyiben az Egyesült Államok nem lép közbe, akkor Kína, vagy Oroszország jelenik majd meg a szigeten.

Az elnök arra a kérdésre nem válaszolt, hogy milyen eszközöket fontolgat a Grönlandot illető célja elérése érdekében, ugyanakkor azt a meggyőződését hangoztatta, hogy megoldást fognak találnak a vita rendezésére Dániával.

Az iráni helyzettel kapcsolatban Donald Trump arról számolt be, hogy az iráni hatóságoktól származó tájékoztatás szerint nem hajtanak végre halálos ítéletet letartóztatott tüntetőkön.