KÜLFÖLD
Rémisztő jelentés: a bécsi kisiskolások fele alig beszél németül
Létrehozva2026. 01. 08. 20:45
Az osztrák főváros egyes kerületeiben - főként a bevándorlónegyedekben - ez az arány meghaladja a 75 százalékot.
Az osztrák Oktatási Minisztérium napokban kiadott jelentése szerint a bécsi általános iskolák első osztályába belépő gyermekek több mint fele nem rendelkezik az iskolai oktatás megértéséhez szükséges német nyelvtudással - jelentette a Kronen Zeitung osztrák napilap online kiadása. A portál beszámolója szerint a friss statisztika hatalmas belpolitikai vihart kavart, mivel először fordult elő, hogy a német nyelvvel hadilábon álló kisiskolások arány meghaladta az 50 százalékot.
A kisiskolások szóban forgó csoportját „außerordentlich” néven kategorizálja az osztrák Statisztikai Hivatal. Ez a besorolás azokat a tanulókat jelöli, akik nyelvi okokból nem tudják teljes mértékben követni a tanórákat, ezért külön nyelvi támogatásra szorulnak.
A 2025/26-os tanévre vonatkozó adatok szerint Bécsben az elsősök körében ez az arány átlagosan 50,9 százalék, míg néhány kerületben - főként a bevándorlónegyedekben - meghaladja a 75 százalékot. A Kronen Zeitung értékelése szerint ezek a területi különbségek rámutatnak arra, hogy a jelenség nem egyenletesen oszlik el a városon belül, hanem szorosan összefügg a lakosság társadalmi és nyelvi összetételével.
A statisztika nyomán kipattant belpolitikai vita egyik kulcseleme, hogy a németül alig beszélő gyermekek jelentős része Ausztriában született, sokan közülük osztrák állampolgárok, és többen hosszabb ideig jártak óvodába is. Ez a tény arra világít rá, hogy a probléma egyszerre van összefüggésben a migrációval és az integráció hiányával.
Fontos megjegyezni, hogy nem ez az első felmérés, ami riasztó képet fest a bécsi iskolások német nyelvtudásáról. Ennek ellenére a mostani statisztika mérföldkőnek tekinthető, mivel az érintettek aránya először lépte át az abszolút többséget. Ez felerősítette azokat a hangokat, amelyek az oktatási rendszer korábbi beavatkozását és a nyelvi felzárkóztatás megerősítését sürgetik.
A politikai reakciók vegyesek voltak. Egyes pártok és döntéshozók szigorúbb nyelvi méréseket, korábbi életkorban megkezdett kötelező óvodai részvételt, valamint több nyelvi fejlesztő pedagógus alkalmazását javasolják. Mások óvatosabban fogalmaznak, és arra figyelmeztetnek, hogy a számok leegyszerűsítő értelmezése stigmatizálhatja az érintett gyermekeket és családokat. Ők inkább a meglévő integrációs és nyelvi programok bővítését, valamint az óvodák és iskolák közötti együttműködés javítását tartják célravezetőnek.
Egyre látványosabban rajzolódik ki a népességszerkezet átalakulása Ausztriában, ahol a migráció az egyetlen tényező, amely népességnövekedést eredményez, írja az Origó. A statisztikai hivatal friss adatai szerint az osztrák állampolgárok száma egyetlen év alatt több mint 24 ezer fővel csökkent, miközben a külföldi állampolgároké 12 765 fővel emelkedett. 2024-ben 88 500 ember halt meg és 77 200 gyermek született – vagyis a természetes népességfogyás mértéke meghaladta a 11 ezer főt. A társadalmi arányok változását egyre inkább a bevándorlók határozzák meg.
Fotó: AFP
A migráció alakítja a jövőt
A legjelentősebb növekedést olyan országokból érkezett csoportok mutatták, amelyek iszlám kultúrkörhöz tartoznak. A szírek, afgánok és irakiak száma 2024-ben 3803-mal emelkedett. Őket követik a 2007 után csatlakozott uniós országokból érkezettek – főként románok és bolgárok – 3306 fővel. Más országokból érkezők 2032 fős gyarapodást hoztak.
A volt jugoszláv államokból 1449, míg Törökországból 503 fővel nőtt a népesség. A nyugat-európai országokból szinte semmilyen változás nem történt, ott mindössze – 66 főt mutat a mérleg.
A termékenységi mutatók is ezt a trendet erősítik: az afgán, szír és iraki nők átlagosan 3,3 gyermeket szülnek, míg az osztrák nők mindössze 1,22-t. A török nők mutatója 1,8, az EU-keleti országokból érkezőké 1,79. A nyugat-európai nők termékenységi aránya 1,1 alatt marad.
Még az állampolgárságot szerzett bevándorló nők is több gyermeket vállalnak, mint a helyben született osztrákok.
A 2024-es születési adatok alapján egyre nagyobb arányban születnek gyermekek muszlim hátterű családokban. Szírek: 2742, afgánok: 1021, törökök: 965 újszülött. Ez együtt az összes születés 6,1 százalékát jelenti. Ha a bosnyákokat is ide soroljuk – akik közül sokan muszlimok –, ez az arány elérheti a 7,4 százalékot is.
Összehasonlításképp: német állampolgárságú gyermekből mindössze 887 született – kevesebb, mint az afgán vagy a török származású újszülöttek száma.
A különbség nemcsak a születésszámban, hanem az anyák életkorában is jelentős: az Ausztriában született nők átlagosan 30,4 évesen vállalnak gyermeket, míg az afgán, szír és iraki nők már 26,2 évesen. A korábban szülő anyák általában több gyermeket is vállalnak – így a különbség tovább nő.
Láthatatlan demográfiai fordulat
A jelentés megállapítása szerint a demográfiai mérleg csak a migráció révén tud pozitív maradni. Az osztrák társadalom öregszik, és egyre több idősebb ember hal meg úgy, hogy nem születik helyette új generáció.
A 10–15 éve bevándorolt fiatal nők viszont mostanra szülőképes korba léptek – és a statisztikák szerint élnek is ezzel a lehetőséggel.
A dokumentum szerint „Ausztria jövőjét egyre inkább a bevándorlók határozzák meg”. Aki ezt nem akarja tudomásul venni, az a következő évtizedek társadalmi, oktatáspolitikai és integrációs problémáira sem fog tudni választ adni. A változás csendes, de visszafordíthatatlannak tűnik – és nem az osztrákok kezében van.
Ripost hírek
