Így kaphatunk kártérítést, ha elestünk a járdán, megállóban

A hó és a jég eltakarításának vagy épp el nem takarításának mindig van felelőse. Hol az önkormányzat, hol a közútkezelő, hol az adott útszakasz közelében lévő társasházban élő emberek felelnek ezért. Ha valaki balesetet szenved a nem megfelelő útviszonyok miatt, kártérítésre lehet jogosult. Ehhez viszont a következőt kell tennie.

Sok helyen veszélyesek most a közutak

A jeges, csúszós úton sétálva gyalogosan, a tömegközlekedési járműről leszállva a megállóban, vagy akár az úttesten is baleset szenvedhetünk a mostani időjárás hozományaként lefagyott hó miatt. Az, hogy kihez fordulhatunk ilyen eseteben kártérítésért, attól függ, milyen körülmények között, hol következett be a baleset.

Hogyan találhatjuk meg a felelőst?

A járdák és a megállók jégmentesítése annak a kötelezettsége, akinek a kezelésébe vagy tulajdonába tartozik az adott útszakasz. Ahhoz, hogy kideríthessük, ki ez a jogi vagy épp természetes személy, a következőkkel nem árt tisztában lenni: a megállók tisztán tartásáért a közlekedési vállalt felel, a főbb utakért az önkormányzatok, a járdákért az érintett társasházak vagy az ott lakó magánszemélyek, illetve ha van ott üzlethelyiség, akkor annak az üzemeltetője. Nekik kell benyújtani a kárigényt, attól függően, hol történt az eset. Ha pedig nem végképp nem tudjuk kideríteni, kihez tartozik az adott útszakasz, kérhetünk segítséget a rendőrségtől is.

Mit kell tennünk, hogy kártérítésre legyünk jogosultak?

Fontos tudni, hogy a balesetet, sérülést szenvedőnek kell bizonyítania, mikor és hol történt az eset, ahogy a felelős felkutatása is az ő feladata. Éppen ezért a baleset után érdemes minél több bizonyítékot rögzíteni a helyszínen. Célszerű tanúkat keresni, nyilatkozataikat rögzíteni, fényképezni, videózni. Ha komolyabban megsérülünk és erre nincs lehetőségünk, értesíteni kell a mentőket, rendőröket és az ilyenkor kapott orvosi dokumentumokat és a rendőrségi jegyzőkönyvet meg kell őrizni. Ha mindez megvan, akkor a kártérítés, sérelemdíj iránti igényt és az ezekhez kapcsolódó bizonyítékokat írásban kell benyújtani első körben az érintett önkormányzathoz, vagy egy megállóban történt esésnél az érintett közlekedési vállalathoz, társasház üzemeltetőhöz, magánszemélyeknek.

Mennyi kártérítésre lehetünk jogosultak ilyenkor?

Ez több dologtól is függ, például, hogy mennyi időre esünk ki a munkából, vagyontárgyunk (pl. mobiltelefon) is megsérült-e, illetve hogy maradandó-e a sérülésünk. A magyar jogrendszer ilyen esetekben két fő kártérítési kategóriát különböztet meg: a vagyoni kárt és a sérelemdíjat. A vagyoni kár kategóriájába tartoznak a számlákkal igazolható kiadások, a kiesett jövedelem (táppénz és a teljes fizetés közötti különbség), a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök ára, a kórházi ápolás költségei, utazási költségek, a tönkrement ruházat vagy eszközök (pl. elszakadt kabát, összetört telefon) ára is. A sérelemdíj a fizikai fájdalomért, a maradandó egészségkárosodásért vagy az életminőség romlásáért járhat. Ez utóbbi összeg pár tízezer forinttól több millióig is terjedhet a sérülés súlyosságától függően.

Egy megfelelő biztosítás is segíthet

Akinek van érvényes balesetbiztosítása, annak a biztosítóját is érdemes felkeresni ilyen esetekben. A legtöbb, akár lakásbiztosítás mellé kötött balesetbiztosítás ugyanis fizet csonttörés esetén, ad kórházi napi térítést, műtéti térítést és napi térítést (keresőképtelenség esetén) is. Sőt, a saját balesetbiztosításunk nem csak akkor fizet, ha más hibázott, hanem akkor, ha a saját hibánkból sérültünk meg.

Táppénz is jár ilyenkor

A jeges járdán való elcsúszás munkabalesetnek számíthat (100% táppénz), ha a baleset a munkahelyünkön (iroda, gyár, udvar), munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben (pl. ebédidőben a menzára menet, vagy a céges mosdóban) történik. Szintén munkabalesetről beszélhetünk, ha a munkáltató által biztosított céges busszal vagy autóval utazunk, és ekkor ér baleset. Úti üzemi balesetnek pedig akkor (90% táppénz) számít a jeges úton való elcsúszás ha a lakásunk és a munkahelyünk között sérülünk meg. Ennek feltétele, hogy a legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül kell hazafelé közlekedni. Amennyiben ezen feltételeknek nem felel meg a baleset, akkor is jogosultak vagyunk táppénzre, de csak normál (60-70%) táppénzre.

Hogyan kaphatjuk meg a magasabb összegű táppénzt?

Ahhoz, hogy megkaphassuk a magasabb összeget ( a fizetésünk 90-100%-át), a balesetet el kell ismertetni üzemi balesetnek. Ez nem automatikus folyamat, hanem nekünk kell kérvényezni. Ennek menete a következő:

• azonnali bejelentés - szólni a főnökünknek vagy a HR-nek, amint tudunk,
• a munkáltatónak ilyenkor kötelessége munkabaleseti jegyzőkönyvet felvenni,
• amikor az orvos kiír táppénzre, jelezzük neki, hogy munkába menet/jövet történt a baleset, ilyenkor a táppénzes papírra a megfelelő kódot fogják írni (1-es üzemi baleset, 2-es foglalkozási megbetegedés),
• ezt követően a baleset üzemiségét a kormányhivatal vagy a kifizetőhely állapítja meg.

Egyéb hasznos tudnivalók

• Egy adott ingatlan tulajdonosa a tulajdoni lapon is szerepel, ami ingyen (két alkalommal) lekérhető.
• A kártérítés összege attól függ, mekkora kár érte a sértettet (mennyi időre esik ki a munkából, maradandó-e a sérülése, értéktárgyai sérültek-e stb.).
• Kártérítést jellemzően polgári peres úton kaphatunk, ezért érdemes felkeresni egy ügyvédet.
• A bíróság vizsgálja a károsult felelősségét is. Ha például szandálban indultunk el a nagy hóban, vagy ittasak voltunk, a felelősség megoszlik, és a kártérítés összege jelentősen csökkenhet.
• A társasházaknak és a közlekedési vállalatoknak, önkormányzatoknak jellemzően van felelősségbiztosítása, a kártérítést ilyenkor a biztosító fizeti ki, ami jelentősen meggyorsítja a folyamatot.