Nem vicc: elítélt iszlamista terrorista indul a brit választásokon

Egy terrorizmus vádjával jogerősen elítélt muszlim férfi jelentette be az indulását az idén májusban esedékes brit helyhatósági választásokon, Birmingham városban - jelentette The Telegraph. A portál beszámolója szerint a dzsihadista képviselőjelölt arra kérte a választókat, hogy "nézzék el neki a múltban elkövetett hibáit".

A szürreális történet középpontjában a brit születésű Shahid Butt áll, akit 1999-ben Jemenben letartóztatták és öt év börtönre ítélték, amiért egy fegyveres csoport tagjaként robbantásos terrortámadásokat tervezett elkövetni a helyi brit konzulátus és egy anglikán templom ellen. Az eljárás idején a brit kormány tudott az ügyről, de a per lefolytatását teljes egészében a jemeni igazságszolgáltatásra bízta. 

A büntetés letöltése után Butt visszatért az Egyesült Királyságba, ahol jogilag nem állt további szabadságkorlátozás alatt. Későbbi nyilatkozataiban következetesen vitatta az ítélet jogosságát. Azt állította, hogy a vallomását kínzás és kényszer hatására tette meg, valamint hogy a bizonyítékok egy része manipulált vagy félreértelmezett volt.

Butt, aki "iszlamistának" vallja magát, most a birminghami Sparkhill városrészben kíván helyi képviselői mandátumot szerezni független jelöltként. Szakértők szerint a dzsihadista politikusnak minden esélye megvan a győzelemre, mivel a körzetében többségében muszlimok és bevándorlók élnek.

Nyilvános megszólalásaiban Butt következetesen „múltbeli hibákról” beszél, nem pedig terrorcselekményről. Azt hangsúlyozza, hogy az elmúlt évtizedekben megváltozott, családot alapított, és a közösség szolgálatát tekinti élete új céljának. Érvelése szerint a brit társadalom egyik alapértéke a második esély, és ha valaki letöltötte a büntetését, akkor joga van részt venni a demokratikus folyamatokban.

Ezzel szemben kritikusai úgy vélik, hogy egy terrorizmussal összefüggő ügyben elítélt személy indulása súlyosan rombolja a közbizalmat. Szerintük nem pusztán jogi kérdésről van szó, hanem erkölcsi és politikai felelősségről is. Többen attól tartanak, hogy egy ilyen jelöltség normalizálhatja az erőszakos ideológiákat, és rossz üzenetet közvetít a brit demokrácia állapotáról.

Ahogy arra számítani lehetett, az ügy heves politikai reakciókat váltott ki. Több konzervatív és centrista politikus is felháborodását fejezte ki amiatt, hogy egy terrorizmusért elítélt személy egyáltalán indulhat választáson. Egy konzervatív országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy az ügy „a józan ész határait feszegeti”, és szerinte a választási törvények felülvizsgálatára lenne szükség annak érdekében, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő.