Megjelent a rettegett Nipah vírus Indiában, 75%-os halálozási aránnyal fenyeget

Az India északi részén található Bengál tartományban legkevesebb hat ember ferttőzőtt meg az egyik legveszélyesebb ismert kórokozó, a Nipah vírus - jelentette a helyi egészségügyi hatóságokra hivatkozva az Independent brit hírportál. A fejlemények azért különösen aggasztóak, mert a Nipah-vírus súlyos lefolyású megbetegedést és magas halálozási arányt okoz, valamint emberről emberre is képes terjedni.

A Nipah-vírus egy alapvetően állatról emberre terjedő kórokozó. A vírus a legtöbb gyümölcsevő denevérben megtalálható, bennük azonban tünetmentes megbetegedést okoz. Az emberi fertőzések leggyakrabban közvetett módon következnek be, például szennyezett élelmiszer – tipikusan denevérek által megharapott vagy beszennyezett gyümölcs – fogyasztásával.

A Nipah-fertőzés tünetei kezdetben nem különböznek egy súlyosabb influenzaszerű megbetegedéstől: láz, fejfájás, izomfájdalom és általános rossz közérzet jelentkezhet. A Nipah azonban rövid idő alatt súlyos idegrendszeri szövődményeket okozhat, például agyvelőgyulladást, ami gyors állapotromláshoz, végezetül pedig halálhoz vezethet. Egyes esetekben ráadásul légúti tünetek is megjelennek, ami növeli továbbfertőződés kockázatát.

A Egészségügyi Világszervezet (WHO) a betegséget a „magas prioritású patogének” listáján tartja nyilván, vagyis olyan vírusnak tekinti, amely járványügyi szempontból komoly kockázatot jelent.

A mostani járványkitörésnek eddig hat igazolt fertőzöttje van. Őket, valamint azokat, akikkel kapcsolatba léptek, az egészségügyi hatóságok karanténba zárták. Az egészségügyi hatóságok közlése szerint jelenleg 100 embert tartanak elkülönítve, de a számuk várhatóan növekedni fog a következő időszakban. 

A betegeket kezelő kórházban megerősített fertőzés-ellenőrzési protokollokat vezettek be, különös tekintettel a védőfelszerelések használatára és a betegutak elkülönítésére. A szomszédos országokban, például Nepálban, fokozott egészségügyi figyelmeztetést adtak ki, mivel a Nipah vírus ellen nem létezik vakcina, és célzott kezelés sem.

India számára a Nipah-vírus nem ismeretlen fenyegetés: korábban több alkalommal, különösen az ország déli részén, Kerala államban fordultak elő kisebb-nagyobb kitörések. Szakértők szerint a mostani járvány kimenetele nagyban azon múlik, hogy sikerül-e időben megszakítani a fertőzési láncokat, és megelőzni a szélesebb körű terjedést.

Mi az a Nipah-vírus?

A Nipah-vírus (NiV) egy olyan vírus, amely állatok és emberek között terjed (zoonózis). Főleg a denevérek közé tartozó repülőkutyafélék némelyike (elsősorban bizonyos Pteropus fajok) által terjed, de terjedhet sertések és más állatok, például kecskék, lovak, kutyák vagy macskák révén is. Képes közvetlenül megfertőzni az embereket a fertőzött denevérek és sertések testnedveivel való érintkezés útján, és néhány olyan dokumentált eset is előfordult, amikor emberek között terjedt. Ázsiában, elsősorban Bangladesben és Indiában gyakoribb.

A Nipah-vírus enyhétől a súlyosig terjedő tüneteket okozhat. A fertőzötteknél kezdetben olyan tünetek jelentkeznek, mint a láz, a légzési nehézség, a fejfájás és a hányás. Súlyos esetekben agyvelőgyulladás és görcsrohamok is előfordulhatnak, amelyek kómához vagy halálhoz is vezethetnek.

Nincs gyógyszer vagy vakcina a fertőzés kezelésére. A Nipah-vírus kezelésének egyetlen módja a tüneti kezelés.

A kutatók szerint a Nipah évezredek óta létezik a denevérek között, és attól tartanak, hogy egy mutáns, erősen fertőző törzs fog megjelenni.

Hogyan terjed a vírus, és hogyan kerülhető el a megfertőződés?

A vírus akkor terjed, ha:

• Emberek vagy állatok érintkezésbe kerülnek a fertőzött állat testnedveivel (vér, ürülék, vizelet vagy nyál).
• Olyan ételeket fogyasztunk, amelyeket egy fertőzött állat beszennyezett.
• Szoros kapcsolatban állunk egy Nipah-vírussal fertőzött személlyel, általában gondozásuk/ápolásuk közben.

A Nipah-vírus terjedhet a levegőben is?

Igen, a vírus cseppfertőzéssel, azaz légúti cseppeken keresztül (is) terjed. Ez azt jelenti, hogy a levegőben is terjedhet, és megfertőzhet másokat, amikor egy fertőzött személy köhög vagy tüsszent.

Megelőzés

A Nipah-vírus elkerülésének legjobb módja, ha elkerüljük a beteg állatokkal (különösen a denevérekkel és sertésekkel) való érintkezést olyan területeken, ahol ismert a fertőzés. Ez magában foglalja az olyan élelmiszerek kerülését, amelyeket a fertőzött állat megfertőzhet, mint például a helyi nyers datolyapálmalé vagy a gyümölcsök. Mivel a vírus testnedvekkel emberről emberre is terjedhet, érdemes elkerülni a fertőzött személyeket, vagy elővigyázatossággal kell eljárni, ha Nipah-vírussal fertőzött személy közelébe megyünk. Arra is volt példa, hogy azok az emberek, akik pl. munkájukból adódóan rendszeresen másztak fára, ahol a denevérek alszanak és pihennek, szintén megfertőződtek a Nipah-vírussal.

A Nipah-vírus-fertőzés megelőzése olyan fertőzésellenőrzési intézkedéseket foglal magában, mint a COVID érából is ismert védőfelszerelés (fedőköpeny, maszk, gumikesztyű, védőszemüveg) használata és a felületfertőtlenítés, valamint a beteg állatoknak és a Nipah-vírus okozta járványokkal érintett területeknek az elkerülése. Kórházi szinten az EPA (Környezetvédelmi Ügynökség) a Q-listás fertőtlenítőszerek használatát javasolja az összes klinikai felület fertőtlenítésére.

Hol fordul elő a Nipah-vírus, és „honnan jött”?

A Nipah-vírus-járvány szinte minden évben kitör Ázsia egyes részein, elsősorban Bangladesben és Indiában.

A vírust először 1998-ban fedezték fel, amikor 100 halálesethez vezetett Malajziában és Szingapúrban, elsőként maláj és szingapúri sertéstenyésztők betegedtek meg. Több mint egymillió sertést öltek meg a vírus miatt, amely jelentős gazdasági hatással volt ezekre az országokra. Azóta a vírus több ezer mérföldre terjedt el, és a fertőzöttek 72-86%-át megölte.