Kedvtelésből ölhettek embereket az olasz milliárdosok a boszniai háborúban

A milánói ügyészség nyomozást indított annak kiderítésére, hogy tehetős nyugati állampolgárok – főként olaszok – valóban fizettek-e a szerb erőknek azért a boszniai háború (1992-1995) alatt, hogy civileket lőhessenek agyon pusztán kedvtelésből - jelentette az ANSA olasz hírügynökség.

A rendhagyó nyomozást Alessandro Gobbi milánói főügyész kezdeményezte, miután az olasz sajtóban megjelent egy tényfeltáró cikk arról, hogy Olaszországból és más nyugati országokból is szerveztek utazásokat a boszniai frontvonal közelébe, hogy a "háborús turisták" kipróbálhassák magukat mesterlövészként. Tanúvallomásokra, hivatalos dokumentumokra és egykori katonai forrásokra hivatkozva a szerző azt állította, hogy a "szervezett túrákon" résztvevők több ezer eurónak megfelelő összeget fizettek azért, hogy - bárminemű kockázat nélkül - embereket ölhessenek Szarajevó ostroma során.

A feltételezett bűncselekmény jogi minősítése „többszörös, szándékos emberölés, különösen aljas és kegyetlen indokkal”. A nyomozás jelenleg ismeretlen tettesek ellen folyik, azaz egyelőre nem neveztek meg gyanúsítottakat. Az ügyészség szerint a következő hónapokban tanúkat hallgatnak ki, és megpróbálják azonosítani azokat az olasz állampolgárokat, akik a kilencvenes években részt vehettek ezekben az utazásokban.

Meg nem erősített hírek szerint a potenciális gyanúsítottak között legalább öt dúsgazdag olasz olasz állampolgár neve merült föl, akik üzleti és fegyverkereskedelmi körökhöz kötődtek. Egyes beszámolók szerint a szervezett utazások Triesztből indultak, és Belgrádon keresztül jutottak el Boszniába, ahol a résztvevőket a szerb erők fogadták.

Sky TG24 olasz hírtelevízió információi szerint a nyomozás kiterjed arra is, hogy az olasz katonai hírszerzésnek (SISMI) tudomása volt-e ezekről az utazásokról. A csatorna úgy tudja, az SISMI 1993-ban már kapott figyelmeztetéseket arról, hogy külföldiek – köztük olaszok – Boszniába utaznak kedvtelésből embereket ölni. A szolgálat azonban akkor nem tette nyilvánossá az információkat, és az ügy nem jutott el az olasz igazságszolgáltatásig.

A milánói ügyészség közleményében hangsúlyozta: a cél nem csupán az esetleges bűncselekmények feltárása, hanem az is, hogy az igazság napvilágra kerüljön, és a háború áldozatai méltó módon kaphassanak elégtételt.

A nyomozás megindítása egyszerre sokkolta és felháborította az olasz közvéleményt, miközben a politikai pártok eddig visszafogottan reagáltak. A kormány részéről csak annyit közöltek, hogy a vizsgálat függetlenül zajlik, és minden segítséget megadnak a bírósági szerveknek.

Az eljárás azért is különösen érzékeny, mivel a szarajevói ostrom a modern európai történelem egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófája volt. A várost több mint három éven át zárta körül a Boszniai Szerb Hadsereg, miközben a lakosságot tüzérségi támadások és mesterlövészek tartották rettegésben. Több ezer civil, köztük nők és gyermekek vesztették életüket.