KÜLFÖLD
Az amerikai elnök szerint elszabadult a bűnözés a városban.
Donald Trump amerikai elnök Chicagóba vezényelte az Illionis állambeli Nemzeti Gárda 300 tagját, mert szerinte a demokrata vezetésű nagyvárosban kontrollálhatatlanul elszabadult a bűnözés. A Fehér Ház tájékoztatása szerint a katonák elsődleges feladata a szövetségi létesítmények és a szövetségi ügynökök védelme lesz, de szükség esetén más területeken is bevetik őket - írja az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség.
Trump magyarázata szerint a Nemzeti Gárda bevetésének közvetlen kiváltó oka egy múlt heten történt incidens, ami során egy illegális bevándorló megpróbált több szövetségi ügynököt elgázolni az autójával. A Belbiztonsági Minisztérium (DHS) közleménye szerint az ügynökök önvédelemből lelőtték a támadót, aki meghalt. A történtek után Trump a „szövetségi alkalmazottak biztonságára leselkedő fenyegetésekre” hivatkozva döntött a Nemzeti Gárda részleges mozgósításáról. Az akció célja a Fehér Ház közlése szerint az, hogy „rend helyreálljon ott, ahol a helyi vezetés kudarcot vallott”.
Az elnöki utasítás értelmében a Nemzeti Gárda 300 katonáját úgynevezett „federalizálás” útján vetik be, vagyis a csapatok az állami parancsnokság alól a szövetségi kormányzat irányítása alá kerülnek. Ez a lépés különösen vitatott, mivel a Nemzeti Gárda hagyományosan az állam kormányzójának fennhatósága alá tartozik, és csak rendkívüli esetekben helyezhető szövetségi irányítás alá.
„A folyamatos zavargások és törvénytelenségek közepette, amelyeket a helyi vezetők, például Pritzker kormányzó nem akadályozott meg, Trump elnök háromszáz nemzeti gárdistát hatalmazott fel a szövetségi vagyon védelmére”
– fogalmazott Abigail Jackson, a Fehér Ház szóvivője.
JB Pritzker illinoisi kormányzó közölte, hogy az elnöki döntés alkotmányellenes, és kijelentette: „A szövetségi kormányzat nem kényszerítheti az állam katonai erőit politikai célokra.” Pritzker szerint Trump ultimátumot adott: vagy az állam mozgósítja a gárdistákat, vagy az elnök maga veszi át az irányítást felettük. A kormányzó és az államügyész vizsgálják, hogy a döntés sérti-e az Egyesült Államok alkotmányának tizedik kiegészítését, amely az államok önállóságát garantálja.
Chicago polgármestere, Brandon Johnson szintén elutasította a katonai beavatkozást, és kijelentette, hogy a városi rendőrség nem fog együttműködni a szövetségi csapatokkal. Johnson szerint a katonai jelenlét csak tovább fokozná a feszültséget, és félelmet keltene a helyi lakosságban, különösen a bevándorló közösségek körében.
Ezzel szemben Trump-kormányzat azzal érvel, hogy a bevetés nem a városi rendfenntartásban való részvételt jelenti, hanem kizárólag a szövetségi létesítmények és alkalmazottak védelmét. A Fehér Ház szerint a Nemzeti Gárda tagjai nem fognak járőrözni, és nem kapnak rendőri jogköröket, de szükség esetén biztosítják a „szövetségi jelenlét fenntartását” olyan területeken, ahol „az állami és helyi hatóságok nem tudnak vagy nem akarnak intézkedni”.
Donald Trump nem először használja fel katonaságot a rend helyreállítása érdekében. Korábban Los Angelesben, Washingtonban és Memphisben is bevetette a Nemzeti Gárdát. Portlandben csak azért nem történt meg ez, mert egy portlandi szövetségi bíró ideiglenesen megtiltotta, hogy fegyvereseket vezényeljenek a városba.
Ripost hírek
