Trump ismét győzött, újabb techóriás fizet neki óriási összeget

A Google tulajdonában lévő YouTube videómegosztó peren kívüli egyezséget kötött Donald Trumppal, melynek értelmében a techcég 24,5 millió dollárt, vagyis több mint nyolcmilliárd forintot fizet az amerikai elnöknek, amiért 2021-ben felfüggesztették a fiókját - jelentette az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség.

A most született megállapodás háttere egészen 2021 januárjáig nyúlik vissza, amikor számos nagy közösségi média platform – köztük a YouTube is – felfüggesztette Trump akkori hivatalban lévő elnök csatornáját a Capitolium ostroma után. A döntést azzal indokolták, hogy az ott megjelenő tartalmak erőszakot válthatnak ki, illetve fokozhatják a politikai feszültséget. 

A tiltás kezdetben átmenetinek indult, de végül több mint két évig érvényben maradt. Bár 2023-ban a YouTube visszaállította Trump fiókját, az ügy addigra már komoly politikai és jogi konfliktus forrásává vált. Elsősorban azért, mert Trump pert indított a videómegosztó ellen, azzal érvelve, hogy a platform megsértette a szólásszabadsághoz fűződő alkotmányos jogait. 

Kezdetben úgy tűnt, hogy a bírósági huzavona évekig is eltarthat, most azonban a YouTube beleegyezett abba, hogy az eljárását lezárása érdekében 24,5 millió dollárt fizet Donald Trumpnak és hozzá kapcsolódó szervezeteknek.

Sajtóhírek szerint a teljes összegből 22 millió dollár egy nonprofit szervezethez, a Trust for the National Mall nevű alapítványhoz kerül. Ez a szervezet a washingtoni nemzeti emlékhelyek, parkok és történelmi területek fenntartásával, fejlesztésével foglalkozik. Az alapítvány most ebből a pénzből részben egy új, Trump által tervezett Fehér Ház-i díszterem megépítését kívánja finanszírozni. 

A fennmaradó 2,5 millió dollár a többi felperesnek, köztük az American Conservative Unionnak és Naomi Wolf írónak jut, akik szintén jogsértést láttak a platform korlátozó intézkedéseiben.

Trump a maga részéről győzelemként értékelte a megegyezést. Nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy ez is bizonyíték arra, hogy a nagy technológiai vállalatok visszaélnek a hatalmukkal, és szükség van arra, hogy a konzervatív hangokat megvédjék a cenzúrától.

A YouTube egy rövid közleményben reagált a peren kívüli egyezségre. A cég nem ismerte el, hogy hibát követett volna el Trump letiltásával, ugyanakkor azt kiemelték, hogy a peres eljárás folytatása hosszadalmas és költséges lett volna, ezért választották a megállapodást.

Donald Trump amerikai elnök rágalmazás vádjával bírósági keresetet nyújtott be a New York Times, a lap négy újságírója, valamint a Penguin Random House kiadó ellen - írja a CNN. Trump összesen 15 milliárd dollár kártérítést követel a laptól, ami elképesztően magas összeg: ha kifizetésre kerül, csődbe viheti a médiumot, hiszen a cég teljes piaci értéke durván 10 milliárd dollár.

A floridai szövetségi bíróságon benyújtott kereset középpontjában a lap több, 2024 előtti választási ciklushoz köthető cikke, valamint a "Lucky Loser" (Szerencsés Vesztes) című könyv áll, amely részletesen foglalkozik Trump üzleti és politikai pályafutásával. Az egykori elnök szerint a publikációk szándékosan valótlan állításokat tartalmaztak, és ezek komoly reputációs, valamint pénzügyi károkat okoztak neki és a cégeinek, melyek részvényei a megjelenések után meredeken estek.

Trump ügyvédei szerint a könyvben megjelenő állítások nem puszta vélemények, hanem „tudatos hazugságok”, amelyek célja politikai lejáratás volt. Az amerikai jogban a közszereplők rágalmazási pereinek kulcseleme az úgynevezett „actual malice”, vagyis annak bizonyítása, hogy az állítások szerzői tudták, hogy hazugságot írnak, vagy teljes közönyt tanúsítottak az igazsággal szemben. Ez rendkívül magas jogi küszöb, amelyet kevés esetben sikerül megugrani.

Szakértők szerint a New York Times várhatóan az alkotmány első kiegészítésben rögzített sajtószabadságra hivatkozik majd. A lap már korábban is szembekerült hasonló vádakkal Trump részéről: Mary Trump, az elnök unokahúga által írt könyv adatainak közlésével kapcsolatban indított perben például a volt elnök elbukott, és közel 400 ezer dollár perköltséget kellett fizetnie a szerkesztőségnek.

Szakértők szerint a 15 milliárd dollár kártérítési igény irreálisan magas, inkább politikai lépésnek, mintsem reális követelésnek tekinthető. Ugyanakkor a per komoly anyagi és reputációs terhet róhat a New York Times-ra, hiszen a jogi eljárás évekig elhúzódhat.

Fontos elmondani, hogy Trump mostani keresete nem elszigetelt eset. Idén nyáron az elnök 10 milliárd dolláros keresetet nyújtott be a Wall Street Journal és Rupert Murdoch ellen egy Epstein-levélről szóló írás miatt. Trump még decemberben egyezséget kötött az ABC televízióval, amely a Walt Disney Co. tulajdonában áll. A megállapodás értelmében a csatorna 15 millió dollárt ajánlott fel Trump leendő elnöki alapítványának vagy egy számára létrehozandó múzeumnak. Az ügy hátterében az a vád állt, hogy az egyik műsorvezető egy korábbi bírósági ítélet kapcsán sértő kijelentéseket tett a frissen megválasztott elnökről.