KÜLFÖLD
Négy bíró amerikai vagyonát zárolták, és a beutazásukat is megtiltották.
Az amerikai kormányzat szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) azon bírái ellen, akik az amerikai csapatok állítólagos afganisztáni háborús bűncselekményeit vizsgálták, valamint letartóztatási parancsot adtak ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen - írja a Reuters hírügynökség.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyilatkozata szerint négy bíró került szankciók alá: Solomy Balungi Bossa (Uganda), Luz del Carmen Ibanez Carranza (Peru), Reine Adelaide Sophie Alapini Gansou (Benin) és Beti Hohler (Szlovénia). A tárcavezető közölte: az intézkedést az indokolta, hogy az érintett bírók nyomozati, letartóztatási, előállítási és vádelemelési lépéseket tettek amerikai és izraeli állampolgárokkal szemben, holott a szervezetnek egyik ország fölött sincs fennhatósága.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság bíróiként ez a négy személy aktívan részt vett az ICC illegitim és alaptalan, Amerikát vagy közeli szövetségesünket, Izraelt célzó tevékenységében. A Nemzetközi Büntetőbíróság politizál, és hamisan azt állítja, hogy korlátlan jogkörrel rendelkezik az Egyesült Államok és szövetségeseink állampolgárainak kivizsgálására, vád alá helyezésére és büntetőeljárás alá vonására. Ez a veszélyes állítás és hatalommal való visszaélés sérti az Egyesült Államok és szövetségeseink, köztük Izrael szuverenitását és nemzetbiztonságát”
- olvasható az amerikai külügyminisztérium közleményében.
Az amerikai kormány közlése szerint Bossa és Ibanez Carranza bírók ellen a döntést az indokolta, hogy engedélyezték a nyomozást korábban Afganisztánban szolgált amerikai állampolgárok ellen. Míg Alapini Ganuou és Hohler bírók esetében az izraeli miniszterelnök és a védelmi minisztere elleni elfogatóparancs kiadása a magyarázat.
A szankciók értelmében az érintettek minden, az Egyesült Államokban lévő, illetve amerikai fennhatóság alatt őrzött vagyonelemét befagyasztják, valamint megtiltják az országba történő beutazásukat is. Az intézkedés gyakorlati lebonyolításával a Pénzügyminisztériumot bízta meg a Trump-kormányzat.
A Nemzetközi Büntetőbíróság közleményében kijelentette, hogy elítélik és sajnálatosnak tartják a szankciókat.
"Elítéljük a ma bejelentett további szankciós intézkedéseket. Ezek az intézkedések egyértelműen kísérletet tesznek arra, hogy aláássák egy olyan nemzetközi igazságszolgáltatási intézmény függetlenségét, amely a világ minden tájáról származó 125 részes állam mandátuma alapján működik”
- közölte a nemzetközi szervezet.
Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – jelentette be korábban Gulyás Gergely a Facebook-oldalán. „A felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi” – volt olvasható a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejegyzésében.
A Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időben
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elfogatóparancsa miatt került előtérbe.
A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt", ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.
Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része. Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, „senkivel semmilyen eljárást" kezdeményezni jelenleg sem lehetne – mutatott rá Gulyás Gergely.
Közölte:
Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az ICC tevékenysége kapcsán „komoly aggályok merültek fel" nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja a ICC bíráit.
Orbán Viktor is bírálta az ICC-t
A magyar miniszterelnök 2024-ben, a Benjamin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancs kapcsán bírálta a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Orbán Viktor elmondta, egyetért azzal, hogy világban lévő konfliktusok számát csökkentsék, szűkítsék, de szerinte a nemzetközi intézmények nem járnak el körültekintően a döntések során.
A Nemzetközi Büntetőbíróság egy lezáratlan nemzetközi konfliktusba avatkozik be elképesztő módon
– hangsúlyozta a miniszterelnök, aki a nemzetközi elfogatóparancsot pedig pimasz, már-már cinikus döntésnek minősítette. Ezt követően meghívta Magyarországra Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hozzátéve, hogy Magyarország nem veszi őrizetbe a politikust, ha elfogadja a meghívást.
2025. április 03-án az izraeli miniszterelnök Magyarországra érkezett. Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu közös sajtótájékoztatóján a magyar kormányfő megerősítette, hogy Magyarország kilép az ICC-ből, majd úgy fogalmazott:
Meggyőződésünkké vált, hogy ez egy politikai bírósággá alakult. Tehát az elmúlt években ez most már nem egy pártatlan, nem egy jogállami bíróság, hanem egy politikai bíróság. És ezt a legvilágosabban az Izraellel kapcsolatos döntések mutatták meg. És azt gondoljuk, hogy egy politikai motivációk alapján működő nemzetközi bíróságban egy magára valamit adó demokratikus jogállam, mint amilyen Magyarország, nem vesz részt, nem vehet részt.
A kormányfő aláhúzta: meggyőződése, hogy politikai eszköz lett ez az egyébként fontos nemzetközi bírói fórum, amellyel Magyarország nem tud és nem is akar közösséget vállalni a következő időszakban.
Ripost hírek
