
Béketárgyalások Isztambulban: az orosz atombombázók elleni ukrán támadás nem ad okot optimizmusra
Donald Trump elnök kormánya mindkét félre nyomást gyakorolt, de ez eddig nem hozott áttörést. Béketárgyalások újabb fordulóját tartották Isztambulban.
Az isztambuli béketárgyalások újabb fordulóját beárnyékolta az orosz atombombázók elleni ukrán támadás. Egyelőre nincs szó tűzszünetről, sokkal inkább várható, hogy az eddigieknél is brutálisabb háború folytatódni fog. Orbán Viktor az ukrajnai háború legfrissebb fejleményeit miatt összehívta a magyar kormány Védelmi Tanácsának ülését.

Béketárgyalások Isztambulban: mindkét fél Trumpra vár
Isztambulban lezajlott az Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen béketárgyalások második fordulója. Az áttörés reményei már a kezdete előtt is csekélyek voltak, de a török külügyminiszter és házigazda, Hakan Fidan ennek ellenére kijelentette, hogy a párbeszéd csökkentheti a felek közötti nézeteltéréseket, és közelebb viheti őket a békéhez. A tárgyalásokra mindössze egy nappal azután került sor, hogy Ukrajna dróntámadást indított Oroszország stratégiai bombázóflottája ellen. Az amerikai külügyminisztérium által közzétett közlemény szerint Marco Rubio külügyminiszter vasárnap beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és a hívásra „Oroszország kérésére” került sor.
Rubio megismételte Trump elnök azon felhívását, hogy folytassák a közvetlen tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között a tartós béke elérése érdekében.
Oroszország és Ukrajna hétfőn a béketárgyalások után bejelentette, hogy további hadifoglyok cseréjében és 12 000 halott katona holttestének visszaadásában állapodtak meg - írja a Reuters.
Erdogan török elnök nagyszerű találkozónak nevezte a történteket, és kijelentette, reméli, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt összehozhatják egy Törökországban tartott, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóra.
Moszkva azt állítja, hogy hosszú távú rendezésre törekszik, nem pedig a háború szüneteltetésére; Kijev szerint Putyin nem érdekelt a békében.
Vlagyimir Medinszkij, a Kreml egyik munkatársa elmondta, hogy az orosz tárgyalók részletes memorandumot adtak át ukrán kollégáiknak, amely felvázolja Moszkva feltételeit a teljes tűzszünetre. Moszkva egy „két-három napos konkrét tűzszünetet is javasolt a front bizonyos szakaszain”, hogy az elhunyt katonák holttesteit összegyűjthessék. Mindkét fél kijelentette, hogy 6000 halott katona holttestét adja át a másiknak.
Rustem Umerov ukrán védelmi miniszter, aki a kijevi küldöttséget vezette, azt mondta, hogy az új fogolycsere-program a háborúban súlyosan megsérültekre és a fiatalokra fog összpontosítani. Umerov azt is elmondta, hogy Moszkva átadta békemegállapodás-tervezetét Ukrajnának, és Kijev – amely elkészítette a saját verzióját – vizsgálni fogja az orosz dokumentumot.
Ukrajna további tárgyalásokat javasolt június vége előtt, de úgy véli, hogy csak Zelenszkij és Putyin találkozója oldhatja meg a számos vitás kérdést – mondta Umerov.
Bár mindkét ország – különböző okokból – szeretné Trumpot a békefolyamatban folytatni, a hétfői áttörésre vonatkozó várakozások alacsonyak voltak.
Ukrajna Oroszország eddigi megközelítését úgy tekinti, mint egy kísérletet arra, hogy megadásra kényszerítsék – amit Kijev állítása szerint soha nem fog megtenni –, míg Moszkva, amely májusban hat hónapja a leggyorsabb ütemben haladt előre a csatatéren, azt mondja, hogy Kijevnek el kell fogadnia a békét orosz feltételekkel, különben további területeket kell elveszítenie.
Mindeközben Orbán Viktor közölte, az elmúlt napokban történt katonai akciók azt vetítik előre, hogy a háború hosszabb és brutálisabb lesz annál, mint amire az év elején számítottunk, fel kell készülni arra, hogy a Magyarország ellen bevetett titkosszolgálati műveletek, a lejárató kampányok és a háborús propagandaakciók az eddiginél is nagyobb lendülettel folytatódnak - írta Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán, jelezve, hogy emiatt összehívta hétfő délutánra a Védelmi Tanács ülését.
Hangsúlyozta: „Magyarország a béke oldalán kell maradjon, még ha ez azt is eredményezi, hogy a Brüsszellel folytatott vitáink hangosabbak lesznek. Fel kell készülnünk arra, hogy a háború elhúzódik, ennek minden biztonsági és gazdasági következményeivel együtt. Fel kell készülnünk arra, hogy Magyarországot kétszeres erővel fogják megtámadni, mert Magyarország Trump elnök szövetségese, és Magyarország békét akar és nem a háború folytatását. Fel kell készülnünk, hogy a Magyarország ellen bevetett titkosszolgálati műveletek, a lejárató kampányok és a háborús propaganda akciók az eddiginél is nagyobb lendülettel folytatódnak.”







