KÜLFÖLD
Drágább, mint az arany - 23 billiárd forintba kerül egy gramm ebből az anyagból
A világ legdrágább anyaga nem arany, nem gyémánt, és nem is valamilyen ritka fűszer. Az antianyag valóban létezik.
Az eddig ismert legértékesebb anyag az antianyag, amelynek ára elérheti a 49 billió angol fontot (23 billiárd forint) grammonként. Michael Doser részecskefizikus, aki az antianyag tulajdonságait kutatja a CERN-ben, azt mondta: semmi más nem kerül ennyibe az univerzumban, és bár hihetetlenül hangzik, az antianyag valóban létezik.
Az antianyag ellentétes töltésű részecskékből, úgynevezett antirészecskékből áll, amelyek a normál részecskék tükörképei. Egy elektron ellentéte a pozitron, míg egy protoné az antiproton. Amikor az antianyag kapcsolatba kerül az anyaggal, a két részecske megsemmisíti egymást, és hatalmas energialöketet szabadítanak fel. Doser szerint ez valószínűleg a legerőszakosabb folyamat, amit el lehet képzelni, mert a teljes tömeg energiává alakul.
Elméletileg az antianyag képes az űrhajók meghajtására is
Az antianyag ilyen szintű energiatermelő képessége miatt elméleti szinten szóba jöhet űrhajók meghajtására vagy akár nukleáris reakciók indítására is. A probléma azonban az, hogy rendkívül nehéz előállítani. A CERN Nagy Hadronütköztetője közel fénysebességű protonütközések révén képes csak minimális mennyiségű antianyagot létrehozni, és a keletkezett részecskékből is csak töredéknyi mennyiség hasznosítható.
A becslések szerint eddig csupán tíz nanogramm pozitront sikerült előállítani, és a jelenlegi ütem mellett akár 100 milliárd évig is eltarthatna, mire egy grammot elő tudnának állítani.
A gramm ezredrészének századrésze annyiba kerül, mint egy kilogramm arany, vagyis egy gramm antianyag értéke 49 billió font
- fogalmazott Michael Doser professzor.
A kérdés, hogy miért nem tűnt el az egész világegyetem az ősrobbanás során, szintén az antianyaghoz kapcsolódik. Doser szerint az elméletek azt várták, hogy az ősrobbanás után az univerzumban egyenlő mennyiségű anyag és antianyag legyen jelen. Ha ez megtörtént volna, a két típusú anyag találkozásakor megsemmisült volna minden, és az univerzum sem létezne.
Ehelyett csak minden egymilliárd részecskepár után maradt meg egyetlen anyagi részecske – és ez az egyetlen részecske adta az alapját annak, amiből az összes galaxis, bolygó, csillag és élőlény létrejött. Ahogyan Doser fogalmazott: „mi vagyunk a maradék”.
Ripost hírek
