Krausz Gábor
Számtalan kihívással kellene szembenéznie Magyarországnak, ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz. A tagfelvétel egyik legnagyobb vesztesei a magyar nyugdíjasok lennének.
Ukrajna esetleges uniós csatlakozása a legfontosabb kérdés napjainkban. Abban az esetben ugyanis, hogyha a háborúban álló keleti szomszédunk az Európai Unió tagállama lenne, akkor számtalan komoly veszéllyel járna Magyarország és a magyar emberek számára.
Európában több olyan ország is van, amely hosszú évek óta vár arra, hogy felvegyék az Európai Unióba. Van köztük olyan is, amely már szinte az összes csatlakozási feltételt teljesítette, a tagfelvételre azonban valamilyen okból kifolyólag mégsem került sor.
Más a helyzet a háborúban álló Ukrajnával. Európa és elsősorban Brüsszel háborúpárti urai úgy döntöttek, hogy még több pénzzel és fegyverrel támogatják a keleti szomszédunkat, ezzel is elnyújtva a fegyveres konfliktust.
Cserébe azt ígérték Ukrajnának, hogy soron kívül, gyorsítósávon veszik fel a tagok közé.
Brüsszelt egyáltalán nem érdekli, hogy a háborúban és a csőd szélén álló ország csatlakozása mekkora veszélyeket tartogat Európára nézve. Mivel Magyarország Ukrajna szomszédja, így ránk nézve ezek a veszélyek hatványozottan igazak.
A veszélyek sok rétűek. Elsősorban gazdasági hátrányokkal járna, ha Ukrajna EU-tag lenne, de ezen kívül érdemes a közegészségügyi és a közbiztonsági veszélyeket is megemlíteni. Nézzünk párat ezek közül:
Egyrészről a Magyarország helyett Ukrajnába küldött uniós pénzek hiánya azt eredményezhetné, hogy a kormánynak el kell vennie a 13. havi nyugdíjat. Másrészről viszont a mai napig érvényben van egy, az 1960-as években megkötött nemzetközi egyezmény, amely kimondja:
ha egy nyugellátásban részesülő ukrán állampolgár Magyarországra költözik, akkor hazánknak kell biztosítania számára az ellátást.
Tehát ha egy ukrán állampolgár Magyarországra költözik és nem dolgozik tovább itt, akkor a magyar hatóságok nem az ukrajnai keresete alapján állapítják meg a nyugdíját, hanem annak a magyar dolgozónak az átlagkeresetét veszik alapul, aki azonos tevékenységet folytat, hasonló képzettséggel. Az egyezmény a Szovjetunió felbomlásával sem vesztette hatályát, azt továbbra is alkalmaznia kell mindkét félnek. Feltételezhető, hogy a csőd szélén és romokban álló Ukrajnából sokan indulnának meg nyugatra egy szebb élet reményében.
A magyar nyugdíjrendszer viszont egészen biztosan nem bírna el több százezer új időskorút, így az feltehetőleg össze is omlana.