KÜLFÖLD
Elszakadna Kanadától az ország egyik legnagyobb tartománya, népszavazás jöhet
Létrehozva2025. 05. 06. 14:30
A függetlenedését követelő hangok a parlamenti választások után erősödtek fel.
A Kanada középső részén található Alberta tartomány miniszterelnöke bejelentette, hogy készen áll népszavazást kiírni a tartomány függetlenedéséről, amennyiben egy erre törekvő petíció eléri a törvényben meghatározott támogatottsági minimumot - írja az Associated Press hírügynökség. A portál beszámolója szerint ehhez jelenleg körülbelül 177 ezer érvényes aláírásra lenne szükség, aminek az összegyűjtésére minden esély megvan.
Az Alberta függetlenedését követelő hangok a kanadai parlamenti választások után erősödtek fel. Mint ismert, a Liberális Párt magabiztos győzelmet aratott országos szinten, Albertában viszont az összes körzetet a konzervatívok nyerték, sok helyen 60-70 százalékos fölénnyel. Ezzel Alberta lett az ország legjobboldalibb tartománya.
A választás óta eltelt időben több civil kezdeményezés is indult annak érdekében, hogy Alberta kiváljon Kanadából. A tartomány fővárosában, Edmontonban még az ügyet támogató tüntetéseket is tartottak az elmúlt hetekben.
A polgárok szavát meghallva Danielle Smith albertai miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy kész népszavazást kiírni a függetlenség kérdéséről, igaz, ő személy szerint ellenzi ezt a törekvést, és inkább a nagyobb szuverenitást támogatja.
„Remélem, hogy Alberta egy erős és szuverén tartomány maradhat egy egységes Kanadán belül – de a végső szót az emberek mondják ki. (...) Nem kérünk kivételezést. Csak annyit szeretnénk, hogy szabadon élhessünk az erőforrásaink nyújtotta lehetőségekkel, és magunk dönthessünk az egészségügyről, oktatásról, valamint a szociális ellátásról.”
- fogalmazott Smith, hozzátéve, hogy a központi kanadai kormány egyre több hatáskört von el a tartományoktól, ami sokak nem tetszik. A kormányfő szerint a szövetségi kormány évek óta akadályozza Alberta olajiparának fejlődését, ez pedig több milliárd dolláros veszteséget okozott.
Smith arról is beszélt, hogy tárgyalásokat kezd Mark Carney megválasztott kormányfővel, aki szerinte „nyitottságot mutatott a jelenlegi, erőforrás-ellenes politikák felülvizsgálatára”. Ennek céljából egy tárgyalóbizottságot hoznak létre, valamint elindul az „Alberta Next” nevű konzultációs sorozat, amely során nyilvános fórumokon hallgatják meg a lakosság véleményét.
John Soroski, a MacEwan egyetem politológusa szerint a tartományi elégedetlenség valódi, de az elszakadás esélye továbbra is csekély. „Ezek a sérelmek komolyak, de a függetlenség valóra válása nem valószínű. Inkább politikai nyomásgyakorlás eszközeként érdemes értelmezni a kezdeményezést.”
Washingtonba látogat kedden, és Donald Trump elnökkel találkozik Mark Carney, Kanada e hét elején megválasztott miniszterelnöke – ezt a liberális politikus maga közölte.
Mark Carney a választás óta tartott első sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „nehéz, de konstruktív” megbeszélésre számít a Fehér Házban.
Azt is bejelentette, hogy
az új kanadai parlamentet III. Károly brit uralkodó trónbeszéde nyitja majd meg május végén,
majd hozzátette, hogy a király személyes részvétele a törvényhozás ülésén „világosan hangsúlyozza az országunk szuverenitását”, és megállapította, hogy Kanada államfője a brit uralkodó.
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hónapokban, a kereskedelmi- és vámviták részeként, számos alkalommal utalt arra, hogy szívesen látná Kanadát az Egyesült Államok részeként, mint 51. szövetségi állam. Az elképzelést Kanada részéről egységesen utasították el a konzervatív és liberális politikusok.
Mark Carney az elmúlt két hónapban már betöltötte a miniszterelnöki tisztséget, miután elődje, Justin Trudeau lemondását követően a Liberális Párt elnökeként a kormányfői feladatok ellátása is rá hárult.
Donald Trump szerdán arról számolt be, hogy kedden telefonon gratulált Mark Carney-nek választási győzelme alkalmából. Az elnök szerint a kanadai politikus kereste meg őt és tárgyalási készségét jelezte. Donald Trump már akkor úgy fogalmazott, hogy Mark Carney „egy héten belül” ellátogat a Fehér Házba.
Az Egyesült Államok és Kanada között a kereskedelmi kapcsolatok átalakítására irányuló amerikai törekvések miatt feszültté vált a kapcsolat.
Donald Trump szándéka Kanadával szemben is az, hogy a jelenlegi több száz milliárd dolláros amerikai kereskedelmi hiány az egyensúly felé mozduljon. Hivatalba lépését követően részben ennek a törekvésnek a jegyében növelte a vámokat a Kanadából érkező árukra, illetve vetette fel elképzelését Kanada Egyesült Államokhoz csatlakozásának ésszerűségéről.
A hétfői előrehozott választáson az eddig kormányzó Liberális Párt győzött, a korábban esélyesnek tartott Konzervatív Pártot megelőzve.
A brit uralkodó személyesen nyitja meg az új kanadai parlamentet – jelentette be pénteken a Buckingham-palota.
A tájékoztatás szerint III. Károly király és hitvese, Kamilla május 26-án utazik a kanadai fővárosba, Ottawába, ahol az uralkodó trónbeszéddel nyitja meg a nemrégiben tartott kanadai választások után megalakuló új parlamentet. Csaknem hat évtizede először fordul elő, hogy a kanadai parlamentet a brit uralkodó nyitja meg; legutóbb 1957-ben volt erre példa, amikor III. Károly édesanyja, II. Erzsébet királynő utazott Ottawába azzal a céllal, hogy megnyissa az új kanadai parlamentet.
III. Károly király mostani gesztusának jelentőségét kiemeli Donald Trump amerikai elnök többször is megismételt kijelentése arról, hogy Kanadának az Egyesült Államok 51. tagállamává kellene válnia.
Trump egyik nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a két ország határa mesterséges választóvonal, amelyet ideje felszámolni, több ízben pedig Justin Trudeau volt kanadai kormányfőt, Mark Carney jelenlegi miniszterelnök hivatali elődjét „Trudeau kormányzónak” nevezte, utalva az egyes amerikai tagállamok élén álló tisztviselők kormányzói rangjára.
Carney, akinek Liberális Pártja megnyerte a múlt hónap végén tartott előrehozott kanadai parlamenti választásokat, a BBC brit közszolgálati televíziónak adott minapi interjúban úgy fogalmazott: Donald Trump „területi elképzelései” soha nem fognak megvalósulni sem Kanada, sem más országok és területek, például Panama vagy Grönland esetében.
A jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség jelenlegi 56 tagállama közül, az Egyesült Királysággal együtt tizenötnek a mindenkori brit uralkodó, jelenleg III. Károly király az alkotmányosan elismert államfője, és köztük van Kanada is, amely a világ legnagyobb területű monarchiája.
Donald Trump felvetése, amely szerint Kanadának csatlakoznia kellene az Egyesült Államokhoz, így potenciálisan rendkívüli horderejű alkotmányossági problémákat is okozhat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok egyébként rendkívül szoros szövetségesi kapcsolatrendszerében.
Mark Carney kanadai miniszterelnök kijelentette a BBC televíziónak nyilatkozva, hogy hazája soha nem lesz az Egyesült Államok 51. tagállama.
Donald Trump amerikai elnök az utóbbi hetekben többször is kijelentette, hogy Kanadának az Egyesült Államok 51. tagállamává kellene válnia.
Trump – aki jelentős vámokat is kivetett az amerikai piacra exportált kanadai termékekre – egyik nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a két ország határa mesterséges választóvonal, amelyet ideje felszámolni, több ízben pedig Justin Trudeau volt kanadai kormányfőt, Carney hivatali elődjét „Trudeau kormányzónak” nevezte, utalva az egyes amerikai tagállamok élén álló tisztviselők kormányzói rangjára.
Carney, akinek Liberális Pártja megnyerte az előrehozott kanadai parlamenti választásokat, a BBC brit közszolgálati televíziónak adott keddi interjúban úgy fogalmazott: Donald Trump „területi elképzelései” soha nem fognak megvalósulni sem Kanada, sem más országok és területek, például Panama vagy Grönland esetében. Hozzátette:
csak akkor látogat Washingtonba, ha lehetőség nyílik komoly tárgyalásokra, amelyeknek napirendjén Kanada szuverenitásának tiszteletben tartása is szerepel.
A kanadai miniszterelnök – aki 2013 és 2020 között a brit jegybank, a Bank of England kormányzója volt – a keddi BBC-interjúban a Kanadával szemben érvénybe léptetett amerikai vámokról szólva kijelentette:
Kanada 40 amerikai állam legnagyobb kereskedelmi partnere és létfontosságú energiaellátója.
Mark Carney hozzátette: ezeknek az amerikai államoknak a mezőgazdasági termelői Kanadából szerzik be műtrágyaigényük több mint 70 százalékát. Kijelentette: a hét vezető gazdasági hatalom csoportjának (G7) júniusi kanadai csúcstalálkozója rendkívül fontos lesz a globális vámháború további irányának meghatározása szempontjából, egyben annak próbája is lesz, hogy a G7 – amelynek tagja az Egyesült Államok is – „még mindig a leginkább hasonlóan gondolkodó országokból áll-e”. Trump számos kanadai termékre 25 százalékos importvámot vetett ki, bár ezek alól mentesítette a 2020-ban létrejött háromoldalú amerikai-mexikói-kanadai kereskedelmi megállapodás (USMCA) által szabályozott kereskedelmi forgalmat.
Kanada exportjának 76 százaléka irányul az amerikai piacra.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett legutóbbi előrejelzése szerint Kanada és Mexikó az idén egyaránt technikai recesszióba kerül az amerikai vámok miatt, tekintettel arra, hogy milyen jelentős a kitettségük az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemmel szemben.
Ripost hírek
