időjárás
Svédországban vásárlási bojkottot hirdettek az elszabadult élelmiszerárak miatt.
Már a sokszor bezzeg országként emlegetett gazdag Svédországban is besokalltak az emberek. Elegük van ugyanis, hogy az élelmiszerárak drasztikus emelkedésével párhuzamosan a nagy élelmiszeripari vállalatok milliárdos nyereségeket könyvelnek el. Ezt megelégelve svédek ezrei csatlakozta ahhoz a meghirdetett bojkotthoz, amely tiltakozásként azt javasolja, hogy egy héten át kerüljék el az emberek az ország legnagyobb élelmiszer-áruházait.
A brit Guardian a svéd statisztikai hivatalt idézi, amely arról számolt be nem olyan régen, hogy
egy átlagos család élelmiszerre fordított kiadásai 2022. januárja óta közel 30 000 svéd koronával (körülbelül egymillió forint) nőttek.
Egy csomag kávé hamarosan elérheti a szimbolikus 100 koronás (3600 Ft) határt, ami több mint 25 százalékos áremelkedést jelent az elmúlt évhez képest. A tiltakozás szervezői a svédországi élelmiszerpiac struktúráját okolják, amely szerintük lehetővé teszi a nagy kereskedelmi láncok és termelők számára, hogy irreális nyereségeket halmozzanak fel a fogyasztók rovására. A legnagyobb szupermarketeket – Lidl, Hemköp, Ica, Coop és Willys – érintő egyhetes bojkott országos vitatémává vált, amelyet a közösségi médiában is aktívan terjesztettek. Egy svéd árfigyelő weboldal szerint az utóbbi hónapokban
Filippa Lind, a bojkott egyik fő kezdeményezője úgy fogalmazott:
Együtt kell fellépnünk, hogy megmutassuk: nem vagyunk hajlandók elfogadni az ilyen magas árakat.
A szervezők bejelentették, hogy következő lépésként már háromhetes bojkottot indítanak Svédország legnagyobb élelmiszer-kereskedője és legnagyobb tejtermelője ellen. Peter Kullgren vidékfejlesztési miniszter elismerte, hogy az élelmiszerárak emelkedése komoly problémát jelent, különösen a gyermekes családok, diákok és nyugdíjasok számára.
Március 17-én lépett életbe az árrésstop, amely harminc alapvetőélelmiszer-kategóriánál 10 százalékban szabályozza a kiskereskedelmi árrés mértékét. A kormány a kiskereskedelmi láncokat önkéntes árcsökkentésre kérte, de a beérkező ajánlatok nem feleltek meg a kormány várakozásának és nem vezettek volna az árak érzékelhető csökkenéséhez.
Nem fogjuk megengedni, hogy azt a plusz forrást, amit az szja-mentesség kiterjesztésével vagy a 13. havi nyugdíjjal odaadunk a családoknak és a nyugdíjasoknak, azt elvigye a kereskedelemi láncok profitja
- fogalmazott korábban Zsigó Róbert államtitkár. Az évi legalább egymilliárd forintos éves árbevétellel rendelkező vállalkozásokra kiterjesztett árrésstop május végéig marad érvényben, de ha szükséges akkor a kormány fenntartja az intézkedést ezt követően is - jegyezte meg.