Franciaország atomfegyvereket telepít a német határra

Emmanuel Macron hétfőn bejelentette, hogy a Franciaország keleti felén, a német határ közelében található Luxeuil-les-Bains légibázist képessé teszik nukleáris fegyverek befogadására és indítására - írja a Politico. A lap beszámolója szerint a francia légierő jelenleg három támaszpontról hajt végre nukleáris küldetéseket, de a Luxeuil bázisról nem. Annak újbóli bevonásával a csapásmérési kapacitás jelentősen bővülne.

- fogalmazott a francia államfő a légibázison tett látogatása során, hozzátéve, hogy hamarosan újabb bejelentéseket fog tenni az ország újrafegyverzésével kapcsolatban.

Macron elmondása szerint a támaszpontot 2026 és 2032 között, 1,5 milliárd euróból fejlesztik. A cél, hogy német határtól kevesebb mint 200 kilométerre lévő bázis alkalmas legyen a legmodernebb nukleáris rakétákat tárolására. Emellett a repülőteret képessé teszik a Rafale vadászrepülő hiperszonikus rakéták hordozására is alkalmas új verziójának fogadására és indításra. Mindeközben pedig a személyzet létszáma megduplázódik 2000 főre.

Francia sajtóbeszámolók szerint a beruházás a francia nukleáris elrettentés megújításának része, amelyet a jelenlegi geopolitikai feszültségek és az ukrán konfliktus miatt különösen indokoltnak tart az elnök.

A támaszponton tett látogatása után Macron Berlinbe utazott, hogy Olaf Scholz jelenlegi, és Friedrich Merz leendő német kancellárral tárgyaljon egy egész Európára kiterjedő "francia nukleáris védőernyő" lehetőségéről.

- fogalmazott korábban a francia államfő, hozzátéve, hogy a „nukleáris elrettentés” európai kiterjesztésének lehetőségéről folyó tárgyalás már önmagában az elrettentést szolgálja.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Franciaország, az Egyesült Királyság és más országok „néhány ezer katonát” küldhetnek kulcsfontosságú katonai helyszínekre, hogy demonstrálják Ukrajna hosszútávú támogatását.

The Guardian az írja, a francia elnök a Le Parisien és a La Dépêche du Midi regionális francia lapoknak adott interjújában elmondta, hogy „számos európai és nem európai ország” is kifejezte készségét az ilyen telepítésekhez, ezek a csapatok képzési programokat hajthatnak végre és demonstrálhatják Ukrajna hosszútávú támogatását.

Macron hangsúlyozta, hogy ezek a NATO-tagországok által biztosított kontingensek Ukrajna biztonságának garantálását szolgálják, és több ország is jelezte, hogy részt venne ebben a kezdeményezésben, amint az hivatalossá válik. Hozzátette: „Semmilyen körülmények között nem kényszeríthetjük az ukránokat arra, hogy bármilyen területi engedményt tegyenek biztonsági garanciák nélkül.”

Moszkva határozottan ellenez minden ilyen telepítést, de Macron szerint erre nincs szükség.

„Ukrajna szuverén állam. Ha Ukrajna szövetséges csapatokat kér a területére, nem Oroszországon múlik azok elfogadása vagy elutasítása” – mondta.

Macron hétfőn Mark Carney kanadai miniszterelnökkel találkozik, majd kedden Berlinbe utazik, ahol Olaf Scholz kancellárral tárgyal az ukrajnai helyzetről az EU-csúcstalálkozó előtt.

Ezzel párhuzamosan Keir Starmer brit miniszterelnök szombaton 30 nemzetközi vezetővel tartott virtuális találkozót, amelyen Macron és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is részt vett. A megbeszélések után Starmer kihívta Vlagyimir Putyint, hogy ha valóban komolyan gondolja a békét, írja alá a fegyverszünetet. Hozzátette, hogy a szövetségesek tovább növelik a nyomást Moszkván, beleértve a békefenntartó erők bevetésének operatív szakaszba léptetését is.

Macron a találkozó után hangsúlyozta, hogy Európának és az Egyesült Államoknak fokozniuk kell a nyomást Oroszországon egy javasolt fegyverszünet elfogadása érdekében.

„Oroszország nem adja annak jelét, hogy őszintén békére törekedne” – mondta az AFP hírügynökségnek.

Éppen ellenkezőleg, Putyin fokozza a harcokat, és „mindent meg akar szerezni, majd tárgyalni” – tette hozzá.

„Oroszországnak egyértelmű választ kell adnia, és a nyomásnak egyértelműnek kell lennie az Egyesült Államokkal együtt, hogy elérjük ezt a fegyverszünetet” – zárta Macron.

Németország parlamentje megszavazta, hogy történelmi mértékben szabadítsanak fel források Európa legnagyobb gazdaságának katonai megerősítésére és azzal összefüggő infrastrukturális beruházásokra több száz milliárd euró értékben. Egyesek létfontosságú intézkedésként üdvözölték a lépést, amely Németországnak és Európának biztonságot nyújthat, míg mások „rendkívül kockázatos fogadásnak” nevezték, amely generációkon átívelő terhet jelenthet.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a februári választásokon kancellárrá választott Friedrich Merz gyorsan szakított kampányban tett ígéreteivel, és már a tavasz legelején egy akár kilencszáz- vagy ezermilliárd eurós különalap létrehozásának lehetőségéről beszélt.

Az elképzelés végül egy 500 milliárd eurós csomag formájában öltött testet, amelyet Merz és koalíciós partnere, a Szociáldemokraták (SPD) közösen terjesztettek elő, célként kitűzve a katonai kiadások növelését és az alkotmányosan védett adósságkorlát enyhítését. A javaslat elfogadásához az utolsó pillanatban szükség volt a Zöldek támogatására is, hogy biztosítsák a parlamenti többséget.

A csomagot végül kedden 513 képviselő támogatta, míg 207-en ellene szavaztak, tartózkodás nem volt – a döntéshozatalhoz minimálisan 489 igen voksra volt szükség.

Friedrich Merz a parlamenti vitában hangsúlyozta, hogy a csomag fő motivációja „Putyin agressziós háborúja Európa ellen”. Felsorolta a Németország ellen szerinte nap mint nap megtörténő, vélt orosz szabotázsakciókat, beleértve a kritikus infrastruktúra elleni támadásokat, gyújtogatásokat, kémkedést és dezinformációs kampányokat, valamint az Európai Unió megosztására és marginalizálására irányuló kísérleteket – írja a The Guardian.

Elismerve, hogy sokan aggodalommal figyelik az adósságnövelést, Merz kijelentette: ideje szembenézni az új korszak kihívásaival, különös tekintettel arra, hogy Németország immár nem függhet az Egyesült Államoktól.

„Megértjük az aggodalmakat, megértjük a kritikát” – mondta, majd hozzátette:

„Legalább egy évtizede hamis biztonságérzetben éltünk.”

Németországnak most egy „paradigmaváltással” kell szembenéznie, amely Merz szerint megköveteli, hogy „részben a semmiből” újjáépítsék védelmi képességeiket.

A pénzpiacok kedden már a szavazás előtt emelkedni kezdtek, mivel arra számítottak, hogy a tervezet serkentheti a német és az eurózóna növekedését. Ennek köszönhetően az euró több mint öt hónapos csúcsra erősödött. A Bundestag (német alsóház) jóváhagyását követően a jogszabály pénteken a Bundesrat (szövetségi tanács) elé kerül, amely Németország 16 szövetségi tartományának kormányait képviseli.

A konzervatívok és az SPD úgy vélték, gyorsan kell cselekedniük a törvényhozás érdekében, mivel az alkotmánymódosítást igényel, amihez legalább a képviselők kétharmadának támogatása szükséges. Az új Bundestag, amely március 25-én alakul meg, várhatóan szembe kellett volna néznie az AfD és a szélsőbaloldali Die Linke ellenállásával, akik együttesen blokkoló kisebbséget alkotnak.

Az, hogy a törvényhozási folyamatot néhány nap alatt az utolsó parlamenti ülésen keresztülpréselték, felháborodást váltott ki az ellenzéki pártok körében.

Alice Weidel, az AfD társelnöke – amely jogi panaszt nyújtott be az ország legfelsőbb bíróságán a törvényhozás megakadályozására – dühösen reagált, és

a csomagot „a szövetségi köztársaság történetének legnagyobb választási csalásának” nevezte.

A volt befektetési bankár Weidel előre jelezte, hogy az adósság növekedése miatt Németország leminősítést kaphat a hitelminősítőktől, amely az egész eurózónára kihatással lesz.

„Ez a csomag a fiatalok és az adófizetők arcába fog robbanni, akik évekig viselni fogják a következményeit”

– figyelmeztetett.

A reformok középpontjában a német adósságfék áll, amelyet Angela Merkel kormánya vezetett be a 2008-as globális pénzügyi válság után annak érdekében, hogy hosszú távon ellenőrzés alatt tartsák az államadósságot.

Az ellenzők rámutattak, hogy kampányában erősen elkötelezte magát az adósságfék mellett, majd győzelme után, február 23-án szinte azonnal megváltoztatta álláspontját. Merz ezt azzal indokolta, hogy „a helyzet rendkívül gyorsan változik”, különösen az „amerikai elnök, Donald Trump és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij közötti konfliktus” fényében.