Szoboszlai Dominik
A Manfred Weber vezette politikai csoport 8 képviselője is érintett a Huawei vesztegetési ügyében.
A belga szövetségi főügyészség kedden 5 európai parlamenti tisztviselő ellen emelt vádat a legújabb brüsszeli korrupciós botránnyal összefüggésben. Az ügy középpontjában a kínai Huawei technológiai óriásvállalat áll, ami a gyanú szerint európai parlamenti képviselőket fizetett le annak érdekében, hogy a cégnek kedvezően befolyásolja az uniós döntéshozatali folyamatokat. A gyanúsítottakat bűnszervezetben elkövetett pénzmosással, vesztegetéssel és okirat hamisítással vádolják - írja 7sur7 francai nyelvű belga hírportál.
A belga rendőrség múlt hét csütörtökön hajtott végre nagyszabású razziasorozatot 21 brüsszeli helyszínen, köztük az Európai Parlamentben, valamint a Huawei helyi irodáiban. A házkutatásokra egy két éve tartó, titkos rendőrségi nyomozást követően került sor.
A belga ügyészség akkor azt közölte, hogy "a Huawei lobbistái mintegy tizenöt volt és jelenlegi európai parlamenti képviselőt vesztegethettek meg a kínai távközlési vállalat kereskedelempolitikájának támogatása érdekében". A vádhatóság szerint "a vesztegetések rendszeresen és nagyon diszkréten, 2021-től napjainkig, és különféle formában történtek”.
A kínai cég lobbistái állítólag nagy összegű készpénzes kifizetésekkel, és nagy értékű ajándékokkal vesztegették meg az EP-képviselőket. Például VIP-jegyeket vásároltak labdarúgó mérkőzésekre, és minden költséget fedező utazásokat fizettek nekik.
Noha az ügyészség nem nevezte meg azt az 5 európai parlamenti tisztviselőt, akik ellen most vádat emeltek, a belga, az olasz és a román lapok már sejtik, kik lehetnek a korrupciós botrány kulcsszereplői. Sajtóbeszámolók szerint az ügy legfontosabb momentuma egy 2021-be aláírt levél volt, amiben egy maroknyi EP-képviselő kiállt a Huawei mellett. A dokumentum óva intette az európai intézményeket a „technológiai rasszizmustól”, azzal érvelve, hogy a "Huawei kizárása a közbeszerzésekből nem más, mint származási alapon történő diszkrimináció". A gyanú szerint a Huawei lobbistái nagy összegű készpénzes kifizetésekkel érték el a politikusoknál, hogy ez a levél megszülessen.
Szintén érdekes fejlemény, hogy az Európai Parlamentben múlt héten végrehajtott rendőrségi razziák során a hatóság két irodát zár alá vettek, és az ott talált dokumentumokat lefoglalták. A helyiségekről a minap kiderült, hogy az egyiket Marco Falcone néppárti képviselő, a másikat pedig a liberális Nikola Minchev képviselő használta. Minchev később megerősítette, hogy irodáját lezárták, de tagadta, hogy bármilyen szabálysértést követett volna el.
Ahhoz, hogy a hivatalban levő képviselők után tovább nyomozhassanak, az ügyészeknek kérvényezniük kell az Európai Parlamentnél a mentelmi joguk felfüggesztését. Sajtóértésülések szerint erre még nem került sor.
Az ügy mintegy két évvel a Katargate néven ismertté vált, az uniós parlamentet érintő korrupciós botrány után robbant ki, amelyben a gyanú szerint Katar és Marokkó próbálta befolyásolni az Európai Parlament döntéshozatalát. A 2022 decemberében ismertté vált vizsgálat során többeket letartóztattak Brüsszelben, köztük Eva Kailit, az EP görög szocialista alelnökét és Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista EP-képviselőt, valamint jelentős mennyiségű készpénzt foglaltak le egyebek mellett Panzeri és Kaili otthonában.