Volt ukrán főparancsnok: a III. világháború elkezdődött

Kirobbant a harmadik világháború, de a harcok egyelőre csak Ukrajna területére koncentrálódnak - jelentette ki Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg egykori főparancsnoka, jelenlegi londoni nagykövet az Ukrainszka Pravda  konferenciáján felszólalva.

- fogalmazott Zaluzsnij, hozzátéve, hogy mindezeket figyelembe véve kijelenthető: Ukrajnában már nem csak két ország konfliktusát látjuk.

Zaluzsnij szerint ugyanakkor Isten esélyt is adott, nemcsak Ukrajna, de az egész világ számára, így még van idő levonni a megfelelő következtetéseket. Mint mondta, még mindig lehetséges a harcokat Ukrajna területén megállítani, de az ország szövetségesei ezt nem akarják megérteni. Pedig véleménye szerint nyilvánvaló, hogy Ukrajna túl sok ellenséggel küzd. A technológiának hála ezt Ukrajna túl fogja élni, de azt nem tudni, hogy az ország képes-e egyedül győzni.

A világháborús kijelentései kapcsán fontos elmondani, hogy Zaluzsnij az egyik legnépszerűbb és legismertebb vezető az ukrán államapparátusban, egyes kutatások szerint a népszerűsége még Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknél is magasabb. Korábban sokan úgy beszéltek róla, mint kormányfő lehetséges utódja, de Zaluzsnij többször is kijelentette, hogy nem készül politikai pályára.

Zaluzsnijt idén februárban, a 2023-as kudarcos ukrán ellentámadás után hívták vissza a katonai vezetésből. Az elbocsátása érzelmekkel fűtött nyilvános vitát váltott ki, mivel a tábornok széles körben népszerű mind a katonaság, mind a lakosság körében. Leváltása után az elnök "Ukrajna Hőse" címet adományozott neki, majd Ukrajna londoni nagykövetének nevezte ki.  A volt főparancsnok július 11-én, Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök beiktatása után vette át a nagyköveti megbízólevelét, és azóta is betölti ezt a posztot.

A volt főparancsnok alig néhány napja azzal került be a hírekbe, hogy vérfagyasztó szavakkal buzdította a háborúba készülő ukrán katonákat egy brit kiképzőtelepen. „Semmi esély a túlélésre, ne féljetek a haláltól” - fogalmazott Zaluzsnij a frontra igyekvő honfitársainak.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter nagyon nehéz, de szükséges döntésnek nevezte Ukrajna számára a mozgósítás korhatárának leszállítását – erről egy szerdán adott interjúban beszélt az amerikai diplomácia januárban távozó vezetője.

Antony Blinken a NATO külügyminiszteri tanácskozását követően a Reuters hírügynökségnek adott átfogó interjúban szükségesnek nevezte a mozgósítás kiterjesztését a 18 és 25 év közötti ukrán állampolgárokra. Ahogy mondta, biztosítani kell, hogy legyenek emberek, akik harcolnak, mert „nem csak a fegyverek, nem csak a hadianyagok, nem csak a pénz, de sorállományú erők is szükségesek a sikerhez”.

„Az, hogy az ukránok miként teszik ezt meg, milyen eszközöket alkalmaznak, hogy több erőt legyenek képesek mozgósítani, az ő döntésük” – fogalmazott Antony Blinken, ugyanakkor hozzátette, hogy a szövetségesek segítségként vállalást tettek arról, hogy támogatják Ukrajnát abban, hogy minden mozgósított katona megkapja a „legmagasabb szintű minőségi kiképzést” és a felszerelést a harctéri bevetéshez.

Kiemelt prioritásnak nevezte azt, hogy a jövő év jó részében az anyagi források és hadianyagok mellett elegendő mozgósított katonai erővel is rendelkezzen Ukrajna,

illetve, amennyiben a tárgyalás útját választja, azt az erő pozíciójából tudja megtenni.

Az amerikai külügyminiszter szerint a NATO-n belül széles körben osztott meglátás, hogy Ukrajnának többet kell tennie annak érdekében, hogy több embert tudjon a frontra küldeni.

Hozzátette, hogy NATO külügyminiszteri tanácsának ülésén nem volt napirenden európai országok katonái Ukrajnába küldésének felvetése, ehelyett a szövetségesek és partnerek arra összpontosítanak, hogy Ukrajna minden erőforrással rendelkezzen az orosz agresszióval szemben.

Felhívta a figyelmet a NATO által létrehozott parancsnokságra, amely Ukrajnának a katonai szövetségbe vezető útját hivatott segíteni, valamint arra, hogy egyes országok vállalásokat tettek arra, hogy a parancsnokságot személyzettel töltik fel.

A külügyminiszter kifejtette, hogy gyakorlati lépésekre van szükség Ukrajna NATO-tagsághoz vezető útjának támogatására, amihez ukrán részről is szükségesek reformok. Úgy vélte, hogy Kijev az elmúlt években komoly fejlődést ért el a szükséges reformokban, de többre van szükség katonai téren is ahhoz, hogy a tagságra készen álljon.

Antony Blinken elmondta, hogy vannak egyeztetések a januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció képviselőivel,

és hozzátette, biztosítják azt, hogy a következő kormányzat rendelkezzen a hivatali ügyek folytatásához szükséges információkkal.

„Biztosítani akarom, hogy utódom, Marco Rubio szenátor képes legyen menet közben átvenni az irányítást, mert a világ nem lassít csak azért, mert mi egy politikai átmenet közepén vagyunk” – fogalmazott, és szándékának nevezte, hogy az új külügyi vezetés erős helyzetben legyen képes folytatni az amerikai külpolitika irányítását, ne kelljen „felvennie a sebességet”.

Az amerikaiak többsége tárgyalásos rendezést szeretne az ukrajnai háborúban – derül ki a Ronald Reagan Intézet által készített 2024-es kutatásból, amelyet a szervezet éves konferenciáján mutattak be helyi idő szerint szombaton Kaliforniában.

A felmérésből (Reagan National Defense Survey) kiderül, hogy az amerikaiak több mint fele (55 százalék) támogatja az Ukrajnába küldött katonai segélyeket, ugyanakkor ennél nagyobb arányban, 59 százaléknyian tárgyalásos békét szeretnének, akár annak árán is, hogy Ukrajna lemond bizonyos területekről.

Az ukrajnai katonai segítségnyújtás folytatása mellett a demokrata szavazók csaknem háromnegyede (74 százalék) áll ki, míg a republikánus szavazók jóval kevesebb mint fele (42 százalék) nyilatkozott így.

Izrael katonai támogatását illetően pártvonalak mentén ellentétesen vélekednek a megkérdezett amerikaiak, mint Ukrajnát tekintve. Míg a Donald Trumpot támogató republikánusok körében 67 százalék azok aránya, akik Izraelt fegyverekkel segítenék, addig a választáson Kamala Harrisre szavazó demokratáknak kevesebb mint fele (46 százalék) áll az izraeli katonai támogatás mögött.

A nemzetbiztonsági témájú éves közvélemény-kutatásból kiderül, hogy az amerikaiak több mint háromnegyede (79 százalék) több védelmi kiadást vár el a szövetségi kormányzattól, valamint az emberek bő többsége (61 százalék) szerint az Egyesült Államok hadseregének képesnek kell lennie egyszerre két fronton is háborút viselnie.

A 2024-es felmérésben megkérdezett amerikaiak csaknem fele (49 százalék) szerint Kína jelenti a legkomolyabb fenyegetést országára, míg csupán negyedük (25 százalék) szerint Oroszország a fő veszélyforrás a nemzetbiztonság szempontjából.

Az amerikai katonaságba vetett bizalom egy év alatt némileg erősödött, és idén az emberek több mint fele (51 százalék) nyilatkozott pozitívan, ami 5 százalékpontos javulás. A bizalom szintje a növekedés ellenére is jóval elmarad a 2018-as értéktől, amikor az éves felmérésben részt vevők 70 százaléka nyilvánította ki bizalmát az Egyesült Államok hadserege iránt.

A Reagan National Defense Survey 2024. november közepén, már az elnökválasztás után készült.