tóth gabi
Az édesanyja először azt hitte, csak az időjárás miatt érzi magát rosszul a kislánya.
Amikor a most ötéves Olivia megbetegedett, az édesanyja azt feltételezte, hogy ez az időjárás miatt van, és soha nem gondolta, hogy valójában rákja van a kislánynak. A 31 éves Holly Brown, az essexi Clacton-on-Sea-ből most abban reménykedik, hogy „értékes karácsonyi emlékeket szerezhetnek” a bizonytalan jövő előtt.
Oliviánál 3. fokozatú medulloblasztómát diagnosztizáltak, amely a gyermekek agydaganatának leggyakoribb és legagresszívebb formája, amely később a gerincére is átterjedt.
A Cancer Research UK szerint évente körülbelül 52 gyermeknél diagnosztizálnak medulloblasztómát az Egyesült Királyságban.
Hollynak szembe kellett néznie azzal a pusztító döntéssel, hogy Olivia kemoterápiát kap, ami 30 százalékos túlélési arányt kínál, vagy 50 százalékos esélyt biztosít sugárterápiával kombinálva – de a jövőbeni tanulási nehézségek kockázatával. Úgy döntött, hogy az utóbbit választja, remélve, hogy december 4-én pozitív teszteredményeket kapnak.
Holly, aki Olivia mellett még a 12 éves Lilly, a hétéves Mason és a hároméves Sonny édesanyja is, azt mondja: „A legtöbbször csak megpróbálom összetartani magunkat, mert nincs más választásod, igazából csak túl kell élnünk ezt az egészet. Nem eshetek szét, mert a gyerekeim bíznak benne, hogy én erős vagyok. Vannak pillanatok, amikor csak ülök és üres vagyok, titokban sírok, de csak azt teszem, amit meg kell tennem Oliviáért."
Holly, aki az adománygyűjtéssel foglalkozik, hozzáteszi: „Szeretném, ha idén minden gyerek számára különleges lenne a karácsony.”
Holly kezdetben azt hitte, hogy Olivia hőgutában szenved 2024 májusában, miután hányni kezdett a melegben. Júniusban Olivia minden nap rosszul volt, és rendkívül fáradtnak érezte magát. Így június 17-én Holly elvitte a sürgősségire, ahol az orvosok azt is észrevették, hogy Olivia „remeg a lábán”, a szeme pedig „meglehetősen kancsal volt”, az egyik „ferdültnek” tűnt. Oliviát azonnal további vizsgálatokra küldték, mivel az agydaganat tünetei közé tartozik a test egyik oldalának gyengesége és a látási problémák. Ez az MRI vizsgálat után be is bizonyosodott.
Holly zokogva azt mondta: „Zokogásban törtem ki, egyszerűen megsemmisültem.”
Június 18-án Olivián sürgősségi műtétet hajtottak végre, amelynek során külső kamrai elvezető rendszert szereltek fel, hogy enyhítsék a gerincfolyadék elvezetését megakadályozó dugulást. Június 21-én Olivián nyolcórás műtétet hajtottak végre, hogy eltávolítsák a daganat 95 százalékát, de a fennmaradó öt százalék túl közel volt az agyhoz ahhoz, hogy károsodás nélkül eltávolítsák.
Egy héttel később az orvosok közölték Hollyval, hogy Oliviának 3. fokozatú medulloblasztómája van, amely gyakran embrionális szövetből származik, és jellemzően az élet első öt évében diagnosztizálják a Brain Tumor Research szerint. Sajnos azt is közölték vele, hogy a rák átterjedt a gerincére.
Holly sírt: „Annyira aggódtam, hogy nem tudtam, mi fog történni. Nem tudtam, hogy túléli-e."
Holly nehezen tudta elmagyarázni a helyzetet másik három gyermekének.
„Szívszorító volt elmondani nekik a hírt ” – mondta. „Szerintem a legidősebbem viseli a legnehezebben, mert ő sokkal többet ért, mint a többiek, így eléggé visszahúzódó tud lenni, de én csak próbáltam megnyugtatni és tudatni vele, hogy beszélhet velem.”
Olivia sokszor lesz türelmetlen a kezelések alatt, de az anyja úgy fogalmazott, összességében jól viseli a helyzetet.
"Csak annyit mondok el neki, amennyit megért a korához képest. Nem megyek bele a részletekbe, de azt elmondtam neki, hogy rákos és ezért kezelésekre lesz szüksége."
A kemoterápia és a sugárterápia mellett protonterápiát is kapott a kislány. Kihullott a haja, fájdalmas bőrtünetei is lettek, de küzd az életben maradásért. Az édesanya azt mondja, az a legnehezebb, hogy élnek a semmiben, hiszen nem tudhatják, mit hoz a holnap. Azt sem tudja, hogy Oliviának lesz-e még másik karácsonya.