Hihetetlen: több millió év után fény derült az Antarktisz titkára

Az Antarktiszon felfedezett első ilyen jellegű lelet lehet az eddigi legerősebb bizonyíték arra, hogy egykor buja esőerdők voltak a Déli-sark közelében.

A német geológusok 2017-ben borostyánt - megkövesedett fagyantát - fedeztek fel a tengerfenékről, a jeges kontinens szárazföldjének külső szélei mellől származó iszapmintákban. A rögök „közvetlen betekintést engednek a Nyugat-Antarktiszon 90 millió évvel ezelőtt uralkodó környezeti viszonyokba” - írta Dr. Johann P. Klages, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet csapatának vezetője.

A kutatók korábban megállapították, hogy a területen egy iszapkőréteg „gazdag” mikroszkopikus spórák vagy pollenek fosszíliáiban, és egykoron növényi gyökerekkel volt tele. A felfedezés egy „mocsaras, mérsékelt égövi esőerdő környezetre utalt a Déli-sark közelében, ahol a tűlevelű fák domináltak”.

De eddig még soha nem találtak borostyánt - a fenyőfélék családjába tartozó fák melléktermékét - az antarktiszi kontinensen. Ez pedig számos meglepő részletet tár fel az erdőről - például azt, hogy parazitáktól vagy erdőtüzektől szenvedett.

A kréta időszakot - amikor ez az erdő létezett - a szélsőséges hőmérséklet és a légkör szokatlanul magas oxigénszintje miatt „nagy tűzzel teli” világnak tekintik. De csak néhány tanulmány tárt fel közvetlen bizonyítékot a sarkvidéki erdőtüzekre. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az erdőnek az vetett véget, hogy „gyorsan” elmerült a magas vízben.

- mondta a Phys.orgnak Dr. Klages, aki hozzátette, céljuk, hogy még többet megtudjanak az erdei ökoszisztémáról.

A tudósok úgy vélik, hogy a rögök belsejében lévő töredékek és fakéregdarabok, amelyek valószínűleg rendkívül jól megőrződtek. További elemzéseket végeznek majd, hogy megerősítsék ezt, és hogy mit jelent ez az Antarktisz ősi erdeinek megértése szempontjából - írja a Metro.