Soros György korábbi menedzsere szerint Trump nyeri a választást

Stanley Druckenmiller amerikai sztárbefektető, Soros György egykori jobbkeze szerint a piaci mozgások azt vetítik előre, hogy a november hatodikán esedékes amerikai elnökválasztást Donald Trump fogja megnyerni fölényesen - írja a The Hill amerikai hírportál.

- fogalmazott a Bloomberg televíziónak nyilatkozva Druckenmiller, a Duquesne Family Office nevű befektetési cég alapítója és vezérigazgatója. 

Druckenmiller, aki több mint egy évtizeden keresztül dolgozott Soros György befektetési menedzsereként, azt is megjegyezte, hogy szerinte „rendkívül valószínűtlen”, hogy a demokraták megszerezik majd a többséget a Kongresszusban, még akkor is, ha valami csoda folytán Kamala Harris megnyerné az elnökválasztást.

A tőzsdespekuláns elmondta, hogy a piaci mozgások alapján sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a republikánusok mindent megnyernek, tehát az elnököt is ők adják, miközben a Kongresszus mindkét házában többséget szereznek. "Ez a forgatókönyv jelenleg sokkal valószínűbb, mint egy Trump elnökség demokrata Kongresszussal” - tette hozzá.

Az interjú során Druckmiller elmondta, hogy személy szerint egyik elnökjelöltre se tervez szavazni, de mindenkinek melegen ajánlja, hogy fogadjon Donald Trump győzelmére. 

A nyilatkozat kapcsán fontos elmondani, hogy Druckenmiller korábban pénzügyileg finanszírozta Nikki Haley republikánus elnökjelölt-aspiráns kampányát a republikánus előválasztás során. Miután kiesett a versenyből, Haley beállt Trump mögé.

Stanley Druckenmiller 1988 és 2000 között végezte Soros György pénzkezelését a Quantum Fund vezető portfóliómenedzsereként. Druckenmiller neve akkor vált ismertté, amikor 1992-ben ő vezényelte le az angol font elleni híres-hírhedt támadást, amivel bedöntötték a nemzeti fizetőeszközt és térdre kényszerítette a brit jegybankot és a kormányt. Soros és Druckenmiller több mint egy milliárd dollárt kaszált a font leértékelésével, ami "Fekete Szerda" néven vonult be a történelembe.

A demokraták azért engedtek be több millió bevándorlót korábban az Egyesült Államokba, hogy rájuk szavazzanak a latinók és az afroamerikaiak. A baloldal által hozott kaliforniai törvények szerint emberi jogokat sértene és rasszizmushoz vezetne, ha igazolnia kellene magát a szavazóknak – hangsúlyozta a hirado.hu-nak Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője, akivel a közelgő amerikai-elnökválasztás kapcsán a visszaélési és csalási lehetőségekről is beszélgettek.

– Sok republikánus úgy véli, elcsalták a demokraták az előző elnök-választást. Mi történt valójában?

– Senki nem tudja, pontosan mi történt a 2020-as választás során. Tényellenőrző módszerrel vizsgálták a nemzetközi független szervezetek Donald Trump támogatóinak állítását, miszerint több ezer olyan visszaélés történt, amely megnehezítette a republikánusok helyzetét és győzelemre vitte Joe Bident. Nem mondom, hogy elcsalták a választást, és nem is feltételezem amerikai barátainkról, de még a liberális tényfeltárók is találtak szabálytalanságokat.

Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője (Kép forrása: mcc.hu)

– Korábban milyen visszaélések történtek?

– A 2020-as elnökválasztások idején a floridai győzelem után hajnalban bejelentette Donald Trump, hogy nyert, hiszen Florida 30 elektort ad, ám több billegő államban a levélszavazatok alapján Joe Biden lett a befutó. Rengeteg levélszavazat volt, mivel a koronavírus miatt sokan nem mertek elmenni voksolni, és ez visszaélésekre is lehetőséget adott. Így könnyen előfordulhatott az is, hogy a családtagok egymás helyett szavaztak, de ez már sose fog kiderülni. Bebizonyosodott, hogy Michiganben és Pennsylvaniában, a két legfontosabb csatatérállamban

olyan emberek is leadták voksukat a demokrata-jelöltre, akik már nem is éltek.

– Hallottak is szavaztak?

– Igen. Nem tudni, pontosan hány ilyen eset történt.

– Milyen az amerikai választási rendszer?

– A demokrácia hazájában még az alapító atyák úgy döntöttek, – divatos magyar kifejezéssel szólva – hogy unortodox módon fogják eldönteni, ki lesz az elnök, illetve hogy állhat fel a szenátus és a kongresszus. Elektorokra kell szavazni, ezek számának alapján dől el, ki lesz az elnök. Most a választás közeledtével fokozódik a feszültség az államok között is, hiszen 35 állam megköveteli, hogy igazolják magukat az urnákhoz járuló szavazók, ebből 24 állam fényképes azonosítást ír elő, viszont

Washington mellett 15 államban nem kötelező bemutatni személyi azonosító okmányt a voksoláshoz.

Az amerikai ipar szempontjából is fontos óriásállamban, Pennsylvaniában is hasonló a helyzet. Ennek Kamala Harris volt alelnökként 2021 óta az élharcosa.

– Mivel indokolják ezeket az abszurd intézkedéseket?

– A demokraták azért nyitották ki a határokat és engedtek be több millió bevándorlót korábban, hogy rájuk szavazzanak a latinók és az afroamerikaiak. De ők is csalódtak, ezért nem feltétlen fognak a demokratákra szavazni. A liberálisok fellegvára, Kalifornia adja a legtöbb elektort, ez az állam mindig is baloldali bázis volt. Az ottani törvények szerint

emberi jogokat sértene, ha igazolnia kellene magát a szavazónak,

sőt, az egyik demokrata képviselő kifejtette, hogy az igazoltatás rasszizmushoz vezethet.

– Így viszont sérülhet a választás tisztasága…

–És mindez a demokrácia hazájában, az Egyesült Államokban történik, amely minket és az egész világot folyton kioktat demokráciából. Ne felejtsük el, hogy 2021-ben Joe Biden egy feladatot adott Kamala Harrisnek, a jelenlegi elnök-jelöltnek: a határvédelmet. Nem tudjuk pontosan, mennyi illegális bevándorló áramlott be, sokszor Trump is túloz, eleinte tizenegy, majd húszmillió főről beszéltek, ez már nem területi, hanem szövetségi probléma. New Yorktól Kaliforniáig, Pennsylvaniától Michiganig mindenhol élnek illegális migránsok, akik a demokratáknak köszönhetően zöld kártyát kapnak.

Donald Trump volt amerikai elnök, republikánus párti elnökjelölt kampánygyűlést tart Atlantában 2024. október 15-én. Az elnökválasztást november 5-én rendezik az Egyesült Államokban. (Fotó: MTI/AP/Alex Brandon)

– Mire figyelnek az elnök-jelöltek leginkább a kampány hajrájában?

– Vannak billegő államok, amelyek ráadásul nagyon sok elektort is adnak. Pennsylvania például 19 elektort ad. Nem az a kérdés, hogy Kaliforniában ki fog nyerni, mert tudjuk, hogy a demokraták, az is nyilvánvaló, hogy a 40 elektort adó Texasban republikánus győzelem lesz. Floridát is hozni fogják a republikánusok, a híres Ron DeSantis a kormányzójuk, aki még elnökjelölt is volt. De van 7- 8 csatatér állam, ahol az elmúlt két hétben hatezer kilométert tett meg Donald Trump és Kamala Harris is. Ezekre kell fókuszálni, nem New Yorkban vagy a 30 elektort adó Floridában fog eldőlni a választás, de Georgiában vagy Michiganben már eldőlhet. Michiganben és Detroitban az autóipar mellett az amerikai ipar feltámasztásáról és adókedvezményekről is beszélt Donald Trump. A legnagyobb elemzők szerint Pennsylvaniát hoznia kell Donald Trumpnak a győzelemhez.

– Mit mutatnak a felmérések?

– Pennsylvánia rendkívül fontos, itt két héten belül háromszor is járt Donald Trump, visszatért Butlerbe is, ahol nyáron – szerencsére sikertelen – merényletet követtek el ellene. Az elmúlt hetek tapasztalatai és a közvélemény-kutatások is azt mutatják, kezd magára találni Donald Trump.

Nyáron már a zsebében volt az elnöki szék és a Fehér Ház.

Az első elnök-jelölti vitát magabiztosan nyerte, hősként ünnepelték. Minden jel arra mutatott, hogy már júliusban eldőlt a választás, ezért kellett visszalépnie Joe Bidennek. De 180 fokot fordult a belpolitika, elkapott Kamala Harris egy olyan momentumot, amivel beérte, sőt akár meg is előzte Donald Trumpot. Úgy vélem, a demokrata elnök-jelölt szárnyalása már elakadt. Egyre többet beszél és egyre többet hibázik, ez igaz az alelnök-jelöltre is. Az elmúlt 1-2 hétben javult Donald Trump helyzete, volt olyan billegő állam, ahol korábban 4-5 százalékkal vezetett Kamala Harris, ez az előny már csak 1- 2 százalék, ami tényleg a hibahatáron belül van. A felmérések szerint gazdasági kérdésekben Donald Trumpban, az olyan egészségügyi témákban mint például az abortusz, pedig inkább a demokrata elnök-jelöltben bíznak az amerikaiak. A szavazó polgárok többsége szeretné, ha a legfőbb katonai vezető Donald Trump lenne, de ott van másik 4 terület, ahol Kamala Harris népszerűbb, nem beszélve arról, hogy Obama óta rengeteg nőnek és színes bőrűnek is nagy álma, hogy női elnöke legyen Amerikának. Most itt a női jelölt, aki ráadásul tényleg színes bőrű.

Joe  Biden 2024. július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump republikánus elnökjelölttel szemben. (Fotó: MTI/EPA/ALLISON JOYCE)

– Mekkora a politikai súlyuk az alelnök-jelölteknek?

– Az alelnök-jelölteknek általában másodhegedűs szerepkör jut. A legfontosabb szerepük – amit az alkotmányban is rögzítettek 1967-ben – ha az elnök meghal vagy lemondatják, illetve lemond, – amire nem volt példa Nixon óta – akkor a helyébe lép. De most látható, hogy a minnesotai kormányzó Tim Walz a demokraták alelnök-jelöltje, és hazánk barátja, a magyar családpolitikát folyton méltató J. D. Vance a republikánus alelnök-jelölt is nagyon fontos szerepet játszik ebben a kampányban.

– Hogy érintette az elmúlt 4 év az amerikaiakat?

– Óriási volt az infláció. Sokkal többet fizetnek az emberek a benzinkútnál, a gyógyszertárban, drágábbak lettek a vényköteles gyógyszerek, az élelmiszerek, vannak olyan termékek, amelyek ára 30-40 százalékkal emelkedett. Nem beszélve arról, hogy Donald Trump idején volt stabil világrend, ami nagyon hiányzik nekünk.

– Mi a tétje ennek a választásnak?

– Ennek a választási eredménynek a következménye mindenhol érezhető lesz. Legalább annyira sorsdöntő lesz, mint amikor a hidegháború idején Ronald Reagan visszaszerezte a republikánusoknak a Fehér Házat és megőrizte a világ békéjét. ’92-ben egy híres demokrata kampánystratéga azt mondta Clintonnak, hogy az égvilágon semmivel nem kell foglalkoznia, csak a gazdasággal. Amerikában ezt úgy mondják, az a lényeg, lesz-e a vaj a kenyéren, Magyarországon pedig azt firtatjuk, mennyi marad a zsebünkben. De napjainkban már nem a vaj a tétje a választásnak.

– Hanem?

– Nemzetközi rend nélküli világrend alakult ki, ez a folyamat felgyorsult az orosz-ukrán háború következtében, és meghatványozta a feszültséget a Hamász Izrael ellen indított borzalmas terrortámadása. Nincs biztonságban Európa és a Közel-Kelet, óriási kínai-amerikai ellentét van kibontakozóban, Afrikát pedig már az Obama-adminisztráció idején elveszítette az Egyesült Államok. Az orosz-ukrán háború előtt az afrikai országok vezetőinek több mint kétharmada azt mondta, hogy inkább Oroszországgal vagy Kínával köt kétoldalú kereskedelmi, gazdasági megállapodást.

Nemzetközi hitelvesztés jellemzi az Egyesült Államokat,

mivel nem tudta megoldani az orosz- ukrán háborút, sőt… Ráerőltette az akaratát az Európai Unióra, ami számunkra is rendkívül kellemetlen. A NATO pedig provokálja Oroszországot, a világ legnagyobb atomhatalmát. Megváltozhat a NATO szerepe, a világkereskedelem, Kína és az Egyesült Államok kapcsolata, de lehet, hogy Észak-Korea és Dél-Korea helyzete is változhat, ha Trump lesz az elnök. Most folyamatosan eszkalálódik a Hamász elleni háború, északon a Hezbollah ellen Libanonban harcol Izrael, és van közvetlen iráni-izraeli konfliktus is.

Donald Trump volt amerikai elnök és republikánus párti elnökjelölt  fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt a New York-i Trump-toronyban 2024. szeptember 27-én. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

– Lángra lobbanhat a világ.

– Nagyon sokszor elmondta Donald Trump, ha ő lett volna az elnök az elmúlt 4 évben, mindez nem történhetett volna meg. Ő volt az egyetlen elnök, aki az észak-koreai diktátorral kétszer is leült tárgyalni Szingapúrban és Vietnámban is.

Az Egyesült Államoknak a külpolitikája jelenleg az, hogy nem tárgyal,

pedig diplomácia és párbeszéd nélkül nem lehet világhatalomnak sem lenni, ezért nagyon fontos szerepet kapott a külpolitika a kampányban. Donald Trump minden rendezvényén elmondja, hogy ha november 5-én megkapja az Egyesült Államok polgárainak a bizalmát, akkor még a beiktatása előtt tárgyalni fog Volodimir Zelenszkijjel és Putyinnal az Orosz Föderáció elnökével, és addig fog megbeszélést folytatni, amíg nem találnak békés megoldást. Ugyanez vonatkozik a Közel-Keletre. Hszi Csin-ping kínai elnök többször is jelezte Joe Bidennek, hogy „elég nagy ez a világ, elférünk benne mind a ketten”, de az Egyesült Államok nem így gondolja.

– Hogy lehetne megelőzni, hogy ismét voksoljanak a halottak?

– Nehéz ezeket kiszűrni, hiszen több mint százmillió emberről beszélünk.

Nem transzparens ez a rendszer, vannak olyan hibák, amik lehetőséget adnak a visszaélésre.

Hiába van csúcstechnológiája az Egyesült Államoknak, a lakcímkártyát, a regisztrációt és a szavazást nem tudták egy programba beilleszteni, így elképesztő, hogy a világ legfejlettebb technológiájával rendelkező demokráciában lesznek anomáliák a szavazásnál.