tóth gabi
Titokzatos alagutakat és kamrákat találtak egy 16. századi templom alatt Mexikóban, amelyeket az alvilág bejáratának becéznek. Arannyal, ékszerekkel és holttestekkel teli alagutak olyanok, mintha egy Indiana Jones-filmből ragadták volna ki őket.
Mitla, azaz a halottak helye, egy város Mexikóban, amely a Pitao Bezelao néven ismert zapoték halálistenhez kötődik. Amikor a spanyol hódítók megérkeztek az 1500-as években, lerombolták a várost, majd legfontosabb templomuk helyére – hatalmukat titulálva – új templomot építettek Szent Pál apostol nevében.
Bár egy pap egyszer azt írta, hogy Mitla épületei és utcái alatt létezik „a pokol hátsó ajtaja”, a korábbi ásatások nem tudták alátámasztani ezt az állítást. A régészek azonban radartechnikával ősi kamrák és alagutak hálózatát fedezték fel a város alatt.
A szakértők öt különböző romcsoportot vizsgáltak meg; a templomcsoportot, az arroyo csoportot, a vályogcsoportot, a déli csoportot és az oszlopcsoportot. Az alagutak 15-30 méter mélyen helyezkednek el, de fenn áll annak a lehetősége is, hogy mélyebben is vannak, ám a radar nem ér le olyan mélyre.
Francisco de Burgoa történész, aki nem sokkal a templom építése után élt, azt mondta; a zapoték királyokat tollakkal, ékszerekkel, arany nyakláncokkal és drágakövekkel temették el. Ugyanakkor a történész szerint az utolsó kamra egy sötét és hátborzongató helyiségből áll, ahova a nagy urak és vezérek áldozatainak holttestét dobálták be.
Marco Vigato, a kutatásért felelős cég alapítója, azt mondta; nem véletlen, hogy a templomot az eredeti templom felé helyezték el.
A zapotékok azt hitték, hogy a barlangok és a Mitla alatti földalatti labirintus az alvilág, vagyis Lyobaa bejárata. Emiatt Mitla, Pitao Bezelao, a halál és az alvilág zapoték istene kultuszának központja volt és évszázadokon át a zapoték királyok és főpapok temetője volt.
Az alagutak kora még mindig ismeretlen, de zapoték civilizációk egészen Kr.e. 700-ig vezethetőek vissza – írja a brit Metro.