Áttörő kutatás: jelentősen eltér a liberálisok és a konzervatívok agya

A konzervatív beállítottságú emberek agyában kimutathatóan nagyobb a veszélyfelismerő neuroncsomó (amigdala) mérete, mint a liberálisok esetében - derült ki egy napokban publikált reprezentatív kutatásból. A tanulmány szerzői szerint az eredmények fényében kijelenthető, hogy a politikai identitás sokkal mélyebben kódolt genetikailag, mint azt eddig hittük.

Az "Eurek Alert" nevű tudományos folyóiratban megjelent tanulmány 928 fiatal holland felnőtt bevonásával valósult meg. A önkéntes résztvevőknek először a politikai nézetükről kellett nyilatkoznia, például egy mínusz 5-től plusz 5-ig terjedő skálán be kellett jelölniük a politikai meggyőződésüket (mínusz 5 volt a szélsőségesen liberális, 5 a végletekig konzervatív), és hogy melyik politikai párttal azonosulnak. Emellett megkérdezték tőlük, hogy mi a véleményük az LMBTQ-jogokról, valamint a jövedelmi egyenlőtlenségről és a profitmegosztásról.

A kérdőíves vizsgálat után a részvevők agyát funkcionális mágneses rezonancia képalkotási eljárással (fMRI) térképezték fel, majd a kapott eredményeket összehasonították az önbevallásos adatokkal. Ebből derült ki, hogy a konzervatívok valamivel nagyobb amigdalával rendelkeznek, ami az agy azon része, amely kulcsszerepet játszik a potenciális veszélyek azonosításában és az azokra való reagálásban. 

Az amigdala egy hosszúkás formájú, mogyoró méretű neuroncsomó az agy temporális lebenyében. A kutatási eredmények szerint a konzervatívok amigdalája átlagosan 10-15 százalékkal nagyobb, mint a liberálisoké, ami jelentősen befolyásolhatja a szerv működését, azaz az egyének veszélyfelismerő képességét.

- fogalmazott a New York Postnak nyilatkozva a kutatás szerzője, Diamantis Petropoulos Petalas, hozzátéve, hogy a kapott eredményeket óvatosan kell értelmezni, mivel az amigdala mérete nem feltétlenül determinálja egy ember politikai nézeteit.

Egyes szakértők szerint azonban elképzelhető, hogy a politikai nézetek közti finomabb különbségek is felfedezhetők az agyban, és a tudósok a jövőben egy agyszkenből akár azt is megállapíthatják, hogy az illető kire szavazna a következő választáson.

A most publikált tanulmány egyébként egy 2011-es brit kutatás "megismétlése", ami annak idején nagyon hasonló eredményre jutott, de a tudományos közösség nem tartotta reprezentatívnak, mivel kevesebb mint 100 ember megkérdezésével készült.