Elmenekült Ukrajnából Zelenszkij pártjának egyik képviselője

A családját ért halálos fenyegetések miatt elmenekült Ukrajnából a Volodimir Zelenszkij nevével fémjelzett "Nép Szolgája" párt egyik parlamenti képviselője. Sajtóbeszámolók szerint Artyom Dmitruk szombat este hagyta el Ukrajnát Moldova irányába, majd a kisinyovi repülőtérről Rómába utazott, ahol az édesanyja, felesége és két kisgyermeke várt rá.

- fogalmazott Telegram-csatornáján a politikus, hozzátéve, hogy pontosan tudja kik állnak az emberrablási kísérlet mögött. A képviselő elmondása szerint azért érte támadás a családját, mert határozottan ellenezte az Ukrán Ortodox Egyházat (UPC) betiltó törvényt. 

Menekülése előtt egy nappal egyébként vádat emeltek Dmitruk ellen garázdaság és hivatalos személye elleni erőszak miatt. A hatóságok közlése szerint a politikus hónapokkal ezelőtt megtámadott egy katonát Odessza belvárosában és megpróbálta elvenni a fegyverét. Dimtruk teljesen koholtak nevezte ezeket a vádakat, és mint fogalmazott, "a jogi színjátékkal a bebörtönzését készítették elő".

Az Ukrán Állami Nyomozó Iroda (SBI) arról adott tájékoztatást, hogy az államhatár illegális átlépése miatt büntetőeljárást indítottak a képviselő ellen. A hatóságok úgy vélik, hogy a politikus több tisztségviselőt lefizetve menekült el az országból. 

Artyom Dmitruk profi erőemelő és vállalkozó, a cégei több edzőtermet üzemeltetnek Odesszában. A politikához 2019-ben került közel, amikor belépett Voldimir Zelenszkij pártjába, majd ugyanebben az évben parlamenti képviselőnek választották. 

A történtek kapcsán fontos elmondani, hogy Dmitruk egyike volt annak a kevés képviselőnek, aki múlt héten az Ukrán Ortodox Egyház (UPC) betiltó törvény ellen szavaztak a parlamentben. A javaslatot szám szerint 265 képviselő támogatta, és 29-en szavaztak ellene. Mint ismert, a törvényt azóta Volodimir Zelenszij ukrán elnök is aláírta. A törvénytervezetet első olvasatban még 2023 októberében fogadta el az ukrán törvényhozás, a dokumentumot azonban csaknem egy évig nem nyújtották be második olvasatra.

Az ukránok többsége ortodox keresztény, de az ortodox közösség két külön egyházra esett szét: az egyik Moszkva fennhatóságát ismeri el, a másik pedig független. Ukrajna 2014 óta igyekszik elhatárolódni az orosz egyháztól, és ezen erőfeszítése jelentősen felgyorsult Oroszország 2022-es inváziója óta. Az ukrán vezetők bujtogatással vádolták meg a Moszkva fennhatóságát elismerő UPC-t, arra hivatkozva, hogy az ukrajnai háború kitörése után oroszbarát propagandát és hazugságokat terjesztett. 

Az egyházat betiltó törvény miatt egyébként Ferenc pápa kemény kritikát fogalmazott meg Volodimir Zelenszkijjel szemben. "Egyetlen keresztény egyházat se töröljenek el közvetlenül vagy közvetetten. El a kezekkel az egyházaktól! Ne nyúljatok a templomokhoz!" - fogalmazott az ukrán elnöknek címzett beszédében a katolikus egyházfő .

- fogalmazott a katolikus egyházfő, hozzátéve, hogy továbbra is fájdalommal követi az Ukrajnában és az Oroszország területén zajló harcokat. Ferenc pápa úgy vélte, ha valaki rosszat tesz saját népe ellen, akkor azért bűnösnek lehet tartani, de senki nem követ el bűnt, mert imádkozott.

Intelmeivel Ferenc pápa arra utalt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban aláírta azt a törvényt, amely betiltja a Moszkva által kánoniként elismert Ukrán Ortodox Egyházat (UPC). A törvényt kedden fogadta el az ország parlamentje, és az elnöki döntést az ukrán törvényhozás honlapján közzé is tették szombaton. Az aláírás után a dokumentum 30 nappal a közzétételt követően lép hatályba.

Ennek kapcsán fontos elmondani, hogy az ukránok többsége ortodox keresztény, de az ortodox közösség két külön egyházra esett szét: az egyik Moszkva fennhatóságát ismeri el, a másik pedig független, amelynek Konstantinápoly 2019-ben megadta az úgynevezett autokefál státuszt. Ukrajna 2014 óta igyekszik elhatárolódni az orosz egyháztól,  és ezen erőfeszítése jelentősen felgyorsult Oroszország 2022-es inváziója óta.

Az ukrán vezetők bujtogatással vádolták meg a Moszkva fennhatóságát elismerő UPC-t, arra hivatkozva, hogy az ukrajnai háború kitörése után oroszbarát propagandát és hazugságokat terjesztett. A törvénytervezetet első olvasatban még 2023 októberében fogadta el az ukrán törvényhozás. A dokumentumot azonban csaknem egy évig nem nyújtották be második olvasatra. A héten kedden a törvénytervezetet 265 képviselő támogatta, 29-en szavaztak ellene.

A megszavazott törvénytervezet kitiltja ukrán területről az orosz ortodox egyházat, egy kormánybizottság pedig listát állít össze ennek leányszervezeteiről, amelyeknek a működését sem engedélyezik tovább.7

Megállapodtak az ukrán hatóságok az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO), hogy a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor keresztény értéktárgyait, köztük az ereklyéket nyugat-európai múzeumokba szállítják át, ahonnan valószínűleg nem fogják visszaszolgáltatni őket – közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója korábban.

Nariskin szerint a kegytárgyak olaszországi, franciaországi, németországi és vatikáni múzeumokba történő átadásáról az „orosz rakétatámadásoktól való megmentés ürügyén” született megállapodás. Mostanra elkészült az egyházi javak leltára, pénzügyi forrásokat különítettek el Nyugat-Európába szállításukhoz, és előkészítették az ehhez szükséges járműveket is, néhányat közülük hűtőegységgel felszerelve.

Onufrij metropolitát, a Kijev által oroszpártinak bélyegzett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) vezetőjét arról tájékoztatták, hogy

az ikonokat, ereklyéket és egyéb kegytárgyakat ideiglenesen szállítják el, megőrzés céljából, „amíg az ukrajnai helyzet normalizálódik”.

„Nem kétséges, hogy az ereklyék visszaszállítása nem képezi részét a Nyugat és az általa irányított kijevi junta terveinek. Az eretnekek merénylete a kijevi Pecserszka Lavra ellen logikus folytatása annak a történetnek, hogy ősi bizánci ikonokat szállítottak el titokban Ukrajna területéről, amelyeket 2023. június 14-től a francia Louvre-ban állítottak ki. Ezt a különleges műveletet egy, az UNESCO-val összehangoltan működő svájci civil szervezet, a Nemzetközi Szövetség a Kulturális Örökség Védelméért a Konfliktusövezetekben (vezetője Thomas Kaplan amerikai magángyűjtő) közvetítésével szervezték meg” – közölte az orosz kémfőnök.

Az SZVR vezetőjének tájékoztatása értelmében ezeket az ikonokat Porfirij püspök, a jeruzsálemi orosz egyházi misszió vezetője a 19. század közepén kapta ajándékba a sínai Szent Katalin-kolostortól. A szovjet hatóságok 1940-ben a kijevi Nyugati és Keleti Művészeti Múzeumnak adták át, ahol a Nagy Honvédő Háború után őrizték őket.

Nariskin azzal vádolta meg a „globalista elitet” hogy Ukrajnát a pénzügyi és anyagi erőforrásai, köztük a gabona és termőföld után most a területén lévő ortodox szentélyektől szándékozik megfosztani.

„A nyugati sírrablók elfelejtik, hogy számukra az ellopott ereklyék csak drága +műtárgyak+, míg az Orosz Világ számára felbecsülhetetlen értékű ereklyék, mi mindenképp vissza fogjuk téríteni őket” – hangoztatta az orosz hírszerzés igazgatója, leszögezve, hogy Oroszország számára a kijevi barlangkolostor védelmének mély spirituális dimenziója van, ami még inkább megszilárdítja Moszkva eltökéltségét, hogy végigvigye a „különleges hadműveletet”.

„A Lavra értékei az ukrán nép és az egész világ ortodoxiájának tulajdonát képezik, az arra irányuló kísérlet pedig, hogy ezeket valahová máshová vigyék el, szörnyű tett lenne” – írta Vlagyimir Legojda, az Orosz Ortodox Egyház moszkvai patriarkátusa társadalmi és médiakapcsolatokért felelős zsinati osztályának vezetője szerdán a Telegram-csatornáján.

A kijevi barlangkolostor sorsa körül azután éleződött ki a feszültség, hogy az ukrán vezetés márciusban felszólította a Moszkva és követői által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyházat (UPC), hogy szerzetesei hagyják el a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett épületegyüttest, vagy pártoljanak át a rivális, a kijevi vezetés támogatásával létrehozott Ukrajnai Ortodox Egyházhoz (PCU).