kulcsár edina
A kidolgozott javaslat már az uniós döntéshozók asztalán van.
Az Európai Unió diplomáciai szolgálata azt tervezi, hogy katonai kiképzőket vezényel Ukrajnába, hogy a kijevi erőket belföldön készítsék fel az oroszok elleni harcra. Az erről szóló brüsszeli dokumentumok szerint a katonák küldésére azután kerülhet sor, hogy Ukrajna teljesíti "a szükséges politikai és operatív feltételeket".
- olvasható abban a 34 oldalas dokumentumban, melyet a Poltico szemlézett. A 2024. július 22-én keltezett jelentés az "EUMAM Stratégia Felülvizsgálata” nevet viseli, ami az ukrán katonák számára indított EU-s kiképzési misszió neve.
Sajtóértesülések szerint Emmanuel Macron francia elnök és Litvánia is támogatja a brüsszeli terveket, Németország azonban elutasítja a katonák Ukrajnába történő telepítését, mondván ez feszültséghez vezetne Oroszországgal, és veszélybe sodorná a kiképzők életét.
– áll a jelentésben, amely hozzáteszi, hogy az EU nem képes megvédeni az Ukrajnába küldött kiképzőket. Az EU felülvizsgálata szerint a jelenleg fennálló keretek között csak néhány nyugati kiképzőt lehetne küldeni "diszkrét formában", a harctértől távoli ukrán kiképző létesítményekbe.
Korábban megjelent sajtóhírek szerint a kijevi kormány kérvényezte Brüsszelnél, hogy küldjenek nyugati katonai kiképzőket Ukrajnába. Azzal érveltek, hogy ez „gyorsabb, költséghatékonyabb és logisztikailag egyszerűbb" kiképzést eredményezne, mint az ukrán katonák nyugatra küldése.
A 2022 novemberében indított EUMAM-misszió keretében eddig mintegy 60 ezer ukrán katonát képeztek ki, főként Lengyelországban és Németországban. A tervek szerint a missziót további két évvel meghosszabbítják a jelenlegi mandátum november közepi lejárta után.
A nyugati kiképzők Ukrajnába történő küldésének ötlete legutóbb idén júniusban merült fel, amikor Emmanuel Macron francia elnök állítólag szerződést kötött az ukrán vezetéssel, ami lehetővé tette francia katonák belépését az ukrán kiképzőközpontokba. Abban az időben megjelent sajtóhírek szerint Franciaország egy nemzetközi koalíció élére kívánt állni, amely kiképzőkkel segítette volna az ukránokat, kezdetben korlátozott létszámmal.
Később Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy reagált, hogy a nyugati katonatiszteket és zsoldosokat státuszuktól függetlenül célpontnak tekintik Ukrajnába. A külügyi vezető szerint egyébként a francia állításokkal ellentétben a kiképzők küldését nem tervezik, hanem már rég meg is érkeztek Ukrajnába.