Marics Peti
Létrehozva: 2024.07.14.
Kiszivárgott Németország titkos haditerve: ez történik, ha a NATO összecsap Oroszországgal
Berlin a lehető legrosszabb forgatókönyvre is alaposan szeretne felkészülni.
A német védelmi minisztérium kidolgozott egy titkos készenléti haditervet arra az esetre, ha a NATO közvetlen katonai konfliktusba kerülne Oroszországgal - jelentette bennfentes forrásokra hivatkozva a Bild napilap online kiadása. A portál beszámolója szerint háború esetén Németország egy hatalmas műveleti területté változna, miközben a lakosság elsődleges feladata a hadsereg ellátása lenne.
A Bild információi szerint a német kormány múlt hónapban frissítette a hadiállapotra vonatkozó irányelveit, ami az első ilyen típusú módosítás 1989 óta. Az új katonai doktrína állítólag tartalmaz egy „Németországi hadműveleti kampány” (OPLAN DEU) nevű tervet, mely kimondja, hogy az országnak képesnek kell lennie 800 ezer NATO-katona és körülbelül 200 ezer katonai jármű átszállítására nyugatról keleti irányba, ha a NATO háborúba keveredik Oroszországgal.
Az "OPLAN DEU" aktiválásának esetén Berlin teljesen lezárná a német autópálya hálózatot a polgári forgalom elől, hogy azon szabadon mozoghassanak a NATO-csapatok. Mindeközben pedig a lakosság feladata lenne, hogy élelmiszert és üzemanyagot szállítson a pihenőhelyekre és töltőállomásokra a vonuló katonák részére.
A Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal elnöke azt mondta a Der Spiegel online kiadásának, hogy a csapatmozgatásokhoz használt úthálózat őrzése a rendőrség és a segélyszolgálatok feladata lenne. Ez azért fontos, mert "az ellenséges erők mindent megtennének a NATO-csapatok akadályozása vagy lassítása érdekében, ide értve a légicsapásokat és szabotázsakciókat".
A Bild úgy értesült, hogy egy Oroszországgal vívott háború esetén Németország a NATO logisztikai központja lenne, valamint vállalná, hogy több hadifogolytábort is felépít a fogságba esett orosz katonák elhelyezésére.
A kiszivárgott műveleti terv kapcsán Carsten Breuer, a német hadsereg vezérkari főnöke azt mondta, hogy Berlinnek legkésőbb 2029-ig készen kell állni az "OPLAN DEU" végrehajtására, mivel addigra Oroszország képes lesz megtámadni a NATO-t.
Olaf Scholz német kancellár 2022 februárjában, az orosz-ukrán háború kitörése után – szakítva addigi biztonságpolitikájával – jelentősen megnövelte a védelmi kiadásokat, valamint 100 milliárd eurót különített el a német hadsereg számára.
Carsten Breuer néhány hónapja azt mondta, hogy az elkülönített pénzeszközök 80 százalékát már lekötötték, és a tervek szerint ez év végéig teljes mértékben lekötik.
„Jelenleg nehéz időszakon megyünk keresztül. A hadianyag nagy részét már megrendeltük, de még nem érkezik olyan ütemben a csapatokhoz, mint ahogy azt szeretném”
– fejtette ki verzérkari főnök, aki a 100 milliárd eurós finanszírozásra kezdeti befektetésként tekint.
Egy berlini cég több bunkert is kínál a családoknak, 14 napos túlélést ígérve az első csapás után.
Hirdetés
Megosztás
Német kormányzati tisztviselők azon vitatkoznak, hogy miként készítsék fel a polgárokat egy esetleges háborúra, mivel egyik meglévő polgári védelmi óvóhelyet sem tekintik működőképesnek, ugyanis a teljes bunkerhálózatot a hidegháború vége után felszámolták - írja a Berliner Zeitung.
A régi viccben az a kérdés, hogy mi a legjobb felkészülés egy nukleáris háborúra? A válasz: tartson kéznél egy nyugágyat, és mindig legyen egy hideg sör a hűtőben. Végül is egy nukleáris apokalipszis lenyűgöző, bár valószínűleg meglehetősen rövid műsornak ígérkezik a legtöbb megfigyelő számára.
Ám a hatóságok ennél komolyabb válaszokon gondolkodnak. A Szövetségi Ingatlanügynökség jelentése szerint jelenleg 579 nyilvános óvóhely működik Németországban, amelyekben összesen 480 000 ember, azaz a lakosság töredéke férne el. De még ezt a rendszert sem tudnák megfelelően használni. A Szövetségi Ügynökség szerint az újraaktiválás „elvileg lehetséges”, de az ezzel járó idő és költség a rendszerek által kínált védelmi szinttől függ.
De vajon van-e értelme a bunkereket újraaktiválni vagy újakat építeni? Martin Voss, a Berlini Szabadegyetem válság- és katasztrófakutató professzora szkeptikus. Az ilyen menedékhelyek elvileg kívánatosak, de az állam nem ad rájuk elég pénzt. „A korlátozott anyagi források ismeretében hatékonyabb dolgokat tehetünk a polgári védelemért, mint bunkereket építeni” – mondja Voss, utalva például a működő figyelmeztető szirénákra.
A Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) is óvatos. Ralph Tiesler, a hatósági vezetője tavaly a Tagesspiegelnek azt mondta: „Egy új bunkerrendszer nagyon magas védelmi színvonalú építése sok pénzbe és mindenekelőtt sok időbe kerül.” Azt javasolta, hogy a meglévő metróállomásokat vagy földalatti parkolókat használják menedékként.
Miközben a hivatalok vitatkoznak, a BSSD nevű cég magántulajdonosoknak értékesít védőszerkezeteket. Mario Piejde, a BSSD építési részlegének vezetője a Tagesspiegelnek elmondta, hogy a cége által eladott bunkerek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy „túléljenek egy első csapást” legalább „14 napig”. Hozzátette, a viccel ellentétben, ha a sci-fi filmekben látható háborús forgatókönyv valaha is valósággá válna, az emberek mindent megtennének, hogy elkerüljék a nukleáris pokol tüzét. „A legkisebb résbe is bemennénk, erős túlélési ösztönünk van” – mondja Piejde.
A bunkerépítő szerint mindenki szedné a lábát, és ösztönét követve a lehető legmélyebbre kúszna a föld alá. A BSSD nekik a honlapjukon azt ígéri, hogy menedékeik a legszélsőségesebb körülmények között is helytállnak.
A cég 8 méretben, számos beállítási lehetőséggel kínálja a bunkereket, 79 ezertől 198 ezer euró közötti áron.
Oroszország ukrajnai háborúja és Szaúd-Arábiába irányuló megnövekedett eladásai hozzájárultak ahhoz, hogy a német fegyverexport elérje a 7,48 milliárd eurót az év első felében.
A németországi fegyverexport harminc százalékkal nőtt 2024 első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest − derült ki a német gazdasági minisztérium adataiból. Január 1. és június 18. között a kormány legalább 7,48 milliárd euró (8,01 milliárd dollár) értékű teljes fegyverexportot hagyott jóvá − írta a Deutsche Welle német lapra hivatkozva a Magyar Nemzet.
A tárca adatai szerint június 18-án az export már elérte a 2023-as teljes kivitel hatvan százalékát. Ha a tendencia az év hátralévő részében folytatódik, a fegyvereladások összértéke új rekordot fog elérni.
Németország fegyverexportja már tavaly is történelmi csúcsot ért el – 12,2 milliárd eurót – főként az Ukrajnával szembeni kötelezettségvállalások miatt. A tavaly kiadott exportengedélyekből mintegy 6,44 milliárd euró háborús fegyverekre, 5,76 milliárd euró pedig egyéb katonai felszerelésekre, köztük páncélozott járművekre irányult. Az idei első félévi export közel kétharmada 4,88 milliárd eurónyi rekordra növekedve Ukrajnába került.
A konfliktus első évében Berlin 2,24 milliárd euró értékű fegyverszállítást hagyott jóvá Kijevnek, beleértve a légvédelmi rendszereket és a nehéztüzérséget.
Tavaly 4,4 milliárd euróra nőtt az ukrajnai exportengedélyek összege, a Leopard 2 harckocsikra vonatkozó kötelezettségvállalás mellett.
Németország az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítója. A háború kezdete óta Németország 10,2 milliárd eurós katonai segélyt ajánlott Kijevnek a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) Ukrajna Support Trackerje szerint, bár nem mindegyiket fegyverek formájában.
Az adatok szerint a másik négy ország, amely a legjobb ötben kapott német fegyvereket, Szingapúr 1,21 milliárd, India 153,75 millió, Szaúd-Arábia 132,48 millió és Katar százmillió euróval. Rijád azután tért vissza a legjobb öt közé, hogy Berlin tavaly júliusban enyhítette az Öböl-menti királyságba irányuló fegyverexportra vonatkozó korlátozásokat. A tárca hangsúlyozta, hogy a királyság számára hozott jóváhagyása más NATO- vagy EU-partnerekkel közös projektekhez kapcsolódik.
A minisztérium adatait Sevim Dagdelen német parlamenti képviselő kérésére hozták nyilvánosságra, aki a legújabb baloldali formáció, a Sahra Wagenknecht Szövetség tagja, amelyet januárban alapított az azonos nevű, exbaloldali politikus. Az eredményeket a német DPA hírügynökség tette közzé. Dagdelen felelőtlenségnek minősítette a háborús és válságövezetekbe irányuló megnövekedett fegyverexportot, és azzal vádolta Scholz koalícióját, hogy megszegte választási ígéreteit. Wagenknecht a múlt héten figyelmeztette a német parlament alsóházát, a Bundestagot, hogy a koalíció fegyverexport-politikája lépésről lépésre egy nagy európai háborúba vezetheti az országot.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szeretné visszaállítani a katonai szolgálatra alkalmasak nyilvántartását, közölte a Stern német lap. A nyilvántartást tizenhárom évvel ezelőtt függesztették fel a sorkatonasággal együtt, újbóli alkalmazása a kötelező katonai szolgálat új modellje érdekében történne. Emellett az SPD politikusa arra akarja kötelezni a fiatal férfiakat, hogy kérdőívben adjanak tájékoztatást szolgálati hajlandóságukról, képességeikről, illetve ha kiválasztják őket, vegyenek részt egy mustrán.
A bejelentés azután jött, hogy a tárcavezető ismertette az önkéntesség és a kötelezettség keverékére épülő sorozási tervét. Ennek értelmében Németországban minden 18 éves számára bevezethetik a sorkötelezettséget, a férfiakat és nőket egyaránt be lehetne hívni, hogy növeljék a fegyveres erők létszámát. A tervek szerint a fiatal férfiak és nők egy kérdőívet kapnának, amelyen fizikai állapotukról, egészségükről és a katonai szolgálat iránti érdeklődésükről kellene nyilatkozniuk. A férfiaknak kötelező, míg a nőknek önkéntes lenne a kérdőív visszaküldése, a vissza nem küldőket valamilyen módon szankciókkal büntetnék.
Első körben a kérdőívet kitöltők közül a legjobb 5–10 ezer fiatalt választanák ki katonai szolgálatra. A német védelmi miniszter szerint tisztán önkéntesekből is összejöhet ez a szám. Ám a fiatalokat bizonyos ösztönzési elemekkel is toboroznák a hadseregbe, többek között ingyenes jogosítványszerzés és egyetemre való könnyebb bekerülés is lehetne ilyen szempontból motiváció. Az egyéves szolgálatot választók több kedvezményben részesülnének, mint aki csak fél évet vállalna.
A tárcavezető szerint az igazi cél az intézkedésekkel a tartalékosok számának növelése lenne, azonban csak a már kiképzett katonákból növekedhet az állomány. A védelmi miniszter szerint az ukrajnai háború rávilágított, hogy csak úgy tartható fenn hosszú ellenállás, ha újabb és újabb tartalékosokat tudnak bevetni.A német szövetségi kormány részletes tervet készített arra az esetre, ha az orosz–ukrán háború elszabadulna.
A Bild című német bulvárlapban jelent meg először a német szövetségi kormány azon terve, amelyet arra az esetre készített, ha az orosz–ukrán háború tovább eszkalálódna, és világháború robbanna ki – hívta fel a figyelmet a Ria Novosztyi orosz hírügynökség.
A kiadvány szerint a blokk csapatait Németországon keresztül a NATO keleti szárnyára telepítenék át. A terv egyenesen kimondja, hogy egy több helyen egyszerre bekövetkező támadás esetén az állam nem lesz képes mindenkinek segíteni, aki rászorul. Az embereknek ezért fel kell készülniük arra, hogy saját maguknak kell megbirkózniuk a nehézségekkel egy világháborúban.
Ezenkívül a pincéket, a föld alatti parkolóházakat és a metróállomásokat bombatámadás esetén óvóhelyként kell használni. A hatóságok pedig fenntartják a jogot az ország egyes részeinek evakuálására, de a családokat nem szabad szétválasztani. Emellett a kórházakat fel kell készíteni arra, hogy nagyszámú beteget tudjanak hosszú időre befogadni.
A terv a parlament feloszlatásának tilalmát is magában foglalja. A dokumentum azt is megemlíti, hogy az országot élelmiszerhiány fenyegetheti a háború alatt, ezért az élelmezésügyi minisztérium szabályozhatná az élelmiszerosztást, a kormány pedig titkos helyeken tárolhatna búzát, rozst és zabot. A kabinet emellett rizsből, hüvelyesekből és sűrített tejből is „vészkészletet” tart majd fenn, hogy a lakosságnak napi egy meleg ételt biztosítson. Ez elsősorban a nagyvárosok lakóit célozza meg.
A német hatóságok fenntartják maguknak a jogot arra is, hogy a vállalatokat arra kötelezzék, hogy kizárólag a katonai szükségletekre termeljenek. Egy világháború kirobbanása esetén az országban visszatérne a kötelező katonai szolgálat, vagyis a lakosok bármikor behívhatók a hadseregbe. A 18 éves és idősebb embereket bizonyos munkákra kötelezhetik, például postahivatalokban, pékségekben vagy idősotthonokban való munkavégzésre.
Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta, hogy Berlinnek fel kell készülnie egy esetleges háborúra Oroszországgal 2029-re. A jelenlegi terv egy 1989-es átdolgozott változat.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
