Az ukránok közel fele támogatja a béketárgyalások megkezdését Oroszországgal

Egy friss felmérés szerint az ukrán lakosság közel fele, csaknem 44 százaléka támogatja a béketárgyalások megkezdését Oroszországgal, miközben a megkérdezettek abszolút többsége továbbra sem hajlandó engedményeket tenni Moszkvának, és úgy gondolja, hogy Ukrajna győzhet a háborúban - írja a Kyiv Independent angol nyelvű ukrán hírportál. A lap beszámolója szerint az eredményekből egyértelműen kiolvasható, hogy az ukrán lakosság körében folyamatosan növekszik a béketárgyalások iránti igény, hiszen 2023 májusában az embereknek még csak 23 százaléka támogatta az ilyen típusú kezdeményezéseket. 

A napokban publikált felmérést a ZN.ua ukrán hírportál megbízásából a nem kormányzati Razumkov Politikai és Gazdasági Tanulmányok Központja végzte el június 20. és 28. között. Az eredmények szerint az ukránok 44 százaléka úgy véli, hogy “itt az ideje” tárgyalásokat kezdeni Moszkvával, miközben 35 százalékuk teljesen ellenzi ennek a lehetőségét, míg 21 százalékuk bizonytalan a kérdésben.

A felmérés adataiban egyértelműen megmutatkoznak a regionális eltérések: a dél-ukrajnai válaszadók 60 százaléka támogatja a béketárgyalásokat, míg Nyugat-Ukrajnában ez a szám csupán 35 százalék. Ezalapján kijelenthető, hogy azokon a területeken, ahol nagyobb intenzitással dúl a háború, az emberek többsége békét akar. 

Fontos elmondani, hogy a válaszadók több mint fele (51 százalék) szerint a béketárgyalások alapfeltétele az 1991-es határokhoz való visszatérés kell, hogy legyen, amely magában foglalná mind a négy részben megszállt régiót és a Krímet. Ezzel párhuzamosan a válaszadók mintegy 25 százaléka szerint elegendő lenne a 2022 eleji határokhoz való visszatérés, 9 százalékuk pedig abba is beleegyezne, hogy Oroszország és Ukrajna között a jelenlegi frontvonal mentén húzódjon az új határ.

A megkérdezettek 61,1 százaléka állította, hogy nem lenne hajlandó “semmit sem feladni” az Oroszországgal folytatott tárgyalások során. Több mint 65 százaléka pedig még mindig úgy véli, hogy Kijev győzelmet arathat a csatatéren.

A háborúban való személyes részvétellel kapcsolatban az emberek több mint 46 százaléka azt mondta, hogy “nem szégyen” a hadkötelezettség alól kibújni. Ez az álláspont a fiatalabb generációk körében volt különösen népszerű. 

Az eredmények kapcsán érdemes felidézni, hogy Vlagyimir Putyin alig egy hónapja "békeajánlatot" tett Ukrajnának. Az orosz elnök elmondása szerint a béketárgyalás megkezdéséhez Kijevnek ki kell vonnia csapatait az "újonnan megszerzett" orosz régiókból, azaz a Luganszki és a Donyecki Népköztársaságból, valamint Herszonból és Zaporizzsjából. Továbbá le kell mondania a NATO-hoz való csatlakozásról, semlegesnek kell maradnia, valamint meg kell fogadnia, hogy soha nem enged be a területére atomfegyvereket.

Putyin ajánlatára reagálva Mihailo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó akkor azt mondta a Reutersnek: a békefeltételek "komolytalanok", Oroszország pedig semmilyen kompromisszumra nem nyitott a helyzet rendezése kapcsán, így Ukrajna továbbra sem fog tárgyalni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként 2022 őszén rendeleti úton tiltotta meg Ukrajna számára, hogy a békéről tárgyaljon Oroszországgal, így jelen körülmények között továbbra is elhanyagolható a valószínűsége a háború tárgyalásos úton történő rendezésének.

Az ukrán elnök megértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna addig nem lesz tagja a NATO-nak, amíg területén háború zajlik. Volodimir Zelenszkij erről  Washingtonban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján beszélt a NATO-Ukrajna Tanács ülése előtt, még a múlt héten.

Az ukrán államfő azt ígérte: Kijev mindent megtesz a jövőben is annak érdekében, hogy amikor annak eljön a napja és meghívást kap a NATO-tól, a taggá válás megtörténhessen. Egyben erős megszövegezésnek nevezte a NATO-csúcstalálkozó szerdán elfogadott nyilatkozatában szereplő szavakat az ukrán taggá válási folyamat „visszafordíthatatlanságáról”.

Volodimir Zelenszkij úgy vélte: Ukrajna NATO-tagsága mindkét fél számára sikert hoz. Ukrajna erősíti a NATO-t – fejtette ki az ukrán elnök, és úgy fogalmazott, hogy „erős embereink vannak, és erős hadseregünk, és egy zsarnok, Putyin ellen harcol”.

Az ukrán elnök kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem tudott Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai, majd pekingi látogatásáról, amelyek a Kijevben történt találkozójukat követték. Jens Stoltenberg ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a különböző szövetséges országok vezetői találkoznak különböző politikai vezetőkkel, az pedig nem a NATO feladata, hogy megszabja, tagállami vezetői kivel találkoznak. Ami a NATO-nak számít az az, hogy minden tag egyetért a közös politikában, szerdán pedig nagyon erős nyilatkozat született mind a 32 szövetséges részéről – hangsúlyozta a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg és Volodimir Zelenszkij a sajtótájékoztatón egyaránt érvelt amellett, hogy Ukrajna számára csökkenjenek a külföldről kapott fegyverek felhasználhatóságára vonatkozó korlátozások, és azokat oroszországi célpontok ellen is bevethessék.

A NATO-főtitkára szerint része Ukrajna önvédelemhez fűződő jogának az, hogy oroszországi katonai célpontokat vegyen célba, és rámutatott, hogy több tagállam már enyhítette a saját maga által korábban szabott korlátozásokat. Jens Stoltenberg kifejtette, hogy a háborús frontvonal, Harkivnál csaknem egybeesik a két ország határával, ami azt is jelenti, hogy az orosz katonai célpontok, ahonnan Ukrajna elleni támadásokat indítanak, oroszországi területen helyezkednek el.

Az ukrán elnök azt mondta: ha meg akarják védeni Ukrajnát és biztonságot teremteni, akkor mindenfajta külföldről kapott katonai eszköz esetében szükség van a bevetési korlátok feloldására.
A NATO főtitkára szerint az az amerikai döntés, miszerint amerikai rakétákat telepítenek Németországba, erősíti a szövetség védelmi jellegét, valamint fokozza a NATO elrettentő erejét, ami a szervezet megalapításának célja is volt. Jens Stoltenberg üdvözölte azt az amerikai elhatározást, amely arról szól, hogy egyes időszakokra nagy hatótávolságú hagyományos rakétákat állítanak hadrendbe Németországban. Ez egyben jele az amerikai elkötelezettségnek a NATO iránt és Európa biztonsága felé – jegyezte meg a NATO-vezető. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország ukrajnai fellépésének következtében a szövetség megerősítette a kollektív védelmet, amelynek része az amerikai rakéták telepítése Németországban.

Csütörtökön Olaf Scholz német kancellár újságírók előtt számolt be az amerikai döntésről, amellyel kapcsolatban azt mondta, hogy „precíziós csapásmérő képességek” telepítéséről van szó.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozóra érkezve egyebek mellett emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió néhány héttel ezelőtt fogadott el stratégiai menetrendet, amely azt a meggyőződést és új európai paradigmát tükrözi, hogy sokkal több beruházásra van szükség a védelem terén, és amely célkitűzés egybeesik a NATO törekvéseivel.

A NATO 75. évfordulós csúcstalálkozójának zárónapján tartották a NATO, az Európai Unió, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség vezetőinek tanácskozását a védelem kibővítésének lehetőségéről. A megbeszélésen legmagasabb szinten képviseltette magát Japán, Dél-Korea, Új-Zéland és magas szinten Ausztrália.

Jens Stoltenberg, főtitkár a tanácskozás következtetéseit ismertetve záró sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy az autokratikus rezsimekkel szembeni fellépés és a biztonság erősítése érdekében szükség van a NATO partnerségi kapcsolatainak szélesítésére. Példaként a Kína által jelentett veszélyt említette, amely egyre szorosabban működik együtt Oroszországgal, de egyéb rezsimekkel is, mint Észak-Korea és Irán.