A szlovák elnök szankciókkal fenyegette meg Ukrajnát

Peter Pellegrini szlovák elnök egy szerdai sajtótájékoztatón nyíltan megfenyegette Ukrajnát, amiért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeleti úton megtiltotta az orosz Lukoil energiavállalatnak, hogy kőolajat szállítson az ország vezetékhálózatán keresztül. Az államfő szerint, ha a szlovák energiabiztonságot veszélyeztető ukrán döntést nem vonják vissza, akkor Szlovákiának válaszlépéseket kell tennie Ukrajnával szemben.

- fogalmazott félreérhetetlenül Pellegrini a védelmi minisztériumban tett látogatása utáni sajtótájékoztatón. Az államfő hozzátette, hogy szerinte Szlovákia nem érdemel ilyen megközelítést Kijev részéről, mivel hazája minden segítséget megadott Ukrajnának a háború kirobbanása óta.

A kijevi olajszankciókra reagálva Pellegrini elmondta, hogy Szlovákia idáig felelősségteljes szomszédként viselkedett Ukrajnával szemben. Arra emlékeztetett, a háború kirobbanás után az ország területén haladó gázvezetékeket úgy alakították át, hogy azok kelet felé is képesek legyenek az energiahordozó szállítására, így el tudták látni Ukrajnát gázzal, amikor arra szüksége volt. De azt is megemlítette, hogy miután az oroszok lerombolták az ukrán elektromos infrastruktúra jelentős részét, Szlovákia árammal látja el keleti szomszédját. Illetve arra is kitért, hogy Szlovákia több vadászgépet és a légvédelmi rendszereket is átadott Ukrajnának ingyen, hogy az ország képes legyen megvédeni magát az orosz agresszióval szemben. 

Ukrajna döntéséről Robert Kalinák védelmi miniszter is beszélt a sajtótájékoztatón, ő kockázatosnak és veszélyesnek nevezte Kijevre nézve a kőolajtranzit blokkolását.

- fogalmazott Kalinak, hozzátéve, hogy reméli, a helyzet mihamarabb rendeződik, mert ellenkező esetben ez jelentős károkat okozhat a két ország gazdasági és diplomáciai kapcsolataiban.

Mint ismert, múlt héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeleti úton leállította a Barátság kőolajvezetéken az orosz Lukoil tranzitját a szankciók szigorítására hivatkozva. A döntés súlyosan érintette Szlovákia és Magyarország energiabiztonságát, mivel a orosz energetikai társaság mindkét ország olajelltásának 35-40 százalékát fedezi.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter barátságtalannak nevezte az ukrán lépést azok után, hogy Ukrajna júniusban teljes villamosenergia-behozatalának 42 százalékát Magyarország felől importálta. A lépést érthetetlennek tartja egy olyan ország részéről, amelyik az Európai Unió tagja akar lenni, de egyetlen döntéssel két EU-tagország kőolajellátását sodorja veszélybe.

A tárcavezető hétfőn bejelentette, hogy Magyarország mindaddig blokkolja az Európai Békekeretből származó, 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási ellentételezés kifizetését, amíg Ukrajna nem engedélyezi az olajszállításokat. Az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozása után pedig arról beszélt a sajtónak, hogy Magyarország és Szlovákia konzultációs eljárást kezdeményezett együtt az Európai Uniónál Ukrajnával szemben, amiért Kijev részlegesen leállította a Magyarországra irányuló kőolajszállítást.

Bulgária újabb baráti gesztusként segítséget ajánlott Magyarországnak azon nehézségek kezelésében, amelyek az orosz Lukoilra vonatkozó ukrajnai kőolajszállítási tilalom nyomán álltak elő – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.

A tárcavezető a bolgár energiaügyi miniszterrel folytatott egyeztetését követően arról számolt be, hogy Vladimir Malinovval áttekintették a helyzetet, amely Ukrajna azon „elfogadhatatlan” lépései miatt állt elő, amelyekkel ellehetetlenítették az orosz Lukoil kőolajtranzitját Magyarország és Szlovákia irányába.

„Nem csupán Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát veszélyeztetik ezzel, hanem megsértik az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást is”

– szögezte le.

Majd arra is kitért, hogy Brüsszelben szerdán összeült a kérdést napirendre tűző kereskedelempolitikai bizottság.

„Jól látszik, hogy egyes európai uniós tagállamok továbbra is politikai álláspontot képviselnek, és annak ellenére, hogy Ukrajna lépése fekete-fehéren sérti a magyar és szlovák energiaellátás biztonságát, sérti az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást, próbálják mentegetni Ukrajnát, s jól láthatóan a belső európai uniós szolidaritásra fittyet hánynak” – mondta.

„Meglátjuk, az Európai Bizottság végül mikor alakítja ki az álláspontját, s hívja össze az Európai Unió és Ukrajna közötti konzultációt, amelynek eredményeként azt várjuk, hogy Ukrajna feloldja a Lukoil olajszállítmányainak tiltását” – tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország földgázellátásának egy jelentős része Bulgárián keresztül érkezik, és a térségben az ország élen jár a megbízhatóság tekintetében.

Tájékoztatása szerint tavaly Bulgárián keresztül 5,6 milliárd köbméter földgáz érkezett hazánkba, idén pedig már 3,9 milliárd köbméter.

„Bulgária tiszteletben is tartja mindazon kötelezettségeit, amelyek tranzitország mivoltából fakadnak” – hangsúlyozta.

A miniszter végül közölte, hogy bolgár kollégája segítséget ajánlott az ukrán lépés miatt előállt helyzet kapcsán.

„Ugyan közvetlen kőolajszállítási összeköttetés, vagyis csővezeték nincs a két ország között, de jelezte, hogy amennyiben például kőolajtermékek vonatkozásában szükségünk van újabb mennyiségekre, azt különböző számítási módokkal el tudják juttatni Magyarországra”

– mondta.

„Újabb szép és valódi baráti gesztus Bulgáriától az ilyen típusú segítség felajánlása” – fűzte hozzá.

Magyarország és Szlovákia együtt konzultációs eljárást kezdeményezett az Európai Uniónál Ukrajnával szemben az ország váratlan és barátságtalan lépése miatt, amellyel részlegesen leállították a hazánkba irányuló kőolajszállítást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az orosz Lukoil kőolajtranzitjának leállításáról szóló ukrán döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiaellátását.

Rámutatott, hogy mivel az energiaellátás nem politikai, hanem infrastrukturális kérdés, s mivel hazánk kőolajszükségletét alternatív szállítási útvonalak hiányában nem lehet megoldani orosz források nélkül, az ország Szlovákiával és Csehországgal együtt kivételt kapott az EU-s szankciók alól az import terén.

Emlékeztetett rá, hogy a Lukoil a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport mintegy 45 százalékát adja jelenleg, az ukrán tilalom így alapvetően fenyegeti a két ország energiabiztonságát.

„Ez elfogadhatatlan és érthetetlen lépés egy olyan ország részéről, amelyik az Európai Unió tagja akar lenni, és egyetlen döntéssel két EU-tagország kőolajellátását sodorja alapvető veszélybe”

– mondta.

Majd leszögezte, hogy egyelőre átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni a helyzetet, azonban már középtávon sem biztosítható a magyar és a szlovák kőolajellátás biztonsága a Lukoil szállításai nélkül.

„Ezért folyamatosan egyeztetünk a szlovák kormánnyal annak érdekében, hogy a helyzetet feloldjuk. Tegnap telefonon beszéltem az ukrán külügyminiszterrel is, aki azt mondta, hogy természetesen semmi probléma, átengednek mindenfajta szállítmányt Ukrajnán, ami nyilvánvalóan nem igaz” – jelentette ki.

„A Lukoil szállítmányai most már jó néhány hete nem tudnak megérkezni Magyarországra (…) Ukrajna ezzel az új jogszabállyal megtiltotta a Lukoiltól származó kőolajszállítmányok áthaladását”

– folytatta.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy mindez sérti az EU-Ukrajna társulási megállapodás azon pontját, amelyik kimondja, hogy Kijev nem szakíthatja meg energiahordozók tranzitját a közösség tagjainak irányába.

Arra is kitért, hogy a megállapodás kiköti, hogy ilyen esetben a kárvallott tagállam azonnal konzultációs eljárást indíthat, amelyben az Európai Bizottság köteles őt képviselni. Ha nem sikerül dűlőre jutni, akkor lehetőség van egy választott bíróság létrehozására és negyven napon belül egy eljárás lefolytatására, s ha így sincs megoldás, akkor az EU jogosult arra, hogy ne teljesítse egyes szerződéses kötelezettségeit, például a vámmentesség terén.

„A mai napon Szlovákiával közösen kezdeményeztük az Európai Bizottságnál ezt a választott bírósági eljárást megelőző konzultáció beindítását. Sürgős ügyről van szó, hiszen az energiaellátás biztonsága akut kérdés, ezért az Európai Bizottságnak három napja van lefolytatni ezt a konzultációt Ukrajnával, és hogyha ez eredménytelen, akkor a választott bírósági vitarendezési eljárási folyamat indul meg”

– tájékoztatott.

A miniszter tudatta, hogy a két ország ezzel párhuzamosan különböző jogi és technikai megoldásokon dolgozik annak érdekében, hogy ha nem születik rövid távon megoldás a helyzetre, akkor is biztosítható legyen a zavartalan kőolajellátás.

„Folyamatosan kapcsolatban vagyunk, és körvonalazódnak is olyan megoldások, amelyek hosszú távon biztosítani tudják az energiaellátásunkat” – fogalmazott.

Továbbá az ukrán döntést különösen annak fényében is barátságtalannak és váratlannak nevezte, hogy a szomszédos ország júniusban a legtöbb villamos energiát hazánk felől importálta, a teljes behozatala 42 százalékát.

Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Ukrajna energiaellátását a „szájkaratézók és a nyilatkozóbajnokok” helyett a folyamatosan pellengérre állított Magyarország segíti ezekben a nehéz időkben.

Emellett a magyar villamosenergia-hálózatot működtető vállalat is nagyon komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy Ukrajna az európai hálózathoz csatlakozni tudjon – fűzte hozzá.

Ráadásul a szavai szerint július elején Lengyelország mellett Szlovákia és Magyarország is gyorssegélyt biztosított Ukrajnának az energiarendszerének működtetése érdekében.