RETRO RÁDIÓ

Kőzetmintákkal a fedélzetén visszatért a Hold "sötét" oldaláról a kínai űrszonda

Ripost
Szerző
Ripost
Létrehozva2024. 06. 26. 13:38

Hszi Csin-ping kínai elnök "jelentős mérföldkőnek" nevezte a sikeres küldtést.

Sikeresen visszatért a Földre a kínai űrügynökség (CNSA) Csang-o–6 nevű szondája, ami kőzetmintákat hozott magával a Hold "sötét", azaz a Földről nem látható oldaláról. A sikeres küldetés minden tekintetben történelmi jelentőségűnek számít, mivel a Föld égi kísérőjén "túlsó feléről" még soha egyetlen országnak sem sikerült mintákat hazahoznia.

Kőzetmintákkal a fedélzetén visszatért a Hold "sötét" oldaláról a Csang-o–6 kínai űrszonda

A Csang-o–6 űrszonda kedden reggel 8 órakkor landolt a Kína északi részén található Belső-Mongólia Autonóm Területen. A kapszula légkörbe lépését, landolását és begyűjtését a CCTV kínai állami televízió élőben közvetítette. Sajtóbeszámolók szerint a szondát először földi ellenőrzésnek vetik alá, majd Pekingbe szállítják, kinyitják, és kiveszik belőle a mintákat, melyek össztömege meghaladja a 2 kilogrammot. 

A tudósok szerint a csaknem két hónapos küldetésből kedden hazatért szonda 2,5 milliárd éves vulkanikus kőzeteket hozott magával, de a minták korai meteoritbecsapódások nyomait is viselhetik, amiből a Naprendszer kialakulásáról is következtetéseket lehet majd levonni.

A Csang-o–6 leszállóegysége a Hold sötét oldalán

A kínai szondát május elején indították a Földről, majd június 2-án landolt a Hold északi-sarkánál található Apollo-kráterben. Itt néhány óra alatt felderítette a környezetét, majd a felszín alól mintákat vett a 2 méter hosszú fúrókarja segítségével. A szondán három európai műszert is elhelyeztek, és egy kis holdjárót is vitt magával.

A küldetés kapcsán fontos elmondni, hogy korábban Oroszország, az Egyesült Államok, valamint maga Kína is hozott már vissza a Holdról mintákat, de ezek mind az égitest közeli oldalról származtak. Ennek oka, hogy Hold túlsó fele sokkal nehezebben elérhető, mivel az ott landoló eszközök kommunikációs eléréséhez közvetítő műholdakra van szükség.

A kínai űrügynökség vezetője kijelentette, hogy a Csang-o–6 küldetése „teljes sikerrel zárult”. Hszi Csin-ping kínai elnök azt mondta, hogy a küldetés „jelentős mérföldkőnek számító eredmény Kína űrpolitikájának felépítésében, valamint a tudomány és a technológia terén”.

"A Csang-o–6 küldetés jelentős mérföldkövet jelent az emberi holdkutatás történetében, és hozzájárul a holdfejlődés átfogóbb megértéséhez" 

- fogalmazott a helyi sajtónak Yang Wei, a Kínai Akadémia Geológiai és Geofizikai Intézetének kutatója.

A Csang-o–6 sorozatban a hatodik holdi küldetés volt, amelyet Kína 2007 óta indított. A Hold túlsó oldalán legutóbb a Csang-o–4 űrszonda landolt 2020-ban, igaz, az eszköz nem tért vissza a Földre. 2026-ban és 2028-ban Kína két további szondát tervez indítani a Hold déli pólusához, 2030-ig pedig - a NASA-hoz hasonlóan - űrhajósokat kíván juttatni az égitestre.

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.