tóth gabi
Hszi Csin-ping kínai elnök "jelentős mérföldkőnek" nevezte a sikeres küldtést.
Sikeresen visszatért a Földre a kínai űrügynökség (CNSA) Csang-o–6 nevű szondája, ami kőzetmintákat hozott magával a Hold "sötét", azaz a Földről nem látható oldaláról. A sikeres küldetés minden tekintetben történelmi jelentőségűnek számít, mivel a Föld égi kísérőjén "túlsó feléről" még soha egyetlen országnak sem sikerült mintákat hazahoznia.
A Csang-o–6 űrszonda kedden reggel 8 órakkor landolt a Kína északi részén található Belső-Mongólia Autonóm Területen. A kapszula légkörbe lépését, landolását és begyűjtését a CCTV kínai állami televízió élőben közvetítette. Sajtóbeszámolók szerint a szondát először földi ellenőrzésnek vetik alá, majd Pekingbe szállítják, kinyitják, és kiveszik belőle a mintákat, melyek össztömege meghaladja a 2 kilogrammot.
A tudósok szerint a csaknem két hónapos küldetésből kedden hazatért szonda 2,5 milliárd éves vulkanikus kőzeteket hozott magával, de a minták korai meteoritbecsapódások nyomait is viselhetik, amiből a Naprendszer kialakulásáról is következtetéseket lehet majd levonni.
A kínai szondát május elején indították a Földről, majd június 2-án landolt a Hold északi-sarkánál található Apollo-kráterben. Itt néhány óra alatt felderítette a környezetét, majd a felszín alól mintákat vett a 2 méter hosszú fúrókarja segítségével. A szondán három európai műszert is elhelyeztek, és egy kis holdjárót is vitt magával.
A küldetés kapcsán fontos elmondni, hogy korábban Oroszország, az Egyesült Államok, valamint maga Kína is hozott már vissza a Holdról mintákat, de ezek mind az égitest közeli oldalról származtak. Ennek oka, hogy Hold túlsó fele sokkal nehezebben elérhető, mivel az ott landoló eszközök kommunikációs eléréséhez közvetítő műholdakra van szükség.
A kínai űrügynökség vezetője kijelentette, hogy a Csang-o–6 küldetése „teljes sikerrel zárult”. Hszi Csin-ping kínai elnök azt mondta, hogy a küldetés „jelentős mérföldkőnek számító eredmény Kína űrpolitikájának felépítésében, valamint a tudomány és a technológia terén”.
- fogalmazott a helyi sajtónak Yang Wei, a Kínai Akadémia Geológiai és Geofizikai Intézetének kutatója.
A Csang-o–6 sorozatban a hatodik holdi küldetés volt, amelyet Kína 2007 óta indított. A Hold túlsó oldalán legutóbb a Csang-o–4 űrszonda landolt 2020-ban, igaz, az eszköz nem tért vissza a Földre. 2026-ban és 2028-ban Kína két további szondát tervez indítani a Hold déli pólusához, 2030-ig pedig - a NASA-hoz hasonlóan - űrhajósokat kíván juttatni az égitestre.