Putyin közölte: kész tárgyalni a békéről, de garanciákat akar

Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője vasárnap azt közölte, hogy Vlagyimir Putyin készen áll tárgyalásokat folytatni a békéről Ukrajnával, ám ehhez bizonyos garanciákra lesz szükség a tárgyalások hitelességének biztosítása érdekében.

- fogalmazott Peszkov, amikor újságírók a Svájcban megrendezett békecsúccsal kapcsolatos orosz álláspontról kérdezték.

Mint ismert, a világ számos vezetője vasárnap egy nagyszabású csúcstalálkozón gyűlt össze a svájci Buergenstock üdülőfaluban, hogy közös álláspontot alakítsanak ki Oroszország ukrajnai inváziójának elítélésében. A kétnapos rendezvényen több mint 90 ország képviselője vett részt, köztük Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Rishi Sunak brit miniszterelnök, valamint Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter.

A magyar tárcavezető felszólalásában kiemelte: Magyarország gyakorlatilag az utolsó európai ország, amely nem szakította meg a kommunikációt Oroszországgal. Nyitva tartja a kommunikációs csatornákat, így képes tárgyalni Oroszországgal.

A csúcstalálkozó végleges nyilatkozatának tervezete többek között felszólít arra, hogy a szemben álló felek állítsák vissza az ukrán ellenőrzést a zaporizzsjai atomerőmű és az Azovi-tengeri kikötők felett. A svájci esemény különlegessége, hogy Oroszországot nem hívták meg a tárgyalásra.

Vlagyimir Putyin legutóbb múlt hét pénteken, az orosz külügyminisztérium vezetői diplomatáinak tartott beszédében tett "békeajánlatot" Ukrajnának. Az orosz elnök akkor azt mondta, hogy béketárgyalás megkezdéséhez Kijevnek ki kell vonnia csapatait az újonnan megszerzett orosz régiókból, azaz a Luganszki és a Donyecki Népköztársaságból, valamint Herszonból és Zaporizzsjából. Továbbá le kell mondania a NATO-hoz való csatlakozásról, semlegesnek kell maradnia, valamint meg kell fogadnia, hogy soha nem enged be a területére atomfegyvereket.

- fogalmazott Putyin, hozzátéve, hogy Oroszország ezzel egy újabb valódi békejavaslatot tett, így ha a Nyugat és Kijev azt megtagadja, akkor ők lesznek a felelősek a további vérontásért.

Az orosz elnök ajánlatára reagálva Mihailo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt mondta a Reutersnek: a békefeltételek "komolytalanok", Oroszország pedig semmilyen kompromisszumra nem nyitott a helyzet rendezése kapcsán, így Ukrajna továbbra sem fog velük tárgyalni.

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij tanácsadója.

A német kancellár szerint előbb-utóbb Oroszországot is be kell majd vonni a tárgyalásokba, Moszkva nélkül ugyanis lehetetlen lesz elérni a békét. A német kancellár a Svájcban zajló kétnapos békekonferencián beszélt erről, hozzátéve, hogy ő maga is elfogadhatatlannak tartja Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi békejavaslatát, ami elcsatolna négy megyét Ukrajnától, valamint távol tartaná az ukrán államot a NATO-tól.

Száz ország és szervezet, köztük 57 állam- és kormányfő vesz részt a szombaton kezdődött kétnapos Ukrajna-csúcson – hangzott el az M1 Híradójában.

„A célunk, hogy elindítsunk egy folyamatot egy igazságos és hosszantartó béke irányába” – mondta nyitóbeszédében a házigazda Svájc államfője.

A konferencián az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről tárgyaltak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a jelenlévőket, hogy járuljanak hozzá az úgynevezett ukrán békeformula kidolgozásához.

„A békeformula egy nyitott lehetőség mindenkinek, hogy elmondhassa véleményét. Örülünk minden javaslatnak, ötletnek, ami közelebb visz bennünket a békéhez. Arra kérek mindenkit, vegye ki részét az ukrán béke megteremtésében” – fogalmazott az ukrán elnök.

A svájci csúcson nem vesz részt Oroszország, Moszkva ugyanis nem kapott meghívót a konferenciára, és Kína sem képviselteti magát.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Az Egyesült Államok újabb milliárdos segélyt ajánlott fel Ukrajnának

Az Egyesült Államok több mint másfél milliárd dollárt ajánlott fel Ukrajna számára humanitárius segélyként és az energiaellátás javítására.

A konferencia előtt, még pénteken, ismertette békefeltételeit Vlagyimir Putyin orosz elnök. Azt mondta, az ukrajnai harcok akkor fejeződnek be, ha Kijev lemond Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről, illetve, ha Ukrajna felhagy NATO-tagsági terveiről.

Az ukrajnai csúcs résztvevői elutasították az orosz békefeltételeket.

„A béke nem járhat Ukrajna kapitulációjával. Ezért nekünk az a feladatunk, hogy ebben a helyzetben segítséget nyújtsunk Ukrajnának, mert itt egy agresszorról és egy áldozatról van szó” – fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök.

Kamala Harris amerikai alelnök is elfogadhatatlannak tartja az orosz elnök békejavaslatát, amely alapján szerinte világos, hogy Vlagyimir Putyin nem tárgyalni akar, hanem megadásra szólít fel. A nemzetközi békekonferencián az amerikai alelnök több mint másfél milliárd dolláros, azaz 558 milliárd forintnak megfelelő segélyt jelentett be, részben Ukrajna energetikai ágazatának és humanitárius helyzetének támogatására.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Zelenszkij katonai helikopterrel érkezett a békekonferenciára

Elkezdődött a kétnapos nemzetközi ukrán békecsúcs Svájcban. A konferenciára Oroszországot nem hívták meg, Kína pedig nem vesz részt rajta.

Az orosz békejavaslatot elutasította Olaf Scholz német kancellár is. Azt mondta: Vlagyimir Putyin javaslatai csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a svájci békekonferenciáról. A kancellár ugyanakkor hozzátette, hogy

Oroszországnak előbb-utóbb muszáj lesz bekapcsolódnia a békefolyamatba.

„El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül. De azt is tudjuk, hogy Oroszország ezt a háborút akár ma, vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából” – tette hozzá Olaf Scholz.

Közben az orosz elnöki szóvivő is reagált a svájci békecsúcson elhangzottakra. Dmitrij Peszkov azt mondta: a Nyugat nem adott előremutató válaszokat Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai helyzet rendezésére vonatkozó javaslataira. Mint fogalmazott, sok reagálás volt, hatalmas mennyiségű hivatalos nyilatkozat és válasz, de ezek nem voltak konstruktív jellegűek.

Mivel Magyarország nyitva tartotta a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, a béke és további emberéletek megóvása érdekében készen áll a közvetítésre Oroszország felé – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a svájci békekonferencián.

A tárcavezető – minisztériumának közleménye szerint – az ukrajnai háború megoldásáról rendezett tanácskozáson felszólalásában kiemelte: egy Ukrajnával szomszédos országot képvisel, egy olyan országot, amely már csaknem két és fél éve a háború árnyékában él, így közvetlenül szembesült a háború humanitárius következményeivel. Magyarországra több mint 1,3 millió menekült érkezett Ukrajnából, köztük szétszakított családok, apa, férj nélkül – közölte.

Kifejtette: az országba érkezett ukrán családoknak hozzáférést biztosítanak a magyar egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz. Jelenleg mintegy 1600 olyan iskola és óvoda van Magyarországon, ahova ukrán menekült családok gyermekei is járnak – tette hozzá.

Kitért rá: pénzügyi támogatást adnak azoknak a magyar munkaadóknak, akik ukrán menekülteket foglalkoztatnak, továbbá több száz ukrán gyermek nyaralását biztosították táborokban, mióta kitört a háború.

Kijelentette: ez Magyarország legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akciója, és addig folytatják, ameddig szükséges.

A miniszter arról is beszélt, hogy Ukrajna nyugati részén mintegy 150 ezres magyar közösség él, ezért Magyarország nagyon is jól tudja, milyen szenvedéseket kellett megtapasztalniuk az ukrán állampolgároknak – köztük kárpátaljai magyaroknak – az elmúlt két és fél évben.

„Tudjuk, közülük hányat küldtek a frontra, tudjuk, hányan haltak meg” – fogalmazott.

Szijjártó Péter kijelentette: „nem akarjuk, hogy még többen haljanak meg ebben a háborúban. Nem akarjuk, hogy még több család szakadjon szét.”

Azt mondta: Magyarország gyakorlatilag az utolsó európai ország, amely nem szakította meg a kommunikációt Oroszországgal. Nyitva tartja a kommunikációs csatornákat, tárgyalhat Oroszországgal – mutatott rá. Hozzátette: ezért a szerepünk ebben a tekintetben meghatározó lehet.

Kiemelte: annak érdekében, hogy „gyermekeket mentsenek meg, hogy családokat óvjanak meg a szétszakadástól, Magyarország készen áll a szerepvállalásra. „Kérem, ne tekintsék rossz dolognak, hogy nyitva állnak a kommunikációs csatornák – mondta.

A tárcavezető hangsúlyozta: „készen állunk, rendelkezésre állunk, és ha bármilyen üzenetük van e tekintetben, azt szívesen kézbesítjük Moszkvának vagy Szentpétervárnak, vagy ahova csak szeretnék, hogy megmentsük a gyermekeket, a családokat és megelőzzük, hogy még több család szakadjon szét”.