Mélytengeri drónok hozhatják el a hadviselés új korszakát

Az önjáró mélytengeri hadi eszközök jelenthetik a tengeri hadviselést jövőjét, amelyek a levegőben és szárazföldön már bevetett drónokhoz hasonlóan hatékonyak lehetnek majd a jóval drágább hadi eszközökkel szemben - írja a CNN. A portál beszámolójas szerint a víz alatt bevethető drónok fejlesztése még javában zajlik, azonban az olcsóbb és hatékony eszközök építése egyaránt célja mind a nyugati, mind a keleti tengeri hatalmaknak.

A mélytengeri drónok fejlesztésében egyértelműen élen jár az Egyesült Államok és Ausztrália. A két ország haditengerészete a közelmúltban mutatta be a Ghost Shark (Szellemcápa) és a Manta Rája névre keresztelt víz alatti járműveit, amelyek a tengeri hadviselés jövőjét jelentik egyes szakértők szerint. A mélytengeri önjáró eszközök fejlesztésében azonban már Peking is jó úton jár, mellette pedig Kanada, Franciaország, India, Irán, Izrael, Észak-Korea, Norvégia, Oroszország, Dél-Korea, Ukrajna, Kanada és az Egyesült Királyság is foglalkozik ezen képességek fejlesztésével.

Elemzőcikkében a CNN arra emlékezetet, hogy a drónok alkalmazása a légi hadviselésben már az 1990-es évektől fogva elterjedt. „Az Egyesült Államok széles körben használta azokat az iraki és afganisztáni konfliktusokban, az újabb és olcsóbb drónok pedig az orosz–ukrán konfliktusban váltak kulcsfontosságú katonai eszközökké mindkét fél számára” – mutattak rá a hírportál.

Emellett Ukrajna vízfelszíni drónokat is fejlesztett, amelyek képesek voltak komoly veszteséget okozni a fekete-tengeri orosz flotta jóval drágább és nagyobb hajóiban. A mélytengeri drónokkal ellentétben azonban a légi és vízfelszíni típusokat műholdak, fény- és rádióhullámok segítségével lehet irányítani, amik azonban a mélységben már nem ugyanúgy működnek.

A vízalatti drónok fejlesztésekor hátrányt jelent a víz alatti kommunikáció az eszközzel, ugyanis jelentős adatveszteséget okoznak az olyan változók, mint a víz hőmérséklete, sótartalma, illetve a mélysége. A kutatás-fejlesztési fázisban lévő mélytengeri drónok gyártói pedig nem beszélnek arról, hogy ezeket az akadályokat hogyan fogják leküzdeni.

Ausztrál szellemcápa

Ausztrália a múlt hónapban mutatta be a Szellemcápa névre keresztelt mélytengeri drón prototípusát, amelyet „a világ legfejlettebb tenger alatti autonóm járművének” neveztek.

Az ausztrál védelmi minisztérium közleménye szerint „a Szellemcápa egy lopakodó eszköz, amely nagy hatótávolságú autonóm tenger alatti hadviselési képességet biztosít a haditengerészet számára, képes tartós hírszerzésre, megfigyelésre, felderítésre (ISR) és csapásmérésre”.

Az első modellek sorozatgyártása jövőre várható, amelyet az Anduril Australia hadiipari fejlesztésekkel foglalkozó vállalat végez. Noha a gyártó és az ausztrál kormány nem osztotta meg az új eszköz specifikációit, szakértők szerint a modell nagyjából azonos képességekkel rendelkezhet, mint az Egyesült Államokban kifejlesztett Orca elnevezésű drón. A Boeing által fejlesztett amerikai önjáró eszköz elsősorban a tengeralattjárók elleni hadviselésben tölthet majd be fontos funkciót.

Az amerikai Manta rája

Az Orca azonban nem az egyetlen amerikai fejlesztésű mélytengeri drón. A védelmi ipari fejlesztésekkel foglalkozó Northrop Grumman nevéhez köthető a Manta Rája prototípusa, amelyet idén februárban és márciusban teszteltek Dél-Kaliforniában. Az amerikai védelmi minisztérium kutatásokért felelős részlege (DARPA) szerint a Manta Rája erőssége a moduláris felépítésében rejlik, azaz a hasznos terhet ki lehet cserélni a küldetéstől függően.

A gyártó elmondása alapján a drón szétszedhető és a bevetés helyszínén újra összeszerelhető. Ezek a tulajdonságok pedig egyedülállónak számítanak egy extra nagy drónok esetében.

A szétszerelhetőség és szállíthatóság révén pedig a drón nem a saját energiáját fogyasztja akkor, amikor a bevetés helyszínére jut. Noha az amerikai eszközök fejlesztésének nincs végdátuma, a projekt felelősei úgy vélik, hogy Kína is versenyben van, és már eljuthatott egy, az Orcához hasonló kaliberű drónok megvalósításáig.