KÜLFÖLD
Egy szarvasmarha után évente körülbelül 105 ezer forint adót kell majd befizetni.
Dániában 2030-tól megadóztatják az állattartókat a teheneik, a sertéseik és a juhaik által kibocsátott üvegházhatású gázok után - jelentette a helyi sajtóra hivatkozva a CBS News amerikai hírportál. Koppenhága döntése kapcsán a lap külön kiemelte, hogy ezzel Dánia lett az első ország a világon, ahol adóterhekkel sújtják a haszonállatok bélgázait.
Jeppe Bruus dán adóügyi miniszter tájékoztatása szerint az új adónem célja, hogy 2030-ig 70 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-ben mért szinthez képest. A tárcavezető arról adott tájékoztatást, hogy a következő évtizedtől kezdődően 300 koronát (jelenlegi árfolyamon kb. 16 ezer forintot) kell majd fizetni minden tonna kibocsájtott széndioxid után a gazdáknak. 2035-től az adó mértéke 750 koronára (kb. 40 ezer forintra) emelkedne, de 60 százalékos jövedelemadó-kedvezmény beszámítása esetén az adóteher 300 koronáig mérsékelhető lesz.
A dán statisztikai hivatal adatai szerint 2022-ben csaknem másfél millió szarvasmarhát tartottak az országban, egy átlagos szarvasmarha pedig 6,6 tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázt bocsát ki évente. Mindez azt jelenti, hogy egy szarvasmarha után évente körülbelül 105 ezer forint adót kell majd befizetni 2030-tól.
Az ügyben hétfőn este született megállapodás a kormány és az állattartó gazdák képviselői között. A szakmai egyeztetéseken részt vevő, legnagyobb dán környezetvédelmi szervezet “történelmi kompromisszumnak” nevezte az adó bevezetését. A szervezet vezetője, Maria Reumert Gjerding kiemelte, hogy az új karbonadó megalapozza az élelmiszeripar átrendeződését 2030 után.
Az új adónemet már csak a 179 fős dán parlamentnek, a Folketingnek kell jóváhagynia, de ez várhatóan akadálytalanul meg fog történni.
Miért bocsájtanak ki metánt a tehenek?
A szarvasmarhák (és más kérődző állatok) bendőjében a rostok megemészthetetlensége miatt nagy mennyiségben termelődik metán, ami hússzor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. A metán az állatok kérődzése során természetes úton távozik a szervezetükből, nagyjából 95:5 arányban az emésztőcsatorna be-, illetve kijáratán (böfögés, szellentés). A légtérben fellelhető metán egyik legfőbb forrásának a WHO a szarvasmarha-állományt jelölte meg. A világszervezet szerint a globális metán kibocsájtás 18 százalékát a haszonállatok adják.
A dán döntés kapcsán érdemes elmondani, hogy korábban Új-Zélandon is megpróbálkoztak egy hasonló adónem bevezetésével. Az erről szóló törvénytervezet ott 2025-ben lépett volna életbe, tavaly azonban jobboldali kormány került hatalomra, amely kiemelte a mezőgazdasági szektort a kibocsátáscsökkentő rendszerből, jelenleg pedig más módszereket keres a metánemisszió visszaszorítására.
Ripost hírek
