tóth gabi
A francia vezetők az egyik leghangosabb szószólói Európában a háború kiterjesztésének. Legutóbb Emmanuel Macron francia elnök párttársa tett rémisztő kijelentéseket.
Emmanuel Macron francia elnök az elsők között beszélt arról a világ vezetői közül, hogy nyugati katonákat kell Ukrajnába küldeni. Ehhez az ötlethez azóta több másik uniós tagállam vezetője is csatlakozott, kockáztatva ezzel, hogy kitörjön a harmadik világháború.
A napokban pedig ismét Franciaországból érkeztek nyugtalanító hírek. A francia elnök politikai pártjának egyik legfontosabb politikusa, Benjamin Haddad a múlt héten Észtországban megrendezett Lennart Meri-konferencia alkalmával a Newsweeknek azt mondta:
Jól halad az európai szövetségesek körében a NATO mélyebb bevonását szorgalmazó, francia vezetésű kezdeményezés.
Bár az Amerikai Egyesült Államok elviekben elutasította az ötletet, hogy NATO katonák érkezzenek a háborús országba, a háborúpárti Macron Európában támogatókat szerzett, különösen az orosz határok mentén fekvő országokban.
Köztük van Petr Pavel cseh elnök, Kaja Kallas észt miniszterelnök, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.
A brit védelmi miniszter szerint pedig a NATO-n kívüli európai országoknak is csatlakozniuk kellene az észak-atlanti szövetséghez. Grant Shapps a szerdán Londonban megrendezett védelmi konferencián (London Defence Conference) kijelentette azt is, hogy Kína és Oroszország közösen dolgozik ukrajnai bevetésre szánt hadszíntéri eszközök hadrendbe állításán.
Szintén emlékezetes, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke egész Európára kiterjesztené a kötelező sorkatonaságot. Ahogy arról a V4NA nemzetközi hírügynökség beszámolt, a júniusi európai parlamenti választás után felálló testület az elsők között igyekszik majd megvitatni ennek lehetőségeit, ezért sorsdöntőnek bizonyulhat a voksolás. Ha ugyanis a háborút támogatók szereznek többséget, akkor elkerülhetetlenné válhat a világháború kirobbanása, ha azonban a háborút ellenző pártok jutnak nagyobb szóhoz, akkor az orosz–ukrán háború Ukrajna határain belül maradhat és tárgyalásos úton mielőbb véget érhet.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy miközben kifelé az erős vezető képét próbálja mutatni az olyan felelőtlen kijelentéseivel, mint például, hogy nyugati csapatokat kell küldeni Ukrajnába, vagy hogy meg kellene fontolni az atomfegyverek bevetését, otthon nem képes szavatolni a rendet és a biztonságot Emmanuel Macron francia elnök.
A júniusi Európa parlamenti voksolásra készülő emberek leginkább Macron elnöki mandátumának értékeléseként tekintenek a szavazásra, és a felmérések szerint nem tűnnek elégedettnek a kormányzat munkájával. Az Odoxa felmérése szerint a megkérdezettek 70 százaléka „elégtelennek” ítélte az állam biztonsági kérdésekben tett intézkedéseit.
Ez pedig európai szinten sem elhanyagolható fejlemény, ugyanis Franciaország 79 mandátummal rendelkezik az Európai Parlamentben.
A francia vezetők háborús törekvéseiről készült videónkat itt tudod megnézni: