tóth gabi
Charles Michel a migrációs és menekültügyi csomag kapcsán szólalt fel.
Donald Tusk lengyel és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek igaza van az uniós átirányítási mechanizmus ügyében, a témáról beszélni kell – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke a Polsat News lengyel kereskedelmi televízióban pénteken sugárzott interjúban. Charles Michel az Európai Unió új stratégiai menetrendjét előkészítő találkozóra érkezett a lengyel fővárosba, ez alkalomból nyújtott több témára is kiterjedő interjút a lengyel hírtévének.
Az Európai Tanács elnöke arra a kérdésre is válaszolt, a találkozón megvitatták-e, hogy Donald Tusk és Orbán Viktor ellenzi az uniós áthelyezési mechanizmus végrehajtását, amely az Európai Parlament (EP) által szerdán megszavazott migrációs és menekültügyi csomag részét képezi.
A migrációs csomag „nagyon nehéz téma, amelyet végül megszavaztunk az EP-ben” – válaszolt Michel, hozzátéve: a folyamat továbbra is tart, „hiszen így működik az európai törvényhozás”.
– folytatta az ET elnöke.
„Mi viszont látjuk, hogy (az EU-n kívüli országok) a migránsokat eszközként használják fel, és hogy fegyvernek tekintik őket a hibrid támadások erősítése céljából” – fogalmazott. Ebben az összefüggésben Michel alapvető dolognak nevezte az európai szolidaritás tanúsítását. „Vállvetve állunk ki Tusk miniszterelnök mellett, Lengyelország mellett” – húzta alá. Hozzátette: az átirányításról beszélni kell, és „eldönteni, milyen lépéseket teszünk, amikor az ilyen helyzetek előfordulnak”, valamint „mit csinálunk a frontvonalon, amikor bizonyos államok és alanyok nemcsak Lengyelországot, hanem az EU helyzetét is destabilizálni próbálják”.
Donald Tusk szerdán kijelentette: Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekültátirányítási mechanizmusba. „Meglátjuk, milyen lesz a paktum végleges formája” – tette hozzá, megjegyezve: vannak „bizonyos szövetségkötési lehetőségei”, ezért Lengyelországra nem vonatkozik majd a migránsok áthelyezése, illetve a be nem fogadásuk esetén vállalandó fizetési kötelezettség.
Ez egy szerelmes levél az emberkereskedőknek – így jellemezte a menekültügyi és migrációs paktumot Patryk Jaki, a lengyel Jog és Igazságosság párt képviselője. A csomagra a héten bólintott rá az Európai Parlament. S hogy minimium vitatható döntés született, azt az is bizonyítja, hogy míg a paktum támogatói nagyobb szigorról, az ellenzők tágra nyitott kapukról és legalizált migrációról beszélnek, amit a jövőben Brüsszelből szerveznek. Ez az államok szuverenitása elleni támadás, az uniós tagországok többé nem tudják uralni saját migrációs politikájukat – jelentette ki Jean-Paul Garraud, a francia Nemzeti Tömörülés képviselője, és ezen a véleményen van Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője is, aki szerint az európai parlamenti választás lesz az a lehetőség, amikor az európai polgárok is kimondhatják, hogy nem kérnek a migrációból és az ezt támogató politikusokból. A politikus részletesen is kifejtette véleményét a hirado.hu-nak.
– Vilimsky úr, ez most tényleg egy nagyon turbulens időszak, az európai parlamenti a választások előtt már csak egyszer ül össze újra. Mi a véleménye a migrációs paktumról?
– Számomra két kérdés különösen fontos, az egyik az úgynevezett migrációs paktum, ahol semmiféle javulást nem látok, változatlanul katasztrofális a helyzet, állítólag kezelik a helyzetet, de semmit nem oldanak meg. 2015 óta óriási illegális migrációs hullámot tapasztalunk, és meggyőződésem szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha a hazájukban, az adott kontinensen segítenénk az embereknek, akiknek segítségre van szükségük. Nem kellene őket Európába hozni, pláne nem csábítani. Ez a migrációs paktum a valódi problémát nem fogja megoldani. Ez az egyik dolog. A másik fontos kérdés a 7. cikkely szerinti eljárás, ami miatt megint Magyarországot támadják, megint őket kiáltják ki Európa fekete bárányának. Ez ellen határozottan fel fogom emelni a szavam, mert felháborítónak tartom a támadásokat. A magyarok az európai nemzetek családjának nagyon értékes részét képezik.
– Mit gondol, ha most megkérdezné az európai polgárokat, hogy támogatják-e a migrációt, szükség van-e rá itt Európában, mit válaszolnának többségében?
– Úgy vélem, hogy a túlnyomó többség ellenezi a nyitott kapuk politikáját, hiszen nagyon rosszak a tapasztalatok. Lényeges szerintem az is, hogy valójában nem menekültek és menedékkérők érkeznek, hanem szerencsét próbálók, akik itt jobban akarnak élni. Látjuk a képeket a fiatal emberekről, fiatal férfiakról, akik Európa partjainál kikötnek, nem nagyon látunk idősebbeket, gyerekeket, nőket. Főleg fiatal férfiak jönnek, mint a megszállók, és ez már most is sok-sok problémát okoz itt, de a gond még nagyobb lesz. Ez az oka annak, hogy az európaiak nagy része úgy érzi, elég volt, hogy ez így nem mehet tovább. De hiába követelik a határok lezárását a migránsok előtt, nem hallják őket.
-Magyarország természetesen attól tart, hogy a nyugat-európai városokhoz hasonló helyzet alakulhat ki nálunk is, és itt is nagy migrációs táborokat kell majd létrehozni, de a németek talán szigorításként élik meg a paktumot, az eddigiekhez képest. De egyáltalán lehet-e szigorításról gondolkodni úgy, hogy közben a német külügyminiszter most is arab nyelvű videókban reklámozza az európai állampolgárságot, a német útlevelet harmadik országok állampolgárainak?
– Ez biztosan nem szigorítás, legfeljebb kozmetikázás, de még inkább csak egy marketingkampány a kormánypártok részéről, hogy úgy tűnjön, tesznek valamit a migráció megfékezéséért, nehogy a választók a konzervatív pártokra szavazzanak emiatt, hiszen mi minden szinten valóban küzdünk ellene. Én nagyon bízom benne, hogy a most következő választások fordulatot hoznak. Ha Európában megváltoznak a többségi viszonyok, akkor felülírhatjuk majd mindazt, ami most itt eldőlni látszik. Hiszen van más alternatíva, lehet találni valóban hatékony megoldásokat. Őriznünk kell a határainkat, és az embereknek, akiknek segítségre és védelemre van szükségük, a saját régiójukban, Arábiában, Afrikában kell ezt biztosítani. Fontos megemlíteni, hogy a hozzánk érkező, védelemért és segítségért folyamodó, menedékjogi eljáráson átesett emberek 82 százalékának, azaz túlnyomó többségének nincs joga Európában maradni, de ennek ellenére itt maradnak, nem tudják őket kitoloncolni. Ez egy friss jogi statisztika. Megoldást kell találni arra, hogy azok, akiknek nincs joguk menedékre, visszakerüljenek a hazájukba. Ez lesz az egyik legnagyobb kihívás a választások után.
– Tehát ha jól értem, abban reménykedik, hogy június 9-én, az európai választások után fordulat állhat be, és talán ezeket a döntéseket is vissza lehet majd fordítani.
– Igen, azt remélem, hogy sikerül visszaállítani a határaink védelmét. Ezért kampányolok, és ezért emelem föl a szavam, ahol tudom, mert azt gondolom, hogy ez a kérdés határozza meg Európa jövőjét. Szeretném, hogy minden olyan párt, amely azt akarja, hogy biztosítsuk Európa határait, zárjon össze, jöjjön létre egy nagy közös parlamenti csoport. Ez vonatkozik a jelenlegi parlamenti frakciónkra, az FPÖ-re, vonatkozik a magyar barátainkra, a Fideszre, és vonatkozik az európai reformkonzervatívokra is. Ha sikerül egy nagy parlamenti frakció politikai-parlamentáris ernyője alatt összefognunk, akkor lesz valódi erőnk, és akkor tudunk javítani a dolgokon az európai emberek érdekében. Politikai ellensúlyt jelenthetünk majd az európai baloldallal szemben, és lehetnek eszközeink a cselekvésre.
– Említette, hogy ma is Magyarország mellett fog felszólalni.
– Természetesen. Mindig is így tettem, mert jogtalannak érzem a magyar kormány elleni támadásokat. Sok magyar barátom van a magyarországi magánszférából is, és a magyar politikából is kiváló embereket ismertem meg itt, az Európai Parlamentben. Olyan emberek, akik a jogállamiságot, a demokráciát és a nemzetük szuverenitását tartják szem előtt, akik más országok felé is pozitív energiával közelednek, és akik a saját polgáraikra is odafigyelnek. Úgyhogy örülök, hogy itt is Magyarországért szólhatok. Azon vagyok, hogy az Ausztria és Magyarország közötti barátság tovább erősödjön, és több területen együtt tudjunk dolgozni.
– Ön szerint milyen irányba halad most az Európai Parlament a demokrácia útján? Gyakran az az érzése az embernek, hogy a választóknak, az európai polgároknak egyre kevesebb beleszólása van abba, hogy mi történik Európában.
– Teljesen igaza van. Az úgy nevezett „demokrácia” egyre kevésbé tapasztalható. Nagyon sok olyan, rendkívül összetett tartalmi dimenzióval rendelkező dolgot fogadnak el, amelyet az európai polgárok nem is érthetnek, nemhogy részt vehetnének a teljes jogalkotási folyamatban. De még reményt ad, hogy vannak választások, vannak európai parlamenti választások, és még lecserélhetjük a politikusokat. Bízhatunk még abban, hogy a jövőben a polgárokat Németországtól Ausztrián és Magyarországon át Franciaországig újra jobban be lehet majd vonni a döntésekbe, hogy a demokrácia újjáéledhet. Én csak arra kérem az elégedetlen választókat, hogy menjenek el szavazni. Adják le a voksukat egy másik politikai erőre, hogy ne a jelenlegi baloldal képviselői uralkodjanak az Európai Parlamentben, mert ez nagyon rossz irány. Ursula von der Leyentől kezdve, sok szocialista, zöld, baloldali, liberális politikus van itt, illetve Macron és csoportja, akik az őrületbe kergetik Európát, és valójában a globális tőke érdekeit képviselik, nem az európai polgárokét.
– Ha már von der Leyen asszonyt említette. Mit gondol, arról, hogy a korrupciós ügyek, a Pfizer sms-ek ellenére ismét Ursula von der Leyen a konzervatív Európai Néppárt jelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztségére?
– Azt hiszem, ez az egyik legnagyobb átverés, hogy úgy tüntetjük föl, mintha Von der Leyen asszony egy jelölt lenne, és az Európai Parlament majd megválasztja. Az SPD-vel szemben álló jelöltnek tünteti föl magát, és úgy tűnhet, hogy van egy konzervatív európai jelöltünk, de ez nem igaz. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy von der Leyen asszonynak egy rendkívül problémás ügy miatt felelnie kell, vagyis hogy 1,8 milliárd adag oltóanyagról, egy 35 milliárd eurós üzletről sms-ekben kommunikált, üzletelt. Az ügyet az európai ügyészség már vizsgálja. Szerintem az lenne az egyedüli elfogadható megoldás, ha visszalépne, azt mondaná, nem indul, vagy ha a konzervatívok kivennék a versenyből. De attól tartok, hogy von der Leyent megtartják, és előre menekülnek, megpróbálják tovább folytatni ezt az őrült, katasztrofális politikát. Mi véget akarunk vetni ennek a nómenklatúrának, ennek a korrupt, félrevezetett, a polgárok akaratát figyelmen kívül hagyó politikai rendszernek.
– Hogyan látja a pártja esélyeit? Az FPÖ, az Osztrák Szabadságpárt még mindig a legnépszerűbb a választók körében?
– Még mindig messze a legnépszerűbbek vagyunk, sokan bíznak bennünk, és szeretnénk a reményeiket valóra is váltani. Ha most kihasználjuk ezt a rövid időt arra, hogy még több támogatást szerezzünk, megmutassuk, milyen a nemzetközi helyzet, és azt hogyan tudnánk kezelni, milyen partnerségeink vannak, akkor még erősebbek lehetünk. Ma például magyar barátainkkal, a spanyolokkal és a franciákkal közösen tartunk sajtótájékoztatót a migrációs paktum ellen érvelve. Hiszem, hogy elég erőnk van ahhoz, hogy még több embert meggyőzzünk, hozzájáruljunk a jövő erősebb és a polgárok számára is láthatóbb, elérhetőbb Európájához.