kulcsár edina
Több vezető orosz politikus is azt követeli, hogy a lehető legszigorúbb büntetést szabják ki az elkövetőkre.
A múlt hét pénteki moszkvai terrortámadást követően vita alakult ki Oroszországban a halálbüntetés visszaállításáról, amivel szemben harminc évvel ezelőtt vezettek moratóriumot. Annak idején Moszkva ezzel a döntéssel kívánt megfelelni az Európa Tanács követelményeinek, ám Ukrajna megtámadása miatt 2022 tavaszán kizárták az országot a testületből, így a moratórium elvesztette jelentőségét.
Az orosz főváros közelében található koncertteremben, a Crocus City Hall nevű kulturális központban múlt hét pénteken hajtottak végre terrortámadást, amit az Iszlám Állam afganisztáni, Horaszán nevű ága (ISIS-K) vállalta magára. Az akció során legkevesebb 140-en vesztették életüket. Ez az elmúlt két évtized legtöbb halálos áldozatot követelő terrortámadása Oroszországban. A négy feltételezett elkövetőt elfogták, és a hét végén bíróság elé állították. A támadók mindegyike tádzsik állampolgár.
– hívta fel a figyelmet még szombaton Jurij Afonin, az állami duma (parlament alsóháza) biztonsági bizottságának helyettes vezetője. Hasonló álláspontjának adott hangot Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, volt orosz elnök és miniszterelnök. „A terroristák csak a megtorló terrort értik. Halált a halálért” – írta a politikus Telegram-oldalán. Csatlakozott a sorhoz továbbá Vlagyimir Vasziljev, az Egységes Oroszország Párt frakcióvezetője is.
A Kreml azt közölte, hogy nincs napirenden a halálbüntetés visszaállításának kérdése. Az orosz börtönrendszer szörnyűségeit dokumentáló Gulagu.net szerint a gyanúsítottak nyílt kínzása az orosz társadalomban bekövetkezett változásokra is rávilágít. A jogvédő csoport szerint nyilvánvaló, hogy a kínzásokat, hasonlóan az ukrán hadifoglyokkal szemben elkövetett atrocitásokkal, felsőbb szintekről rendelték el.
A Republic Media száműzetésben élő szerkesztője, Dmitrij Kolezev szerint is megszokott dolog a kínzás az országban, a mostani eset csak annyiban szokatlan, hogy el sem kívánják rejteni.
Ugyanakkor nem mindenki a halálbüntetés visszaállítására koncentrál a terrortámadás óta, így a duma állami építkezésekkel és törvényhozással foglalkozó bizottságának elnöke, Pavel Krasenyinnikov szerint az arról szóló vita csak eltereli a figyelmet a valódi feladatról, vagyis a hasonló támadások megelőzéséről.
Az orosz törvényhozás felsőházában, a szövetségi tanácsban ugyanazt a bizottságot vezető Andrej Klisasz szerint a halálbüntetés visszaállítása alkotmánymódosítást igényel, amit a parlament egyik háza sem tud megtenni. Azonban a halálbüntetés technikailag továbbra is szerepel az orosz törvények között, csupán egy 1996-os moratórium miatt nem hajtanak ma már végre kivégzéseket az országban.
A moratóriumot 1996-ban azért hozták meg, mert Oroszország csatlakozott az Európa Tanácshoz. A döntést ugyanabban az évben Borisz Jelcin elnöki rendelettel erősítette meg, míg 2009-ben az ország alkotmánybírósága is a halálbüntetést ellenző döntést hozott.
Amikor az Ukrajna elleni invázió miatt 2022-ben Oroszországot kizárták az Európa Tanácsból, Medvegyev már szorgalmazta a halálbüntetés visszaállítását. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a dzsihadistákat, akik számos országban követtek már el öngyilkos merényleteket is, mennyiben tartja vissza tetteiktől a halálbüntetés terhe.