Zelenszkij orrára koppintott Washington: Ukrajna befejezi a nyugati cégek listázását

A nyugati szövetségesek nyomására Ukrajna megszünteti „a háború nemzetközi szponzorainak" listáját, amit a kijevi vezetés arra használt, hogy "szégyenpadra" ültesse azokat a globális nagyvállalatokat, amelyek a háború ellenére gazdasági tevékenységet folytatnak Oroszországban. Volodimir Zelenszkij hivatala azzal indokolta a döntést, hogy "a lista negatív hatással volt az orosz agresszió megállítását célzó fontos nemzetközi döntések meghozatalára" - írja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.

A „háború nemzetközi szponzorainak" listáját közvetlenül a orosz-ukrán konfliktus kirobbanása után, 2022 februárjában vezette be az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Hivatal (NACP). A kormányzati ügynökség egy korábbi tájékoztatása szerint a listára olyan multinacionális nagyvállalatokat vettek fel, amelyek „közvetlenül segítették vagy hozzájárultak Oroszország háborús erőfeszítéseihez.” Megszűnése előtt a listán közel 40 nemzetközi márka szerepelt, köztük olyan nagyvállalatok, mint a német Metro, és a francia Auchan kiskereskedelmi áruházlánc, a szintén francia Bonduelle konzervgyártó vállalat, az osztrák Raiffeisen Bank és az amerikai Mondelez édességgyártó multi.

Szakértők szerint a "háborús szponzorok listája" egyfajta megszégyenítő mechanizmus volt, amellyel Kijev megpróbált reputációs károkat okozni az Oroszországban jelentős üzleti érdekeltséggel rendelkező vállalatoknak.

Az ukrán feketelista többször okozott diplomáciai feszültséget Kijev és a nyugati szövetségesei között. Többek közt Magyarország is összeütközésbe került az ukrán kormánnyal, miután tavaly májusban az NACP felvette az OTP Bankot a nemzetközi háborús szponzorok listájára, amit a bank oroszországi tevékenységével indokoltak. Az OTP akkor kategorikusan tagadta a vádakat, mondván, minden szankciós intézkedést és nemzetközi előírást betartanak. A bankot végül tavaly decemberben, a magyar kormány nyomására távolították el a listáról.

A lista miatt Ukrajna Ausztriával is összetűzbe került, miután az NACP háborús szponzornak nyilvánította a bécsi székhelyű Raiffeisen Bankot. A döntés miatt Ausztria sokáig megtagadta az Oroszország elleni uniós szankciók 12. fordulójának megszavazását.

A kijevi kormány honlapján megjelent közlemény szerint a lista most azért került törlésre, mert Ukrajna számos partnere aggodalmát fejezte ki miatta. Sajtóértesülések szerint több mint tíz ország – köztük az Egyesült Államok, Kína, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán – diplomatái, valamint az EU képviselői is nyomást gyakoroltak Ukrajnára a döntés meghozása érdekében.

- olvasható az ukrán elnöki hivatal indoklásában, amely szerint az ukrán igazságügyi minisztérium arra jutott, hogy „elfogadhatatlan olyan információkat terjeszteni nemzetközi vállalatokról, amelyeknek nincs jogi alapja".

Ugyanakkor az Európai Unió Tanácsa az Ukrajna elleni folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizenharmadik szankciós csomagját, amely az orosz háborús erőfeszítésekhez segítséget nyújtó vállalkozásokat is sújtja.

A tanács pénteki brüsszeli közleménye szerint a szankciós lista az újabb csomag részeként 106 ember és 88 szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért.

Ezzel 2000 fölé emelkedett azok számra, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.

A korlátozó intézkedések elsősorban a védelmi és katonai szektorban tevékenykedő azon vállalatokat és szervezeteket, illetve képviselőiket érintik, amelyek fejlett technológiával és katonai termékekkel látják el Oroszországot, bizonyítottan támogatva Moszkva háborús erőfeszítéseit.

A szankciós csomag emellett nagy hangsúlyt fektet az intézkedések kijátszása elleni küzdelemre.

A 13. szankciós csomag intézkedései a katonai és védelmi ágazatban tevékenykedő orosz és kínai, valamint indiai, Srí Lanka-i, török, thaiföldi, szerbiai és kazahsztáni vállalkozásokat céloznak. A vállalkozásokat kereskedelmi korlátozásokkal sújtják, miután megállapítást nyert, hogy segítenek az Oroszország által az Ukrajna elleni háborúban használt fegyverek vagy egyéb felszerelések, berendezések, különösen elektronikai eszközök és mikrochipek gyártásában és szállításában.

„Ezek a szervezetek közvetlenül támogatják Oroszország katonai és ipari tevékenységét az Ukrajna elleni háborúban. Ezért szigorúbb exportkorlátozások vonatkoznak rájuk a kettős, hadászati és polgári felhasználású termékek és technológiák, valamint az olyan áruk és technológiák tekintetében, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez”

– fogalmaztak.

A korlátozó intézkedések az orosz igazságszolgáltatás azon 15 tagját, valamint két orosz működtetésű intézményt is célozzák, akik, illetve amelyek felelősek az ukrán gyermekek jogellenes elhurcolásáért Oroszországba és katonai célú átnevelésükért. Mellettük 10 olyan orosz állampolgár került fel a listára, akik Észak-Koreából származó fegyverszállításokban vettek részt.

A jegyzékbe vett személyek európai bankokban tárolt vagyoni eszközeit befagyasztják, számukra pénzeszközöket uniós polgárok és vállalkozások nem bocsáthatnak. Emellett utazási tilalom vonatkozik rájuk, vagyis nem léphetnek be az EU területére még átutazás céljából sem.

A pénteken elfogadott határozat kibővítette azon termékek listáját is, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország védelmi és biztonsági ágazatának technológiai fejlesztéséhez azáltal, hogy segíthetik a pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztését és gyártását. Az EU továbbá korlátozásokat vezetett be az olyan áruk kivitelére, amelyek hozzájárulnak az orosz ipari képességek javításához

– írták.

Az uniós tanács azt is bejelentette, hogy felvette az Egyesült Királyságot azon partnerországok listájára, amelyek korlátozó intézkedéseket alkalmaznak az Oroszországból származó vas és acél behozatalára, valamint olyan importellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak, amelyek lényegében egyenértékűek az uniósokkal.

Oroszország újabb korlátozásokat vezetett be az Európai Unióval szemben, válaszul az ellene elfogadott újabb szankciócsomagra – közölte a külügyminisztérium.

„Válaszul ezekre a barátságtalan intézkedésekre (a 13. szankciós listára) az orosz fél jelentősen kibővítette az európai intézmények és az EU-tagállamok azon képviselőinek listáját, akiknek (…) tilos belépniük államunk területére” – közölte az orosz diplomáciai tárca a honlapján.

A tiltólistára fegyveres testületek és kereskedelmi szervezetek alkalmazottai, valamint Kijevnek katonai segítséget nyújtó uniós tagállamok állampolgárai kerültek.

Továbbá olyan személyek, akik részesei orosz tisztviselők üldöztetésének, emberek ukrajnai „illegális letartóztatásának” és az ország területéről való eltávolításának, továbbá olyanok, akik részt vesznek az orosz vezetés elleni „törvényszék” létrehozásában, valamint olyanok is, akik az orosz állami vagyon elkobzását vagy az abból származó jövedelem Ukrajna érdekében történő felhasználását támogatják.

Emellett a korlátozásokban olyan személyeket érintettek, akik támogatják az Oroszország elleni szankciók bevezetését, megpróbálják aláásni Moszkva kapcsolatait más országokkal, és dezinformációt terjesztenek róla.

Az új orosz stoplista az Európa Tanács olyan funkcionáriusaira, az EU-tagállamok olyan törvényhozóira, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) és a szervezet parlamenti közgyűlésében (PACE) olyan aktív személyekre is kiterjed, akik „szisztematikusan agresszív nyilatkozatokat tesznek Oroszország ellen”.

Az orosz külügyminisztérium kilátásba helyezte, hogy Moszkva a jövőben is gyorsan és megfelelő módon fog reagálni a Nyugat minden barátságtalan lépésére.

Az EU Tanácsa pénteken jóváhagyta a Moszkva elleni 13. szankciócsomagot, amely 106 magán- és 88 jogi személyt érint. Többségüknek Brüsszel szerint köze van az orosz hadiipari komplexumhoz. A listán mások mellett kínai, indiai, Srí Lanka-i, szerbiai, kazahsztáni, thaiföldi és törökországi cégek szerepelnek.