Politico: az ukrán hadsereg lassan, de biztosan elfogy

Az ukrán hadseregnek sürgősen szüksége van katonákra, hogy be tudják vetni őket az ezer kilométeres fronton, elsősorban a várhatóan északkeleten Harkov, illetve délen Odessza felé irányuló nagyobb orosz előrenyomulás előtt. Mivel a téli sár kezd felszáradni, és a tavasz a küszöbön áll, az ukrán katonai tisztviselők attól tartanak, hogy a következő hetekben vagy hónapokban összehangolt orosz offenzíva indul. Az ukránoknál azonban bajos a sorozás, aki tudja, az elkerüli a hadsereget - írja a Politico nyomán a Mandiner.

Összességében Kijevnek mintegy 680 ezer aktív katonája van, körülbelül kétszázezer a frontvonalakon. Moszkva Ukrajnán belüli erői jelenleg meghaladják a négyszázezer katonát, további százezren pedig az ukrán határ közelében tartózkodnak. Oroszország katonáinak összlétszáma a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint 1,2 millió. Az ukrán hadsereg vezérkara tavaly azt mondta, attól tartanak, hogy Oroszország 400-700 ezer további katona mozgósítását fontolgatja.

Decemberben Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy 2024-ben 450-500 ezer új katonára lesz szükség ahhoz, hogy ellenálljanak Oroszországnak. Az ukrán parlament hetek óta fontolgatja a mozgósításról szóló új törvényt, amelynek értelmében a sorkötelezettség alsó korhatára 27-ről 25 évre csökkenne. A korhatárt tavaly júliusban külön jogszabályban csökkentették, és a parlament jóváhagyta, de Zelenszkij nem írta alá a törvényt. Nem adott teljes körű magyarázatot arra, hogy miért, de katonáskodás már régen nem népszerű Ukrajnában.

A fronton harcoló katonák átlagéletkora 43 év. Az előző két évben 650 ezer katonakorú férfi hagyta el az országot. 2023-ban 1300-an találták magukat a bíróságon, amiért nem vonultak be, de ez csak töredéke az érintetteknek. Az önkéntesek sorainak feltöltésére létrehozott sorozási rendszer nem működik rendesen.

Amikor Oroszország két évvel ezelőtt megszállta  az országot, fiatal és idős ukránok özönlöttek a toborzóközpontokba, hogy önkéntesnek jelentkezzenek. Néhányan csalódottak voltak, hogy nem hívták be őket azonnal, és hangosan panaszkodtak. Az ukrán hadsereg az erőforrások és felszerelés hiánya miatt nem tudott mindenkit felvenni, de sikerült új egységeket toborozni, a már meglévőket bővíteni és improvizálni, hogy megállítsák a Kijev felé tartó orosz páncélosokat. A hazafias lelkesedés kezdeti fellángolása azonban alábbhagyott, a háború immár harmadik éve tart, a hullazsákok megtelnek, a férfiak pedig sérülten térnek haza.

– kezdődik a Politico cikke az ukrán katonahiányról. Mint írják: Ukrajnának sokkal több embert kellene besoroznia, de  a hatóságok nem tudják, hogy hízelegjenek vagy kényszerítsenek, és félnek a politikai következményektől, ha az utóbbit választják. A két évvel ezelőtti orosz invázió óta az ukrán belügyminisztérium adatai szerint kilencezer behívókikerülési eljárás indult, de ez csak töredéke a behívók megkerülése és a nyilvántartásba vétel elkerülése miatt ki nem adható sorozási értesítéseknek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy a kérdés kényes. Még az Oroszország 2022. februári orosz invázióját megelőző hetekben is ellenállt a kijevi ellenzéki törvényhozók felszólításának, hogy általános sorozást jelentsen be.

A Politicónak nyilatkozó szakértők szerint nem segíti a sorozást az sem, hogy állandóan azt hallani a médiában, hogy az ukrán félnek nincs pénze, nincs lőszer és fegyver, és akit a frontra küldenek, heteken belül meghal.

Múlt hónapban Mihajlo Podoljak, Zelenszkij vezető tanácsadója azt mondta, hogy az embereknek maguknak kell meghatározniuk, milyen árat hajlandók fizetni Ukrajna függetlenségéért.

A Politicónak azt mondta, segítene, ha az egyszerű ukránok nem éreznék úgy, hogy a nyugati támogatás lankad. Hozzátette: szerinte a nyugati országok nem különböznek Ukrajnától, sőt azokban még nehezebb lenne az embereket katonának besorozni.

Friss hír, hogy az erőszakos mozgósítás és a toborzóirodák munkatársai által elkövetett törvénysértések ellen tüntetők lezárták a nemzetközi jelentőségű Kijev-Csap főutat hétfőn délelőtt Munkács közelében.

A kiemelt jelentőségű főútvonal blokkolásáról egybehangzóan számos országos és kárpátaljai hírportál hírt adott, elsőként Vitalij Glagola ungvári újságíró számolt be róla a Telegram-csatornáján rendőrségi értesüléseire hivatkozva: azt írta, hogy Munkács közelében két helyszínen – Beregrákoson, illetve a közigazgatásilag Beregszentmiklóshoz tartozó Kárpáti szanatórium szomszédságában – néhány tucat nő a zebrán folyamatosan átkelve megbénította a gépkocsiforgalmat, így tiltakozva a mozgósítás és a toborzóirodák tevékenysége ellen.

A rendőrök igazoltatták a tüntetés részvevőit, és feloszlatták a békés demonstrációt. Az Unian hírügynökség jelentése szerint a forgalmi rend kijevi idő szerint 13 óra körül mindkét helyszínen helyreállt.

Az incidensek kapcsán az Ukrán Nemzeti Rendőrség kárpátaljai főosztálya eljárást indított a büntető törvénykönyv 279. cikke – közúti közlekedés akadályozása – alapján. A rendőrség közlése szerint a jogellenes demonstráció fő szervezőjét azonosították, de egyelőre senkit sem vettek őrizetbe. Az ügyben tart a nyomozás.

A diktatúra mindig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy győzzünk a háborúban – erről egy Zelenszkij-párti képviselő beszélt az ukrán médiában, amikor a hadiállapotról kérdezték. Ukrajnában nincs elég katona, ezért az utcákról rabolják el a civil férfiakat. Kárpátalján pedig egyre több katonai ellenőrző pontot állítottak fel.

A Híradóban bemutatott felvételeket a nyugat-ukrajnai Lembergben rögzítette egy térfigyelő kamera. Egy ismert – az ukrán hadsereg számára egyébként segélyt gyűjtő – civil aktivistát hurcolnak el otthona elől a hadkiegészítő emberei, akik különös kegyetlenséggel tuszkolják be a férfit egy buszba. Az incidens országos visszhangot keltett, hiszen Kiril Taran, mozgássérült lévén, nem szolgálhatna a seregben, mégis elrabolták, majd alkalmasnak minősítették.

Senki nincs biztonságban az ukrán városokat ellepő toborzóktól, akik egyre erőszakosabbak a hadkötelesekkel.

Poltavában például az utcán verték meg az egyik áldozatukat, a történteket egy ablakból rögzítették. A sorozás gyakran erőszakba torkollik, ezért fordul elő, hogy többen fognak le egy-egy hadkötelest.

De Kárpátalján is egyre elkeserítőbb a helyzet, hiszen a magyarok által is lakott települések között egyre több katonai ellenőrző pontot állítottak fel.

A fegyveresek minden autót megállítanak, és ha hadkötelest találnak, akkor magukkal viszik.

„Egyre több olyan eset van, ahol a hadkiegészítők kirángatják az embereket a járműből. Még a nőkkel is durván bánnak a tömegközlekedési eszközökön. Ha pedig számonkérik az egyenruhásokat, hogy miattuk késnek el a munkából, akkor üvöltözés, sértegetés a válasz” – mondta egy ukrán a nő.

Bár az erőszakos mozgósítás miatt egyre nagyobb a felháborodás Ukrajnában, az egységes televíziós műsorfolyamban továbbra is megpróbálják népszerűsíteni azt.

„Tetszik nekem, ahogy a férfiakat elhurcolják. Csak hadd pakolják őket. Minél gyorsabban ide kerülnek, rájönnek, hogy nem maradnak ki a harcból”

– mondta egy kiképző.

Közben az ukrán parlament áprilisra ígéri, hogy második olvasatban elfogadja az új mozgósítási törvényt, amely számos állampolgári jogtól fosztaná meg a katonai szolgálatot megtagadókat: bevonnák a jogosítványt, letiltanák a bankkártyát, és szinte semmit sem lehetne katonakönyv nélkül intézni. Ráadásul egyes ukrán kormánypárti képviselők szerint csak a diktatúra segíthet a háború megnyerésében.

„Úgy gondolom, hogy az országnak és az embereknek a diktatúra egészen biztosan mindig mínuszt jelent. Azonban a háború megnyeréséhez és az ellenség legyőzéséhez ez biztos eszköz lehet” – mondta a Zelenszkij-párti honatya.

Bár az ukrán törvények tiltják, elemzők mégis ki merik már jelenteni: Ukrajnában akár félmilliós is lehet a hadsereg vesztesége, amely az egyre bővülő katonatemetőkből is nyilvánvalóvá válik. Az erősödő mozgósítás miatt pedig olyan sokan próbálnak külföldre szökni, amennyien korábban soha.