Egész Európát veszélyezteti a moszkvai terrortámadást elkövető szervezet

A legfrissebb híradások szerint vasárnap reggelre már a 152-t is elérte a péntek esti krasznogorszki terrortámadás halálos áldozatainak száma. Oroszországban nagy erőkkel folyik a nyomozás az elkövetők elszámoltatása érdekében: szombaton tizenegy főt vettek őrizetbe, köztük azt a négy terroristát is, akik a merényletet elkövették, róluk az Iszlám Állam is nyilvánosságra hozott felvételeket. A terrortámadást ugyanis az ISKP vállalta magára, azaz az Iszlám Állam többnyire Afganisztánban, Türkmenisztánban és Iránban működő Horaszán nevű fiókszervezete.

– közölte az amerikai hírszerzés, miután a Crocus City Hall kulturális központba négy fegyveres belépett, és halomra lőtte az orosz Picnic zenekar koncertjén résztvevőket. Az épületet továbbá felgyújtották, majd elmenekültek a helyszínéről. A nemzetközi sajtóban és a szakértők körében már megindultak a találgatások arra vonatkozóan, miért éppen Moszkvát vette célba a terrorszervezet.

Colin Clarke, az amerikai székhelyű, külpolitikával foglalkozó Soufan Center munkatársa szerint az ISKP az utóbbi időben gyakran összpontosított Oroszországra, és gyakran fogalmaztak meg kritikát az orosz elnök, Vlagyimir Putyin politikájával szemben.

A pénteki moszkvai terrortámadás nem az első akciója volt Oroszország ellen ISKP-nak. 2022 szeptemberében a szervezet tagjai vállalták a felelősséget a kabuli orosz nagykövetség elleni támadásért, és a 2017-es szentpétervári metróban végrehajtott támadást is az ISIS-hoz köthető terroristák hajtották végre.

Európát vették célba a terroristák

Az amerikai hírszerzés szerint is egyértelmű jelei vannak annak, hogy a közel-keleti terrorszervezet afganisztáni ága áll a támadás mögött. Az Egyesült Államok ugyanis már a támadást megelőzően, március elején adott ki figyelmeztetést egy esetleges támadásról, melyről – állításaik szerint – az orosz felet is értesítették. Márpedig a nyugati nagyhatalom kiemelten foglalkozik az ISKP tevékenységével, miután a szervezet magára vállalta a 2021 augusztusában, a kabuli nemzetközi repülőtéren végrehajtott öngyilkos merényletet, melyben 13 amerikai katona is életét vesztette.

Az ISKP az utóbbi években temérdek terrortámadást hajtott végre, statisztikai adatok szerint Európa-szerte kilenc országban 21 támadást terveztek tavaly.

Az európai hatóságok évek óta figyelmeztetnek az Iszlám Állam újjáéledésére, az elmúlt időszakban is több olyan terroristát tartóztattak le a kontinensen, akik a terrorszervezetnek fogadtak hűséget.

Mi az ISKP?

Az ISKP 2015-ben jelent meg Kelet-Afganisztánban, azzal a céllal, hogy az Iszlám Állam által elképzelt kalifátusba a közép-ázsiai régiót is integrálják, így kiterjesztve a hatalmat Észak-Afrikától egészen Kínáig. A szervezet nevét Horaszán tartományról kapta, mely a történelmi időkben a mai Irán északkeleti részét, Afganisztán jelentős területeit és több közép-ázsiai országot foglalt magába. Napjainkban központjukat elsősorban Afganisztán jelenti, melynek szinte minden tartományában működnek egységeik több ezer harcossal.

Az egyik legismertebb támadásuk a 2021 augusztusában az afganisztáni kivonulás során, a kabuli nemzetközi repülőtéren végrehajtott támadás volt: az öngyilkos merényletben az elkövetőkkel együtt 183-an vesztették életüket – köztük amerikai katonák és afgán civilek –, valamint több mint 150-en megsérültek. Szintén az ISKP állhatott a 2020 májusában egy kabuli kórház ellen indított támadás mögött.

Oroszország-szerte a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ ellen elkövetett terrortámadásra emlékeznek a vasárnapra meghirdetett nemzeti gyásznapon.

A péntek este négy fegyveres által végrehajtott mészárlásnak 133 halálos áldozata van, köztük 3 gyermek. A rendkívüli helyzetek minisztériumának frissített adatai szerint vasárnap reggelre 154-re nőtt a terrortámadás nyilvántartott sebesültjeinek száma.

Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója kijelentette, hogy előzetes adatok szerint szombat estére ötven halálos áldozatot azonosítottak. Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy 107 sebesültet, köztük három gyermeket ápolnak kórházban, közülük 15-en válságos, 42-en pedig súlyos állapotban vannak.

Moszkvában szombaton több mintegy ötezer ember jelentkezett rendkívüli véradásra. Az orosz Szövetségi Orvosi és Biológiai Ügynökség központja jövő szombatig ügyeletet tart az újonnan jelentkező önkéntesek számára.

A támadók által felgyújtott kulturális központban az oltás teljesen csak szombat este fejeződött be. A mentőalakulatok folytatják a romeltakarítást a tragédia biztonsági erők által körölzárt helyszínén.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton közölte, hogy mind a négy támadót élve fogták el, miközben Ukrajna irányában menekültek, és a terrorcselekménnyel kapcsolatban őrizetbe vettek további hét embert. Az államfő bejelentette a terrorellenes készültség fokozását, és kifejezte készségét nemzetközi együttműködésre.

Egyes oroszországi régiókban már szombaton megkezdték a gyásznapokat, a Kuznyecki-medencében három napig tart az áldozatok iránti kegyelet kifejezése. A terrortámadás lezárt helyszínére vasárnap már harmadik napja tartott a gyászolók zarándoklata, de spontán kialakult emlékhelyekre is visznek az emberek virágot Szentpéterváron, Kazanyban, Nyizsnyij Novgorodban és más orosz nagyvárosokban is. A dél-oszétai Beszlánban vasárnap megemlékezést tartanak az 1-es számú iskolánál, amelyet csaknem 20 évvel ezelőtt foglaltak el terroristák, és a kialakult tűzharcnak több száz halálos áldozata volt.

A gyász részeként országszerte lemondták a kulturális, szórakoztató és a sportrendezvényeket, a tévécsatornák megváltoztatták műsorrendjüket. Az orosz nagykövetségek zászlaját félárbócra eresztették és az orosz diplomaták részvétnyilvánító könyveket helyeztek ki a megemlékezők számára.

Az Oroszország iránti szolidaritásból gyászt hirdettek Nicaragua, a Bosznia-Hercegovinához tartozó Szerb Köztársaság és a Georgiától elszakadt Abházia hatóságai is. Az együttérzés jeleként vasárnap félárbócra eresztették a zászlót több ország, köztük Magyarország és az Egyesült Államok nagykövetségén.

Az áldozatok között több gyerek is van. A koncertteremben több, mint hatezren voltak. A támadást az Iszlám Állam vállalta magára. Bevallásuk szerint az volt a céljuk, hogy minél több keresztényt megöljenek. Az orosz hatóságok tizenegy embert őrizetbe vettek a támadással összefüggésben, köztük azt a négy terroristát is, akik tüzet nyitottak a koncertteremben. Az orosz elnök mára nemzeti gyásznapot hirdetett. Orbán Viktor levélben fejezte ki részvétét Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Oroszország valamennyi polgárának a brutális terrortámadás kapcsán.

Már csak néhány helyen füstölög a Moszkva melletti Krasznogorszkban található Crocus City Hall koncertterme, amely péntek este teljesen leégett. A tűzoltók után a helyszínt szombat délelőtt már a nyomozók és a kárelhárítók dolgozói vették át. A 6200 néző befogadására alkalmas épület péntek este zsúfolásig megtelt a szovjet korszak Piknik nevű rockegyüttesének rajongóival, ám akkor senki sem tudta, hogy mi vár rájuk.

Többen élőben közvetítették azokat a pillanatokat, amikor valaki elkezdett lövöldözni a teremben. Pánik azonban csak akkor tört ki, amikor egy gyújtóbomba lángra lobbantotta a színpadot. Mindenki a székek mögé rejtőzött.

„Felgyújtották a termet, egy része már lángokban áll. Felgyújtottak minket” – mondta a férfi, miközben ő is az üléssorok között keresett menedéket.

A következő pillanatban a fiatalember már arra kéri az édesanyját, hogy igyekezzen, és látszik, hogy kifelé tartanak a teremből. A folyosón néhányan áttörték az üvegfalat, így volt, akinek ezen keresztül sikerült időben távozni az épületből.

A brutális támadás azonban ekkor még nem ért véget. Miután végeztek a teremben, a maszkos, terepszínű ruhát viselő fegyveresek a kijárat felé haladva mindenkire rálőttek, aki csak felbukkant. Itt is vérfürdőt rendeztek.

Sokan már a lövöldözésben életüket vesztették, a halálos áldozatok száma az orosz hatóságok szerint még tovább nőhet, mivel több sérültet is súlyos állapotban szállítottak kórházba. Ahogy a helyszíni romeltakarítás halad, újabb és újabb holttesteket találnak.

„A helyszínen több, mint ötven mentőcsapat és helikopter biztosította a sérültek ellátását, a katasztrófavédelem pedig a segítségnyújtást koordinálta. Rendelkezésre áll minden gyógyszer, elegendő vér, minden, ami a segítségnyújtáshoz szükséges” – nyilatkozta Mihail Murasko, a moszkvai egészségügyi tárca vezetője.

Az orosz hatóságok szombat hajnalra kiürítették a koncertterem épületét, a holttesteket elszállították, ezután pedig a helyszínelést is megkezdték.

Az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat jelentése szerint a támadással összefüggésben eddig tizenegy embert vettek őrizetbe, köztük a négy terroristát is, akik tüzet nyitottak a koncertteremben. A támadást közben az Iszlám Állam terrorszervezet egyik alegysége vállalta magára.

Számtalan kérdés vetődik fel a terrortámadással kapcsolatban. Az egyik az, hogy a terroristák hogyan juthattak be a fémdetektor kapukkal is ellátott épületbe. Helyi források szerint ezek az ellenőrző pontok péntek este nem működtek. Csakhogy az is kérdéseket vet fel,

miért záródott be néhány kijárati kapu, amelyen keresztül így nem tudtak kimenekülni a nézők.

Orbán Viktor levélben fejezte ki részvétét Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Oroszország valamennyi polgárának a brutális terrortámadás kapcsán.

A miniszterelnök azt írta: „Mindannyiunkat lesújtották a képsorok, a halottak, a sebesültek és a pusztítás látványa”. A kormányfő az áldozatok családjainak sok erőt, a sebesülteknek pedig teljes felépülést kívánt.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Magyarország elkötelezett a terrorizmus elleni küzdelem támogatása mellett, ezért biztosítom Elnök urat, hogy a jövőben is támogatjuk a terrorellenes nemzetközi műveletek fokozását. Imádkozunk az áldozatokért és családjaikért” – zárta levelét a miniszterelnök.